136351. lajstromszámú szabadalom • Modulációellenőrző, rádióadóberendezésekhez

Megjelent 1954. évi november hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.351. SZÁM. * 21. a* 14—17. OSZTÁLY. - 1—4620. ALAPSZÁM. Modulációellenőrző rádióadóberendezésekhez Egyesült Izzólámpa és Villamossági Részvénytársaság, cég, Ojpest. A bejelentés napja: 1943. március 27. A találmány modulációellenőrző segédberendezés rádióadóberendezésekhez, a modulációs százalék ellenőrzésére, valamint e segédberendezéssel ellátott, akár helyhez kötött, akár hordozható rádióadóberendezés. Modulációs százalék alatt tudvalevőleg a hangfrekvenciás rezgések amplitúdójának az adó által kibocsátott rezgések nagyfrekvenciás amplitúdójához való, százalékokban kifejezett viszonya értendő, melynek kellő értéke az adó működése szempontjából igen fontos. Ha ugyanis az átlagos modulációs százalék túlságosan kicsi, az adó rossz hatásfokkal működik, tehát fölöslegesen pazarol energiát, ha viszont túlságosan nagy, akkor nagyobb hangerőknél túlvezérlés áll elő, ami torzítást és egyéb ismert hibákat okozhat. Ezért nagyobb teljesítményű adóknál a moduláció ellenőrzésére való segédberendezések használata szokásos. E segédberendezések különféle, megfelelő kapcsolású műszerekből állnak, az ismert kapcsolások azonban rendszerint bonyolultak, a műszerek pedig nagyméretűek és költségesek, úgy hogy az ismeretes segédberendezések kisebb teljesítményű és főleg kis helyszükségletű és súlyú hordozható adókhoz nem voltak alkalmasak. A találmány szerinti segédberendezés ezzel szemben olyan egyszerű, könnyű, kicsi és olcsó, hogy még a legkisebb adóknál is előnyösen használható, de ugyanezen okoknál fogva járulékos vagy tartalék berendezésként nagyobb lelj esitményű, például helyhez kötött, adóknál is célszerűen alkalmazható. A találmány szerinti modulációellenőrző segédberendezés alapgondolata, hogy segélyével a kibocsátott nagyfrekvenciás feszültséget és a hangfrekvenciás feszültséget egymással összehasonlítjuk, akként, hogy a kettő közti megszabott viszony vagy viszonyok felléptekor optikai jelzést kapunk. Ezt az összehasonlítást a találmány szerinti berendezéssel úgy végeztetjük, hogy a nagyfrekvenciás feszültségének vagy annak megszabott törtrészének egyenirányítása útján kapott, a hangfrekvenciától megszűrt, egyenáramú feszültséget, vagy annak bizonyos törtrészét egyenirányítóra zárófeszültségként kapcsoljuk, Ezt az egyenirányítót viszont a nagyfrekvenciás feszültségből demodulálás útján kapót hangfrekvenciás váltófeszültséggel vagy azzal arányos feszültséggel tápláljuk. Ily elrendezés mellett az egyenirányító csak akkor lép működésbe, ha a hangfrekvenciás feszültséggel arányos, reá ható váltófeszültség csúcsértéke a zárófeszültségnél nagyobb. Az egyenirányítás bekövetkeztét pedig célszerűen megfelelő optikai jelzőkészülékkel, például a „varázsszem" néven ismeretes fajtájú katódsugárcsővel jeleztetjük, bár erre természetesen műszert, például voltmétert, is használhatunk. Nyilvánvaló, hogy számszerűen pontos összehasonlítást fenti elrendezéssel csak abban a határhelyzetben kaphatunk, melyben az egyenirányító éppen működni kezd, vagy működését éppen beszünteti, mert ekkor az összehasonlítandó két feszültség egymással gyakorlatilag egyenlő. Ha tehát a találmány szerinti berendezést a modulációs százalék mérésére akarjuk alkalmassá tenni, akkor benne olyan szervet is alkalmazunk, mellyel az összehasonlítandó feszültségek legalább egyikét, célszerűen folytonosan, addig változtathatjuk, míg az egyenirányító működése megindul vagy megszűnik. E feszültségváltoztatószerv olyan beosztással lehet ellátva, melyen a modulációs százalék leolvasható, működtetőszervének azon állása mellett, melynél az egyenirányítás éppen megindult vagy megszűnt. Ha viszont ilyen, az ellenőrzés foganatosításához kézzel működtethető, szervet nem alkalmazunk, a bereneeedezés csak azt jelzi, hogy a modulációs százalék bizonyos értéknél kisebb vagy nagyobb. Az ilyen berendezést azonban megtöbbszörözhetjük, és így egyszerű rátekintéssel megállapíthatjuk, hogy a modulációs százalék bizonyos alsó és felső határ között van-e vagy sem. Kellő számú többszörözéssel tetszésszerintí számú olyan tartományt kaphatunk, melyek esetleg egymáson belül is fekszenek, miáltal egyszerű rátekintéssel megállapítható, hogy a modulációs százalék melyik tartományon belül fekszik, mi tehát megszabott hibahatárokkal való mérésnek felel meg. Fentiek alapján tehát a találmány szerinti segédberendezés jellegzetessége az, hogy az adó kimenőköréhez csatlakoztatható csatolószervet, az ezen szerven fellépő, illetve az adó nagyfrekvenciás feszültségével arányos, feszültség egyenirányítására alkalmas szervet, az ezáltal egyenirányítóit áramot