136353. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés műfatestek előállítására
' Megjelent 1954. évi november hó. 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.353. SZÁM 38. c. OSZTÁLY. - K-16101. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés műfa testek előállítására Dr. Knolle Wilhelm mérnök, Halle (Németország) A bejelentés napja 1942. szeptember 28. Németországi elsőbbsége: 1941. szeptember 29. Ismeretes farostok vagy hasonló anyagok kötőanyiaiggal nyomás és esetleg hő alkalmazásával való asszesajtolása. A fát ehhez vagy vegyi feltárással vagy erőművi úton felaprítva szokták felbontani. A találmány szerint a fát olyan szilánkokra bontjuk, «amelyek rostirányú hossza túlnyomórészt, de legalább felerésaében 10 mm-nél nagyobb, vastagsága pedig a hossznak legfeljebb egy tized része. A szilánkok átlag 20—30 mm-nél nem hosszabbak, haráritirányú méretük pedig akkora, hogy toafllításfcor nem törnek. A találmányhoz tartozik továbbá a megmunkálás, módja és az ehhez való berendezések, amelyekkel e szilánkokból . folytonos üzemben lapokat' vagy más testeket lehet előállítani. A raj'z ilyen berendezéseket ábrázol. A faszilánkokat úgy állítjuk elő, hogy a fát — célszerűen fahulladékot — először ismert módon tűzifa-nagyságra felhasogatjuk. A nyersanyagot feldolgozás előtt .gőzöld ük vagy áztatjuk, hogy a rá következő szaggató, ill. hasogató műveletnél a rostok közötti ellenállás minél kisebb legyen. A felaprítást gyaluló- vagy késes vágógéppel végezhetjük. Az így kapott, még túlhosszú és széles forgácsokat ezután .malomban tovább bontjuk annyira, hogy 20>—30 mm-<nél hosszabbak ne legyenek. Szélességük akkora legyen, hogy össze nem sodródnak. Hosszúságuk azért korlátolt, mert különben' a nemezelődéskor és az ezt követő saj toláskor begörbülnek, amikor is rostirányú szilárdságuk nem volna teljesen kihasználható. A sziilánkhossz alsó határa, mintegy 10 mm! legyen. • A lapok vagy alaktestek sajtoláskor magát a fát lehetőleg 'kevéssé tömöri tjük, minthogy a tömörített . fa nedvesség felvételekor jobban duzzad a nem tömörítettnél, • miért is sokkal több vízhatlan .bevanósaerre van szükség a duzzadás megakadályozására. Ellenben ,a szilánkoknak szorosan, egymáshoz kell simuliniok és össaeniemezelődniök. A fa számottevő tömörítésének; elkerülésével, továbbá a kész lapok va,gy alaktestek fajsúlya is aránylag kicsiny marad, valamint a kötőarnyagsaükséglet is, amely az :aiaktest elkészítéséhez szükséges, famennyiségtől •függ-. Viszont az olyan alaktestek, amelyekben, maga a fa kevéssé van tömörítve, aránylag rugalmasak, mert hajlító igénybevételnél a nyomott övben a fa még bizonyos mértékig összenyomható. Az elkészített szilánkokat a kötőanyag felvitele előtt annyira kiszárítjuk; hogy a kötőanyagból az ennek hígítására hozzáadott folyadékot fel tudják venni anélkül, hogy saját nedvességtartalmuk aoiynyira megnövekednék, hogy a melegsajtoláskor á lapot vagy alaktestet szétvető gőz keletkeznék. Az így előkészített szilánkokat az 1.. ábrán látható gépbe visszük, amelyben azokat beenyvezfcük. A 2 görgőkön ágyazott vízszintes 1 dobot a 3 tengelyre ékelt 4 szíj tárcsa 5 szíj révén forgatja. A dob belsejében 6 tengellyel forgó 7 verőlécek rövidebbek a dob sugaránál. A 6 tengelyt, mely a lécek hosszának megfelelő távolságnyira van a dobköpenytől, a 3 tengely forgatja. 8 és 9 szíj tárcsák és 10 szíj útján, mégpedig a dobnál jóval gyorsabban. A dobba pl. balról folytonosan beömlő faszilánkokat a verő-lécek megragadják és az A kevierőtér ama részébe röpítik, amelybe a 7 karok már nem érik el és, ahol a 11 szájcső köd-alakú, lehetőleg kevés levegőt tartalimaizó kötőanyagot fecskendez rájuk. A kötőanyaggal megnedvesített forgácsok a dob alsó B résziébe hullnak vissza, ahol újra a 7 lécek hatása alá kerülnek, a dobfal és a 7 lécek között dörzsölődve a rajtuk levő cseppek szétkenődnek. A dobban esetleg még további, szaggatottan jelölt 12 befecskendező szájcsövek rendezhetők el. Az 1 dobból kikerülő sziláinkokat, ill. sízilánkcsomókat egy 13 szállítószalag egy 15 hengierház 14 bevezető nyílásába viszi. Ebben 16 tüskékkel ellátott 17 henger, forog, amely a 18 szilánkcsomókat felbontja és a laza szilánkokat C nyíl irányában továbbítja a 19 hengerekkel 'alátámasztott 20 munkaasztalra. A 20 asztal felett 21, 22 és 23, 24 haj tó-és feszítőgörgőkön a 25 és 26 szalagok futnak; .ezek közül a 2'5 szalag gyorsabban jár a 26 szalagnál, az asztal és a szalag közötti köz pedig mczg^s irányában csökken. Ez kétirányú sűrítést eredményez, nevezetesen a mozgásirányú tömörítést és egyben a 20 asztalra merőleiges irányú elősűrítést. A mozgás-irányú sűrítés célja a szilánkok sűrűbb elhelyezkedése behatóbb nemiezelőidés elérésére. A