136310. lajstromszámú szabadalom • Dörzsár

Megjelent 1954. évi augusztus hó 15.-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.310. SZÁM. 49. c. 20-28. OSZTÁLY. — B—16214. ALAPSZÁM. ——^————«——i•• i—^———^TM—»—^^» Dörzsár Robert Bosch G. m. b. H., Stuttgart. A bejelentés napja: 1944. február 1. Németországi elsőbbsége: 1943. február 5. Dörzsárakkal, különösen hosszú hengeres furatok bővítéséhez használt dörzsárakkal egész 'hosszúk mentén állandó átmérőjű furatok előállítása rendkívüli nehézségekkel jár. Az ilyen furatoknál a dörzsár könnyen elékelődik, úgyhogy a furat belső felülete nem sima, hanem érdes. E nehézségek elkerülése végett a dörzsárat rendszerint; kúposán akként alakítják ki, hogy a dörzsárnak a vágótordák mentén mért átmérője tengelyirányban hátrafelé haladva csökken. Az ilyen dörzsár nem ékelődhet el. Viszont hátránya, hogy az ár hossztengelyének helyzete annál nagyobb mértékben tér el a furat mértani tengelyétől, minél mélyebbre hatol az ár a furatba. Ennek következtében a furat fala az előírásos mértani alaktól nagymértékben eltér. Ismeretepek olyan ára?c, amelyeknél pusztán a rövid vágóbordák körzetében vágó-hatást ki nem fejtő'közbeniső vezetőbordákat rendeznek el. Ezzel az intézkedéssel azonlban az ár és a furat tengelyeinek egybeesése hosszú furatok esetén nem biztosítható akkor sem, ha, mint például engedékeny késeknél, a vezetőbordákat fáiból készítik. Eaíí a hátrányt a találmány értelmében azzal szüntettük., meg, hogy tengelyirányban tekintve a vágóbordák mögött kis nyomás alatt rugalmasan engedékeny anyagtól készült vezetőbordákat alkalmazunk, amelyek olyan sugárirányú mérettel vannak a dörzsár magjába süllyesztve, hogy a bővítendő furat belső falára nyomást fejtenek ki. Mivel eziek a belső ibórdák kis nyomás alatt is rugalmasan engedékeny anyagból vannak, feszüléseket elkerülünk és ennek dacára jó vezetést biztosítunk. A találmány szerinti dörzsár egy példakénti kiviteli alakját a rajziban tüntettük fel. Az 1. ábra a találmány szerint készült dörzsár nézete és részben a 2. ábra A—B vonala menti hosszmetszete. A 2. ábra az 1. ábra C—D vonala menti keresztmets'zet. —a— a vágóbordák és —fo— a vezetőbordák, amelyek a dörzsár —c— magjában, aibban kialakított hornyokban a 2, ábráiban feltüntetett módon vannak elrendezve. A vágóibordák nemes acélból vagy benSényífémből, például a (kerekedelmii forgalomban Widia néven kapható keményfémből vannak. A vezetőbordák anyagaként műgyantából és szövetből álló sajtolt anyag, Vulkanfiber vagy más hasonló rugalmas anyag használható. Az 1. ábrában 'négy átmérő nagyságát tüntettük fel, hogy az átmérőviszonyok alapján a találmány szerinti dörzsár működését könnyebben magyarázhassuk. Feltessfzük, hogy a bővítendő furat átmérője 14,93 mm. Ugyanekkora az —a— vágóbordák elülső végén mért átmérő is. Ez előtt természetesen a bordák le vannak rézselve, hogy azok a furatba könnyen legyenek bevezehtetők. A vágóbordák mentén mért átmérő az ár hátsó vége felé haladva 14.925 mm-re csökken. Az átmérő e csökkentésének célja, Jiogy a dörzsár elékelődését meggátoljuk. ~'A vezető'bordák mentén mért átmérő az ár egész hoszsza mentén állandó, mégpedig 14,95 mm. Ez az átméirő valamivel nagyobb, mint a vágóbordákkal bővítendő lyuk átmérője. Ezért a vezetöbordákniak bizonyos mértékiben össze kell szorulniok, hogy a lyuk bővítése közben abba" betolhatok legyenek. Mivel a műgyantából és szövetből álló sajtolt anyag az itt számbajövő nyomások alatt rugalmasan engedékeny, az összenyomás .2/100 mm méretben minden további nélkül lehetséges. Ekkor a vezetőbordák befelé rugalmasan deformálódnak és így feküsznek fel a furat falára, még pedig hézag nélkül, úgyhogy az árt a kellő biztonsággal vezetik. Másrészt ez anyag és a furat fala között, dacára a. nagy felfekvési felületnek, a súrlódás kicsiny, Í Szabadalmi igénypontok: 1. Dörzsár, különösen hosszú hengeres furatok bővítéséhez, melyre jellemző, hogy tengelyirányban a vágóbordák mögött rugalmasan engedékeny anyagból készült és sugáriránybara oly szélességű vezetőbordák vannak a dörzsár magjában elrendezve, amelyek a bővítendő furat belső falára feküsznek. / 2. Az 1. igénypont szerinti dörzsár kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a vezetőbordák átmérője a bordák egész hossza mentén állandó. 3. Az 1.' vagy 2. igénypont szerinti dörzsár ki-