136350. lajstromszámú szabadalom • Eljárás levegőn és kemencében száradó lakkok előállítására

Megjelent 1954. évi november hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.350. SZÁM. 22. h. OSZTÁLY. - H-11925. ALAPSZÁM. Eljárás levegőn és kemencében száradó lakkok előállítására Patentverwertungs-Gesellschaft mit beschränkter Haftung „Hermes", Berlin, mint a Siemens-Schuckertwerke A. G., Berlin-Siemensstadt, jogutódja. Bejelentés napja: 1943. augusztus 28. Németországi elsőbbség: 1942. augusztus 29. Ismeretes, hogy beégethető laktok, különösen huaailzomámcliaikíkok előállításához kötőanyagként oly telítetlen száradóolajokat alkalmaznak, melyeket nem azánaidó szénhidragénolajokból csendes villaimos kisülésekkel vákuumban való messzemenő kezelés útján állítottak elő. A. szénhidrogénokjok az ilyen kezelés következtében nagymértékben telítetlenné válnak és beégethető lakkokhoz vagy liakkösszetevőként való alkalmazásukhoz megfelelően átalakulnak. Ehhez az eljáráshoz alkalmas olajak például az ásványolajból kapott egyes lepárlási vagy finomítása termékek, mint a paraffinum, liquidum, valamint a szintetitkua úton például szén hidrogénezáse révén előállított szénhidroigénolajok. Az ismert eljárás továbbfejlesztésénél kitűnt, hogy nem csupán igen jó lakktechnikai tulajdonságú szintetikus beégethető lakkokhoz való alapanyagok, hanem általában levegőn és kemencében száradó lakkokhoz való kitűnő alapanyagok állíthatók elő, hia a találmány értelmében a szénhid rögén -olajokat a villamos kezelésnek nem önmagukban, hanem egyéb összetevőkkel keverve vetjük alá. Keverő összetevőként különböző anyagokat használhatunk, melyek beadagolásával a végterméket lényegesen megjavíthatjuk és az energiaszükségletet a régihez képest csökkenthetjük. A találmány szerinti eljárásnál kötőanyagként előnyösen oly száradó olajokat használunk, melyeket akként állítunk elő, hogy a nem száradó saénhidrogénolajokból és kisfokúan polimer diolefinpolimerizátumokból álló alapkeveréket jó száradó tulajdonságok eléréséig csendes villamos kisülésekkel kezelünk. Az anyagkeverékeket megfelelő 'berendezésben mintegy 1—16 torr nyomás mellett csendes villamos kisüléseknek vetjük alá, melyeket például 8000—15000 volt váltakozó feszültség és például 300—500 hz. frekvencia segítségével állítottunk elő. A találmány szerinti eljáráshoz alkalmas szénhidrogénolajok például a már említett paraffinum liquidum, valamint szintetikus szénhidrogénolajok. Kisfokúan polimer diolefinpolimérizátumként például a kereskedelemben „Buna K S&" elnevezés alatt kapható termék jön tekintetbe. , Űgy találtuk továbbá, hogy az ilyen biner keverékekben a szénhidrogénolajok részben vagy teljesen a természetes gyanták lepárlási termékeinek semleges -összetevőivel, például terpentinolajjal, pinolinnal, vagy gyantaoliajjal pótolhatók. A szénhidrogénölajok, továbbá a kőszénkátrányolaj könnyű olajából kapott ciklusos telítetten szénihidrogéneíkkel például dicikliopenitadiéinnel is helyetitasiíithetők. A nyersanyagok körét tovább tágíthatjuk akként is, hogy a keverékekbe a szónhidragénolajok helyett a már említett anyagakon kívül a kőszénkátrámy semleges összetevőit, különösen a középolajbani, nehézolajban vagy antracénolajban jelenlevő kétvagy többmagú aromás és hidroaromás szénhidrogéneket is adagolhatunk, részleges vagy teljes hidrogénezés után, mint amilyenek pékiául az acenaftén, fenantrón, difenilénoxid, vagy tetrahidronaftaMn. Előnyös végül, hogy a keverékekben a szénhidrogénolajokat részben többszörösen telítetlen ketonokkal, előnyösen konjugált kettőskötéseiket tartalmazó ketonokkal pótolhatjuk, mint amilyenek például a poliketonok. E vegyületeket önmagában ismert módon akiként állíthatjuk elő, hogy telítetten aldehideket például ikrotonaildehidet, vagy furfurakroleint lúgos oldatban ketonokkal pl. acetonnal vagy butanonnal kondenzálunk, amikoris monovagy dikrotonilidéniaceton, illetve a mono- vagy difuriihexadienon fajtájú vegyületeket kapunk. Eljárhatunk akként is, ho'gy <az össizes. említett vegyületek keverékeit használjuk. A száradó tulajdonságok és energiaszükséglet szempontjából további javításokat érhetünk el akként, hogy az alkalmazott keverókösszetevők egy részét, például a szénhidrogénolajokat, a természetes gyaarbák vagy kőszénkátrány lepárlási termékeit önmagukban vagy egymással keverve villamosam előkezeljük. Az ekként előkezelt összetevőket a végtermékek további megjavítása végett frakcionált vákuumlepárlásnák is alávethetjük és ezzel a kiindulási termékeknek a villamos kezelés közben kismértékbein vagy egyáltalán meg nem támadott összetevőit elkülöníthetjük, majd a maradékban feldúsult nagyfokúan polimer Összetevőkét a végső keverékhez használ-