136375. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acéltestek felületének lemezzel való borítására

Megjelent: 1954., évi december hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.375. SZÁM. 49 h OSZTÁLY.— M-12588. ALAPSZÁM. Eljárás acéltestek felületének lemezzel való borítására Mannesmannröhren-Werke cég, Düsseldorf (Németország). A bejelentés napja: 1942. évi december hó 29. Németországi elsőbbsége: 1941. december 9. Acéltestek külső felületének borítása rézből vagy rézötvözetből való lemezzel azért ütközik nehézségbe, mert a két fémréteg közötti benső kapcsolat létesítéséhez szükséges nagymértékű felmelegítés folytán a lemezborítás, nagyobb hőtágulási együtthatója következtében az acéltestről leválik. Ennek kiküszöbölésére ajánlották a szükséges rásajtoló nyomást zárt kaliberben történő meleg hengerléssel vagy meleg húzással létesíteni. Egy másik eljárás szerint az alapfém és a borítólemez közötti hézagnélküli szoros érintkezést a felmelegítés alatt a borítandó csőnek hőálló magon, sajtólóformában való összezömökölésével kívánták elérni. Ez az eljárás azonban csak rövid, vastagfalú csöveknél alkalmazható. A találmánnyal egyszerű módon lehet bármily méretű és hosszúságú acéltestet, ú. n. alaptestet, kívülről olyan fémlemezzel borítani, amelynek az acélénál nagyobb a hőtágulási együtthatója, pl. réz- vagy rézötvözetlemezzel. A találmány szerint először a borítólemezt az alaptestre nyomva, szoros felfekvést biztosítunk, majd a beburkolt testet célszerűen külső alakjának megfelelő tartályba, például hőálló acélból való, nagyobb átmérőjű csőbe, száraz homokba csomagoljuk, a homokkal minden hézagot szorosan kitöltve, végül a diffundáláshoz szükséges hőmérsékletre hevítjük. Az új eljárás szerint például acélcsövet kívülről rézlemezzel a következőkép borítunk: A kívánt végleges méretre húzott cső külső felületét zsírtalanítjuk, majd az ugyancsak zsírtalanított rézcsövet hidegen ráhúzva, vele szoros felfekvésbe hozzuk. Ezután olyan nagyobb belvilágú acélcsövet tolunk rá, hogy kerületén mintegy 5 mm-es köz marad. A közt kitöltjük száraz homokkal, közben a külső csövet ütögetve. A külső cső célszerűen nem revésedő anyagból való. Ezután az egészet kemencében mintegy 920 C°-ra hevítjük. A szoros homoktöltés meggátolja a rézcső leválását és távoltartja a kemencegázokat a borítandó csőtől, úgyhogy azon reve nem képződik. Az eljárás előnye tehát, hogy a borítandó tárgyakat bármely kemencében lehet izzítani. Az új eljárás nemcsak acél-alapanyaghoz, hanem mindenféle lemezzel borítandó fémhez és ötvözethez használható. Szabadalmi igénypontok: Eljárás acéltestek — pl. üreges acéltestek — külső felületének olyan fémből vagy ötvözetből (pl. rézből vagy rézötvözetből készült lemez. zel való borítására, melynek hőtágulási együtthatója nagyobb az alaptesténél, amelyre jellemző, hogy először a börítólemezt rásajtolással szoros érintkezésbe hozzuk az alaptesttel, majd az így beborított alaptestet, külső alakjának megfelelő tartályba, pl. nagyobb átmérőjű hőálló acélcsőbe, hézagot hagyva behelyezzük, a hézagot kitöltjük pl. száraz homokkal és a tartályt a diffundáláshoz szükséges hőmérsékletre hevítjük. A kiadásért felel a Tervgazdasági Könyvkiadó Vállalat igazgatója. 2348 Terv Nyomda, 1953. — F. v.: Bolgár Imre.