136379. lajstromszámú szabadalom • Légdielektrikumos variometer

136.379 ,3 tafia a 9.1 nvílácQal p»llátr»tt Iß cvnrí+nQ'^rv cpcfplyével a variometer orsói vagy tengelyei számára, ezen az ábrán továbbá a tekercselés menetei számára való 7 szorítószervek is láthatók. Az 5 és a 9 szigetelőrúdakat a 23 helyeken az ezüsttől, pl. lecsiszolás révén, megszabadítjuk, hogy a csévék mezejében rövidzárlatos meneteket elkerüljünk. A 7. ábra egy 13 kontaktusrúgót végleges helyzetében mutat és ebből az ábrából világosan látható, hogy ez a kontaktusrúgó az 1. ábra szerinti 11 rotortengelyen a 12 állítógyűrű közvetítésével érintkezést létesíthet. A variometer forgatható csévéje és helytálló csévéjé számára való támasztószervek felépítésének analógiája a 4—7. ábrákból igen világosan kitűnik. Ugyanez érvényes a 8. ábrával kapcsolatosan is, mely metszetben mutatja azt, hogy miként lehet az 5 és a 9 rudakat, amelyekhez a rajzon fel nem tüntetett 7 szorítószervek segélyével 1 és 10 variometercsévék vannak erősítve, két 16 szorítószervvel, 11 orsóval, 12 állítógyűrűvel és 24 csavarral együtt mechanikai egységgé összefoglalni. Mindkét cséve számára ugyanazt a megtámasztást alkalmazzuk, azon csupán egymással ellentétes elrendezésűek. Láthatjuk továbbá, hogy a 13 kontaktusrúgó miként csúszik a 12 állítógyűrűn, hogy az áramot a forgatható 10 variometercsévéhez vezesse, mely cséve illető végét a megfelelő 16 szörítószervhez forrasztással erősítjük. Ennek a variometernek a szerelése előnyösen azzal az eljárással. történik, mely egy másik szabadalmunk tárgya és mely szerint a cséve különböző részeit a forrasztáshoz sablonba helyezzük, majd kiváltképpen előnyösen olajfürdőből álló hőmérsékleti fürdőben egymáshoz forrasztjuk. Ez áz eljárás különösen előnyös a találmány szerinti variometerek előállításához, mivel a variometermenetek rögzítése a szigetelőrudakon fémes szorítószervek közvetítésével történik. A menetek váltakozó rögzítése a rudakhoz, aholis a tekercselés menetei felváltva vannak egy bizonyos szigetelőrúdhoz erősítve, szintén megfelel előbb említett másik szabadalmunknak. Ha ezzel kapcsolatosan a 7 szorítószervek szélességét a tekercshuzal vastagságával és az egymásra következő menetek közötti térrel egyenlőnek vesszük, olyan 27 kúszási útdarabot kapunk (7. ábra), mely a menetek közötti tér háromszorosát teszi ki és ezzel a cséve védelmét az egyik menetről a másikra való átütés ellen erősen fokozzuk. A kapott variometerek igen könnyen állíthatók elő ugyanazokkal a szerszámokkal szabályosan növekedő méretű, szabványosított sorozatokban, míg az ismeretes variometerszerkezeteknél többnyire arra kényszerülünk, hogy mindegyik új sorozat számára az alkatelemek újabb csoportját, pl. afánylag bonyolult szigetelődarabok újabb csoportjait raktáron tartsuk. A találmány szerinti variometer merev felépítése miatt igen pontosan, továbbá a forgatható és a helytálló cséve között aránylag kicsiny légréssel, tehát nagy csatolási tényezővel, állítható elő. Így pl. 1.5 mm-nyi légrésnél 1 :.14 L-variáció érhető el. Szabadalmi. iaAnvnnrítnk-1. Variometertípusú változtatható önindukció, melynek változtatása két, koncentrikus cséve viszonylagos elforgatásával • történik és melyben e csévék oly elrendezésűek, hogy a belső cséve meneteit a külső cséve meneteitől csupán a külső és a belső cséve közötti szigetelés biztosításához szükséges légrés különíti el és mindegyik cséve egyes meneteit is egymástól dielektrikumként legalábbis részben levegő különíti el, azzal jellemezve, hogy a derékszögű menetekből álló, a külső oldalon közös tengelyűén hengeres variometercsévék megtámasztását a csévék menetsíkjaira merőlegesen hosszant elnyúló kerámiai testek alkotják és hogy e támasztótestek kizárólag a csévék homlokfelületeihez, illetőleg a belső cséve belső oldalához és a külső cséve külső oldalához vannak erősítve, emellett a belső cséve támasztótestein mindkét oldalon egy-egy orsó van, mely orsók ágyazását a külső cséve támasztótestei hordják, ez utóbbi testeket pedig a variometer' tengelyével párhuzamosan a csévék mindkét oldalán elrendezett jármok kötik össze, míg a csévéknek köz hagyásával egymásmelleit elhelyezkedő huzalmenetei oly merevek, hogy e merevségük a variometercsévék hengeres alakjának biztosítására elegendő. 2. Az 1. igénypont szerinti variometer foganatosítási alakja, azzal jellemezve,' hogy a variometercséve egyes meneteit a kerámiai támasztótestekhez olyan nyitott, fémes szorítószervek erősítik, melyek a variometer mágneses mezejében rövidzárlatos meneteket nem létesíthetnek. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti variometer foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a variometer mindegyik homlokoldalán a kerámiai támasztótesteket páros számú, kiváltképpen előnyösen két-két hengeres rúd alkotja, emellett e rudakat a kerület felét meghaladóan fémes szorítószervek nyalábolják körül, melyekhez az egyes csévemenetek vannak erősítve, kiváltképpen előnyösen forrasztás révén. 4. A 3. igénypont szerinti variometer foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a csévéknek a hengeres támasztótesttel szorító érintkezésben álló olyan fémes tartószervei vannak, melyek fémében létesített vájat a támasztótesthez szorulóan e testet' legalább 180 foknyi szögben nyalábolja körül. : 5. Az előző igénypontok bármelyike szerinti variometer foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a belső, mozgatható variometercséve árambevezetőit két orsó alkotja, melyeken mindkét oldalon fémes érintkezőrúgó csúszik, mimellett ez a rúgó a helytálló cséve kerámiai támasztótesteihez, —• kiváltképpen előnyösen csatlakoztatókapoccsal együttesen —, a támasztótesteken rögzített, fémes szorítószervek segélyével, az egyes csévemenetek rögzítésének megfelelő módon van erősítve. 6. Az előző igénypontok bármelyike szerinti variometer foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a helytálló variometer csatlakoztatósarkai e cséve kerámiai támasztótesteihez az egyes cséve-^ menetek rögzítésének megfelelő módon vannak erősítve.