136301. lajstromszámú szabadalom • Berendezés, illetve áramkörelrendezés harmonikus frekvenciák előállítására alapfrekvenciából
V 136.301. SZÁM. engedni, hogy a) a sorozatokat n rendű kifejezésre korlátozzuk azzal a feltevéssel, hogy a nagyobb sorszámú kifejezések nagyon gyorsan csökkennek vagy b) az A, B, C ... együtthatók értékei lassan változz nak, mégpedig adott sorszámtól kezdve jobban csökkennek. Az a) esetet a 2.* ábrában és a b) esetet a 3. ábrában tüntettük fel. E két görbesorozatnak megfelelő. feszültség a 4. ábrában feltüntetett áramkörrel érhető el, amint azt a következőkben ismertetjük : Vizsgáljuk az —S— frekvencia forrást, amely az —LiCi— rezonáns áramkörön át a. —KtKsKsKi— egyenirányító hídáramkör átló-irányban egymással szemben fekvő két pontjában f frekvenciát ad. Az —LiCi— rezonáns áramkör révén az egész berendezés az f frekvenciával rezonanciában van és az említett frekvencia harmonikusainak visszatérését megakadályozza. Az egyenirányítókat az —Ro— ellenállás, amelynek mellékáramkörében —Co— kondenzátor fekszik vagy oly polarizáló forrás polarizálja, amely az áram átmenetelét elzárja. A vevő áramkörben —Ca— kendenzátor, —L»— önindukció és —R2— ellenállás fekszik. Ama feszültségek, amelyek frekvenciái az —S— forrás f frekvenciájának páratlan számú többszörösei, az —R2— ellenállás —C— és —D—r pontjaiban gyűlnek össze. Az —A— és —B— pontok között levő feszültség oszcillográf ikus vizsgálata azt mutatja, hogy e feszültség hirtelen pozitív értékétől negatív értékre és negatív értékről pozitív értékre változik, amint, azt az 5. ábrában feltüntettük. A —C2 —• kondenzátor töltése ily módon hirtelen megfordul és az —R2 — ellenállásban olyan áramot idéz elő, amely az —C2, L2, R2— áramkör karakterisztikái szerint lényegében a 6., illetve 7. ábrában feltüntetett görbéknek felel meg. Ha —L2 — zérus, akkor a feszültséggörbének a 7. ábrában feltüntetett alakja van. Az —Ro— ellenállás egyenirápyított áramának adott intenzitása esetén a pontok magassága főképen a C2, R2 szorzattól függ. mikorie a függvényt ábrázoló görbe mindjobban az 1. ábrát közelíti meg, ha a C2R2 érték kisebbedésével a pontok alapjának méretét csökkentjük. Az egymás után következő harmonikusok amplitúdója annál lassabban csökken, minél kisebb a C2R2 érték, de ezzel az értékkel együtt az egyes harmonikusok amplitúdója is csökken. A —€2— kondenzátorral bizonyos frekvenciánál rezonanciában levő —L2 — önindukció beiktatása e frekvencia fölött a harmonikusoknak az. említett frekvenciánál kisebbrendű frekvenciákhoz képest gyors csökkenését okozza, amint azt a 6. ábrában feltüntettük. A CaL2 és R2 értékek helyes választásával a harmonikusok terjedelmes sávja részére az amplitúdók 1—2% eltéréssel kiegyenlíthetők. Nagyfrekvenciák vizsgálatánál azt találtuk, hogy az —L2 — önindukció vagy az egyenirányítók mellékáramkörű veszteség-kapacitása az amplitúdó csökkenésének sebességét a frekvencia növekedésével növeli. Ugyanezt az eredményt érhetjük el, ha az ismertetett áramkörben az —LjCi— rezonáns áramkör helyét és a polarizált —K1K2K3K4— egyenirányító hídáramkör, valamint —CoRo— alkatelemek helyét egymással felcseréljük, amint azt a 12. ábrában feltüntettük. Ebben az esetben azonban az alaphullám f frekvenciájának hullámzása magában a vevő áramkörben jelentkezik. Ennek oka az —L— tekercs tényleges ellenállása, amely megakadályozza, hogy az alapfrekvenciánál a —C1L1— áramkörimpedancia értéke zérus legyen. A kisütési alkatelem —R2 — ellenállása oly szer' kezet alakjában állítható össze, amely az összes frekvenciáknál tiszta ellenállásként viselkedik. Ily szerkezet például az —F—• szűrőkből állítható össze, amelyek a 8. ábra szerint párhuzamosan vagy a 9. ábra szerint sorosan kapcsolhatók. E szerkezetnek ismeretes törvényszerűsége' van és szükség esetén —FC— kiegyenlítő műhálózattal, illetve nagyfrekvenciákat vagy kicsiny frekvenciákat átbocsátó szűrőkkel kiegészíthető a nem használt frekvenciák elterelése végett. Az —R2 — ellenállással mellékáramkörben levő', . veszteségkapacitások káros hatásának elkerülése vé- ' gett előnyös, ha a frekvenciakeltő berendezést és a szűrőket elkülönítő csövek útján esetleg bevezetési és kivezetési transzformátorok közbeiktatásával egymástól elválasztjuk. Az előzőkben ismertetett berendezést a 10. ábrában tüntettük fel. E berendezéssel a kivezetési áramkörhöz párhuzamosan kapcsolt —P— hídáramkör útján a páratlan számú harmonikusokból párosszámú harmonikusok állíthatók elő. A —Vt— elkülönítő cső a —Ti— transzformátor útján az —R2— kivezetési áramkörrel áll összeköttetésbén és a —Vi— cső kivezetési áramkörét a —T3— transzformátor az elkülönítő szűrők bevezetési áramkörével csatolja. Az —R3 — ellenállásban keletkező párosszámú < harmonikusok a —T2 — transzformátor, a —V2— cső és a —T4 kivezetési transzformátoron át a megfelelő elkülönítő szűrők bevezetési áramkörébe jutnak. E berendezésnél a —P— egyenirányító hídáramkör kívánt esetben az —R2— ellenállással sorosan kapcsolható. A 11. ábra a 4. ábrában feltüntetett áramköreirendezés olyan módosítása, amelynél négy egyenirányító helyett, csak két —K1K2— egyenirányító van. A két másik egyenirányítót megfelelő —Co— és —C"o— kapacitások helyettesítik. E kapacitásoknak kettős rendeltetése van, egyrészt, az alapfrekvencia változásai részére útágak és másrészt az —R'o— ellenállás viszonylatában polarizációs kondenzátorok, mikoris a 4. ábra szerinti —Co kondenzátpr mellőzhető. A száraz érintkezős egyenirányítóknak nagyfrekvenciáknál káros természetes kapacitásától eredő hátrány megszüntetése végett a 13. ábrában feltüntetett elrendezés használható. E berendezésnél a —T-— transzformátor rendezhető el, amelynek primer tekercse a —S— frekvenciaforráshoz van kapcsolva és amelynek szekunder tekercse két végszorítójával, valamint középső érintkezővel két elektronkisülési készülék megfelelő —D1D2—elektródjaival, illetve a kátéddal áll összeköttetésben. Az említett kisülési készülékek egyenirányítókként működnek és kellően polarizáltak, hogy olyan kisülési karakterisztikát kapjunk, amelyek a görbének az 5. ábra szerinti legkedvezőbb alakját lehetőség szerint legjobban közelítik meg. Az, egyenirányító cső vagy