136356. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elnyeletőanyagok szárítására és hűtésére
Megjelent 1954. évi november hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.356. SZÁM. 12. e. OSZTÁLY. - M-12579. ALAPSZÁM. Eljárás elnyeletőanyagok szárítására és hűtésére Metallgesellschaft Aktiengesellschaft, Frankfurt a/M A bejelentés napja: 1928. augusztus 14. (Ez a nap a 4030/1941. M. E. sz. rendelet 2. §-a értelmében a román hatóságnál annak idején tett szabadalmi bejelentés napja.) Németországi elsőbbsége: 1928 február 10. Romániai szabadalom száma: 15732 Benzinnek, benzolnak, alkoholnak vagy egyéb oldószereknek gázokból, vagy gőzökből való kinyerését vagy visszanyerését az elnyelető anyagok, mint pl. aktív szén, szilikagól és egyéb ilyen anyagok segítségével az ismert eljárások szerint olymódon foganatosítják, hogy az oldószert tartalmazó gázt az elnyelető anyagon átáramoltatják, majd az oldószerekkel feltöltött elnyelető anyagot felhevítik és az elnyelt anyagot öblítőszerekkel pl. vízigőzzel kihajtják. Az oldószertől mentesített saenet a klhajtás befejezte után szárítják és hűtik avégből, hogy új feltöltéshez használhassák. Az elnyelető-anyagot általában olymódon szárítják, hogy szellőző segítségével az elnyelető anyagon forró levegőt nyomnak át, a szárítás után pedig azonos módon, hideg levegőt alkalmaznak. Ismeretes továbbá, hogy levegő helyett az egyik elnyeletőből távozó és az oldószertő] mentesített gázrt vezetik a második elnyeletőn át és utóbbit ekként szárítják és hűtik. Mindkét eljárás hátránnyal jár. Ha -az elnyelető anyag regenerálásához levegőt és magias hőmérsékletet alkalmaznak, fennáll a veszélye annak, hogy az elnyelető anyáig túlnagy mértékben oxidálódik. A második helyen említett eljárás azzal a hátránnyal jár, hogy csupán korlátolt mennyiségű gáz áll rendelkezésünkre, úgyhogy egyes esetben az elnyeleitő-anyag nem szárad ki és nem hűl le elegendő mértékben, aminek következtében elnyelőképessége csökken. A találmány értelmében e nehézségeket kiküszöbölhetjük. A találmány szerint az elnyelető anyag szárításához és hűtéséhez a ígázt tetszőleges menynyiségben alkalimaizhatjuk. Ezt azzal érjük el, hogy a isizárítást és hűtést külön gáz-köráirammal foganatosítjuk. E gáz-köráram viszonylag csekély szükségletét, vagy feleslegét pl. az elnyeletőt elhagyó gáz hütővezetékéből fedezhetjük, illetve abba adhatjuk le. Az eljárást a mellékelt rajzon szemléltetjük: A rajzon az At és A 2 tartányokat tüntettük fel, amelyek az elnyelető anyagot tartalmazzák, B a friss gázt az elnyelőtökhöz vezető csővezeték, C az elnyeletőkiből távozó hulladék gáz igyüjtővezetéike, D szellőző, E hevítő, P hűtő, amelynek G vízelvezető csonkja van, A találmány szerinti munkamód következőképen megy végibe. Miután az A2 elnyeletőt kigőzöltük, a C hulladék -gázveaetékekből a D* szellőző segítségével hulladékgázt szívunk el és az E hevítőn át az A2 elnyeletőbe nyomjuk. Az utóbbiból távozó meleg és nedves" gázt az F hűtőn át, amelyben a vizet G vezetéken át elválaszthatjuk, a D szellőző szívó vezetékéhez vezetjük és utóbbi segítségével tetszőleges köráramban keringtetjük. Hűtőgáz hiánya esetében a C vezetékből újiabfo hulladékgázt vételezhetünk. Felesleges hűtőgáz esetében a felesleget a C hulladékgázvezetékbe áramoltatjuk. Az elnyelető (anyag szárításának befejezte után a hevítőt kikapcsoljuk és a köráramba az elnyelető anyagon át mindaddig vezetünk hideg hulladékgázt, amig a kívánt hűtést elértük. Különleges esetekben az el járásnak még egyéb előnyei is vannak. Pl. földgáz benBimmentesítésénél a távozó gáz főleg metánból áll, mely a levegővel szemben, nagyobb fajhője következtében a köráramimal dolgozó eljárásnál gyorsabb szárítást és hűtést tesz lehetővé, amivel a berendezés teljesítményét növelhetjük. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás elnyelető anyagok szárítására és hűtésére, amelyre jellemző, hogy a kívánt anyagok el-
