136411. lajstromszámú szabadalom • Berendezés rövid, közepes vagy hosszú elektromágneses hullámokkal való távolságmérésre

136.411 3 megszakítás után mutatkoznék ismét. Az ismerte­tett körülmények között a viszonyok egyszerűb­bek, mint távolbalátás esetén, mert az utóbbi eset-Den a képek változnak. Nagyobb távolságok mérésekor a menetidők t3 — ti különbsége kisebbé válik s így a ii időtar­tamnak rövidebbnek, a t„ időtartamnak pedig hosz­szabbnak kell lennie. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés rövid, közepes vagy hosszú elek­tromágneses hullámokkal való távolságmérésre a mérőállomáson elrendezett adóval és olyan vevő­vel, amely alkalmas mind a mérőállomás adójától közvetlenül érkező, mind az ellenállomás vevő- és adószerveivel vett és visszasugárzott elektromág­neses hullámok vételére, jellemezve az (A) mérő­állomás (1—4) adóját rövid időtartamú impulzusok leadására késztető és (7, 9) vevőjét a leadott im­pulzusok ütemének megfelelően a térhullámok vé­telét meggátló módon befolyásoló szervekkel, va­lamint az adótól közvetlenül érkező és a (B) ellen­állomástól visszasugárzott kisfrekvenciás feszült­ségek kölcsönös fázisviszonyának megállapítására alkalmas (10) kiértékelőkészülékkel. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, jellemezve az (A) mérőállomás (7, 9) vevő­jének működését a leadott impulzusok ütemének megfelelően megszakító szervekkel. 3. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, jellemezve az (1—4) adó sugárzását és a (7, 9) vevővel vett feszültségeket azonos vagy majdnem azonos ütemben gyengítő szervekkel. 4. Az előbbi igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, jellemezve az adót és a vevőt befolyásoló (3, 8) szerveket működtető olyan közös nagyfrekvenciás (11) rezgéskeltővel, pl. morgós vagy billenő rezgéskeltővel, amelynek frekvenciája a mindenkori üzemi körülményeknek megfelelően változtatható. 5. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti be­rendezés kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy az adót és a vevőt befolyásoló (3, 8) szervek előnyö­sen egymástól függetlenül' beállíthatók. 6. Az előbbi igénypontok bármelyike, szerinti berendezés kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy az adót és a vevőt befolyásoló szervek az adó és a vevő nagyfrekvenciás részére hatnak. 7. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti be­rendezés kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy az adót és a vevőt befolyásoló szervek az adó és a vevő közbensőfrekvenciás részére hatnak. 8. -Az előbbi igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy az adót és a vevőt befolyásoló szerveket rácsve­zérlésű elektroncsövek vagy kisütőcsövek alkotják. 9. Az előbbi igénypontok bármelyike szerinti be­rendezés kiviteli alakja, jellemezve az (1—4) adó (ft ) frekvenciájának előnyösen fokozatos változta­tására alkalmas szervekkel. 1 rajz Felelős kiadó: a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója. 2374. — Terv Nyomda, 1954. — Felelős vezető: Bolgár Imre. Ez idők jelentősége a 2. ábrából tűnik ki. A tj időben zárva van mindkét 3 és 8 megszakító. A "kiértékelőkészülék a 12 diódán át csak a 4 adó f2 önfrekvenciás rezgését kapja, a B ponthoz menő és onnan az A kiértékelőponthoz visszatérő hullá­mok e TX = 0.2 msec idő alatt még nem érkeznek a 7—9 vevőbe. A Heaviside-rétegről visszavert hullámok menetideje akkor a legkisebb, ha az, odamenő hullám közvetlenül megy a 4 adótól az 5 vevőhöz, a 6 adótól a 7 vevőhöz visszatérő hul­lám pedig visszaverődik a ionoszférából, vagy ak­kor, ha a 4 adótól az 5 vevőhöz menő hullám ve­rődik vissza a ionoszférából és a 6 adótól a 7 vevőhöz menő hullám a közvetlen összekötő úton halad. A hullámnak mindkét esetben 2 .150 km~es utat kell megtennie, mimellett egyszerűség kedvé­ért elhanyagoljuk a közvetlen út 30 km-es hosz­szát. Ebből következik, hogy a ionoszférából visZ-szavert hullám legkisebb T2 menetideje 1 msec. Ez idő elteltével tehát ismét nyitni kell a 3 és 8 meg­szakítókat, hogy a ionoszférából visszavert hullám ne eredményezhessen jelzést a 10 kiértékelőkészü­lékben. A zárást t2 időtartama a ionoszférából visszavert hullámok menetidejének xa —T 3 különb­ségéből adódik. Az itt feltételezett kis távolság mellett válószínűtlen, hogy többszörös visszaverődés létesül és ezért feltételezzük, hogy mind a 4 adó­tól az 5 vevőhöz, mind a 6 adótól a 7 vevőhöz menő úton csak egy-egy egyszeri visszaverődés következik be. Ez esetben tehát a T3 menetidő 2 msec volna. Mint a 2. ábrából kitűnik, a 11 rezgéskeltőt úgy kellene beállítani, hogy szabályozható frekvencia­beállítás és amplítudószabályozás segélyével meg­felelő tt és t 2 időtartamokat érjünk el. A 11 rez­géskeltő frekvenciája a 3 és 8 megszakítók kap­csolásához igazodik. Félhullámonkinti megszakítás esetén a rezgéskeltő frekvenciája fele annak a frekvenciának, amely csak a pozitív vagy negatív félhullámok ütemében való nyitáshoz szükséges. Tegyük fel például, hogy a 2 frekvenciaátváltó­tól a 4 erősítőhöz és a 7 erősítőtől a 9 frekvencia­átváltóhoz menő impulzusok megszakításához és előidézéséhez "a 11 rezgéskeltő egész periódusára van szükség. Ez esetben a 11 rezgéskeltő frekven-11 ciájának~ és — —- között kellene lennie. Ez a két tört a felvett példa esetében véletlenül egy­forma nagyságú és 1000 Hz-es frekvenciának felel meg. Ha a kisfrekvenciás 1 rezgéskeltő frekvenciája 1 3000 Hz, f2 = 0.5 MHz és fs = 1 MHz, akkor — = = 1000 Hz-es ütemben való megszakítások a nagy­frekvenciás körök időállandóira való tekintettel oly ritkák, hogy a berezgési folyamat nem okoz­hat nagy nehézségeket. 1000 Hz-es megszakítási frekvencia esetében a kiértékelőkészülék Braun-féle csövén a kisfrek­venciás fi rezgés három periódusa jelennék meg és a kép ugyanilyen hosszú vagy más időtartamú

Next

/
Thumbnails
Contents