136409. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hullámenergiát irányítottan adó vagy vevő rezgő és azzal szomszédos irányított rezgő kölcsönös befolyásának kiegyenlítésére

Megjelent: 1954. évi december hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.409. SZÁM. 21. a* OSZTÁLY. - E-5821. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés hullámenergiáf irányítottan adó vagy vevő rezgő és azzal szomszédos irányított rezgő kölcsönös befolyásának kiegyenlítésére Electees« «síié Hecht und Schmidt Kommanditgesellschaft, Kiel. A bejelentés napja: 1942. augusztus 12. Hullámenergiát adó vagy vevő két vagy több, egymás közelében elrendezett rezgő általában za*varó hatást gyakorol egymásra, amely a rezgők úgynevezett kancsalságában nyilvánul. E kancsalság lényegét a rajz 1. ábrája alapján magyarázzuk. Ebben az ábrában 1 elektroakusztikai vevő, amelynek „vételi karakterisztikáját az 1' görbe ábrázolja. Ilyen vevőt beérkező hanghullámok irányának meghatározására használhatunk. Az 1' iránykarakterisztika az 1 rezgő felületéhez részarányos s ennélfogva a rezgő az érkező hanghullámok irányának a legnagyobb vagy legkisebb hangerősség alapján való meghatározásakor pontosan az érkező hanghullámok irányába néz. Az 1' irány karakterisztikának ez a részarányossága azonban megszűnik, ha az 1 rezgő közelében másik 2 rezgő is van. Ekkor az 1 rezgő nemcsak az eredeti irányból vesz hanghullámokat, hanem oldalról is, mert a 2 rezgőt ugyancsak érik a hanghullámok s az ezeknek egy részét ismét kisugározza. A 2 rezgő tehát az 1 rezgőre nézve olyan második hangforrást jelent, amelynek hanghullámai az 1 rezgőt az eredeti hanghullámokhoz viszonyítva késleltetett fázisban érik el, mimellett a fáziskülönbség nagysága attól az időtől függ, amelyre a hanghullámoknak a két rezgő közötti távolság áthidalásához szükségük van. Ezenfelül természetesen az 1 rezgőről is visszaverődnek, illetőleg visszasugározódnak hanghullámok a 2 rezgőhöz s ettől megint visszatérnek az 1 rezgőhöz. Ha az 1 rezgőt ilymódon érő összes hanghullámokat összetesszük és megszerkesztjük az 1 rezgőnek hozzájuk tartozó vételi karakterisztikáját, az 1" iránykarakterisztikát kapjuk. Ez a szomszédos 2 rezgő hatása alatt létrejött tényleges iránykarakterisztika nem szimmetrikus az 1 rezgőhöz, ennélfogva az érkező hanghullámoknak az 1 rezgővel meghatározott iránya a távolból érkező hanghullámok valódi irányától bizonyos szöggel eltér, azaz a vevő kancsal. A találmány szerint irányított vevőnek vele szomszédos irányított vevő okozta eme kancsalságát úgy szüntetjük meg, hogy kiegyenlítjük a két rezgőben gerjesztett feszültségeknek azt a különbségét, amelyet az iránykarakterisztikának a szomszédos rezgővel előidézett torzulás okoz. A találmány szerinti eljárást különféle módokon foganatosíthatjuk. így például a két rezgő egymással ellentétes sarkítással kondenzátorokból és tekercsekből összetett olyan villamos késleltetőlánchoz csatlakoztatható, amelynek késleltetési ideje egyenlő avval az idővel, amelyre a hanghullámoknak a két rezgő közötti távolság áthidalására szükségük van. Ez esetben az első rezgőt nemcsak másodlagos mechanikai hullámok érik a vele szomszédos második rezgőtől, hanem ez a második rezgő, villamosan is gerjeszti az elsőt, még pedig olyan ellentétes fázisú ütemben, hogy a második rezgőtől származó mechanikus és villamos gerjeszt tés kölcsönösen megsemmisítik egymást. A 2. ábra a találmány foganatosítására alkalmas berendezés kiviteli példáját szemlélteti. Ebben az ábrában 1 és 2 két elektroakusztikus rezgő, amelyet a 3 nyilakkal jelzett irányból ér hang. A két rezgőt villamos 6 késleitetőlánc köti össze egymással; a késleitetőlánc végeit hullámellenállása val egyező nagyságú 7, 8 ellenállások zárják le, amelyek elejét veszik annak, hogy végein visszaverődés létesülhessen. A késleltetőláncnak a rezgők 9, 10 csatlakozási pontjai közötti késleltetési ideje pontosan egyezik avval az idővel, amelyre a hanghullámoknak a két rezgő közötti távolság áthidalására a rezgőket körülvevő közegben, pl. vízben, szükségük van. A rezgők sarkitása olyan, hogy a 2 rezgőtől az-1 rezgőhöz menő mechanikus hanghullámok a 2 rezgőtől az 1 rezgőhöz menő villamos impulzusokkal egyidejűleg, de ezekkel ellenkező fázisban gerjesszék az 1 rezgőt. A 3. ábra a 2. ábra szerinti berendezés olyan változatát mutatja, amelyben az 1 és 2 rezgőt egymással összekötő 6 késleitetőlánc változtatható induktív 11 és 12 csatolószerv útján csatlakozik a rezgőkhöz. A rezgők és a késleitetőlánc közötti csatolás fokának szabályozásával az 1 rezgőnek a 2 rezgőtől eredő villamos gerjesztése amplitúdóját mechanikus gerjesztésének amplitúdójával oly mértékben lehet összhangba hozni, hogy a 2 rezgő befolyása az 1 rezgőre teljesen megszűnik. Ehhez különben elegendő, ha a 11, 12 csatolószervek közül csak az egyik változtatható vagy egyáltalán csak az egyik rezgő van induktív úton csatolva a késleltetőlánchoz.