136365. lajstromszámú szabadalom • Eljárás száradó olajok előállítására

Megjelent 1954: évi november hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.365. SZÁM. 12. o. 5-10. OSZTÁLY. — K—16517. ALAPSZÁM. Eljárás száradó olajok előállítására Knoll A. G. Chemische Fabriken, Ludwigshafen Rh. A bejelentés napja: 1943. június 2. Németországi elsőbbsége: 1942. június 3. Javasolták már gyanták olymódon való előállítását, hogy cíklohexanonra, vagy ennek- homológjaira acetaldehidet engedünk hatni savanyú vagy lúgos kondenzálószer jelenlétében. Ekkor először olaj keletkezik, amely vízzel mosva többnapi állás után megszilárdul. Ugyancsak javasolták már eiklohexainoninäk vagy száirmazékainak magasaíbb aldehidekkel savanyú vagy lúgos szenek jelenlétébien való koMd'anzálását, mégpedig olyan erélyes feltételek mellett, hogy a kondenzálás túlmegy a kezdetben keletkező kisebb molekulájú reakciós termékében és műgyantát eredményez. • Mármost azt találtuk, hogy legalább 2 C-atomos alifás telített vagy telítetlen aldehideket ciklusos ketonokkal vagy ezek homológjaival cserebomlásba hozva savianyú vagy lúgos kondanizálósaeriek jelenlétében olyan tartós olajos kondenzálási terméket kaphatunk, amelyek száradó olaj jellegűek, ha a cserebamlást alacsony hőmérsékleten, célszerűen 30 és 70° között foganatosítjuk, a kapott ;

reakciós keveréket pH = 5 — 7-re állítjuk be, majd a vizes oldatból elkülönített olajat a kellő viszkozitásig hevítjük. Ez az eredmény azért volt meglepő, mert a korábbi javaslat szerint kapott olaj a kondenzálószer kimosása ellenére többnapi állás után magától meg^ szilárdul, viszont a találmány szerint a kondenzálószer iá nyersolajban eltompul, úgyhogy a koniden•zálási termék csak filmmé szétkenve, levegő hátasára szilárdul meg, levegőtől elzártan pedig a viszkozitás változása nélkül korlátlanul eltartható. A találmány szerint eljárva alacsony (30—70'°-os) hőmérsékleten a keton és a kondenzálószer keverékébe célszerűen kavarás közben fokozatosan legalább 2 szématqmos aldehidet adunk. Az aldehid bevitele után a folyékony reakciós keveréket a kondenzálószer .le-tompítása mellett 5—7 pH-ra állítjuk be; az'ekkor kiváló vizes réteget az olajos rétegről el lehet távolítani. Ezután a nyers olajat 100—300°-ra hevítve a kívánt konzisztenciára hozzuk, miközben á reakcióskeverék alacsony forráspontú alkotórészei, főleg a még esetleg jelenlévő kondenzációs víz elpárolog. A hevítés esetleg vákuumban végezhető; másrészt a hevítési hőmérséklet növelésére túlnyomás is alkalmazható. Aldehidként főleg acetaldehid, krotonaldehid és ennek homológjai váltak be, ketonként pedig főleg a következők: cikklopentanon, ciklohexanon, ciklohexenon és ezek homológjai, pl. metileiklopentanon, metilciklohexanon stb. Az eljárásinak sokféle változata lehet, ha egyetlen. aldehid vagy keton helyett egy vagy töibfo aldehid, ill. keton keverékét használjuk. Savanyú, vagy lúgos kondanzálószer választásával is az eljárás a végtlrmék mindenkori kívánt jellegéhez idomítható. ' A közömbösített reakcióskeveréknek 100—300°-ra ' való utólagos felmelegítésével módunkban van a végtermék viszkozitását a mindenkor - kívánt fokra beállítani. A hevítés növényi vagy állati olajok, pl. alkalmas mesterséges kondenzciós és polimerizációs termékek vagy cellulózaeszterek jelenlétében is vé- « gezhető; ezek az adalékok a már felhevített kész olajhoz is adhatók, lehűlés után, esetleg oldatban vagy előzetes felmelegítés után. A kapott, világosbarnától vörösbarnáig terjedő színezésű olajok .paraffinszénhidrogénekkel, főleg terpentinpótló, ú. n. lakk-benzinnel, orsóolajjal és más ásványi olajakkal, valamint terpentinpötlóként használatos valamennyi oldó- és hígítószerrel szobahőmérsékleten minden arányban keverhetők-. Keverhetők lenolajjal, főzött lenolajjal, valamint sok alkalmas mesterséges kondenzációs, ill. polimerizációs termékkel, főleg cellulózaeszterekkel, amikor a használatos lágyítószereket helyettesíthetik. Levegőn gyorsan és teljesen sűrű, rugalmas filmmé száradnak, meg, amely •erősen vízálló és az időjárásnak is ellenálló, tehát igen tartós, főleg pigmensanyagként vasoxidvöröset használva. A száradási sebesség a használatos saikkativok hozzáadásával fokozható. Példák: 1. 980 sűlyrész ciklohexanon és 120 súlyrész 10%-os vizes nátronlúg 60°-ra felhevített keverékébe erőteljes keverés mellett 3 óra leforgása alatt 440 súlyrész acetaldehidet viszünk be, miközben a hőmérsékletet 60—65°-on tartjuk. A lúgos reakeiósfceveréket hígított kénsawal pH = 6-—7-re állítjuk be; a közben kiváló nyers olajat elkülönít-