136299. lajstromszámú szabadalom • Kolloidmalom

Megjelent 1954. évi augusztus hó 15.-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.299. SZÁM. 50. c. OSZTÁLY. - P-10676. ALAPSZÁM. Kolloidmalom Probst & Class cég, Berlin-Dahlem A bejelentés napja: 1943. május 6. A találmány oly kolloidmalom, mely helytálló őrlőtokból és az őrlőtokban függőleges tengely körül forgó rotorból áll, mely az őrlendő anyag adagolószerveként van kialakítva. Az őrlendő anyagot a forgó rotorba tengelyirányban adagoljuk. A találmány értelmében az ilyen egyébként ismert kolloidmalomnál a finom őrlést, végző munkahasíték fölött az utóbbinak átmérőjéig kúposán bővülő és az őrlés irányában önmagában kúposán szűkülő munkahasíték van, mely a durva őrlést végzi, miniellett a forgó rotornak befogadótartányként kialakított belső terét ä durva őrlést végző munkahasíték magasságában körülvevő köpenyfelületén kimetszések vannak, amelyeken át a kezelendő anyag a forgórész belső teréből a röpítőerő hatása alatt a forgórész kerülete felé vándorol, vagyis a durva őrlést végző hasítékba jut. A találmány szerinti elrendezéssel elérjük, hogy a kolloidmalomban végzett nedves őrlésnél az anyag a kolloidmalomnak a finom őrlést végző hasítékába már előőrölt állapotban és nyomás alatt jut. A forgórész körforgószivattyúként működik, melynél az anyag a forgórész belső teréből a kerület felé a forgórész hengerének forgómozgása következtében először a durva őrlést végző hasítékba, majd a kolloidmalom finom őrlést végző hasítékába nyomódik. Különböző őrlési célokra célszerűnek, illetve szükségesnek bizonyult, hogy az őrlési folyamat közben az anyag áthaladásának különböző magassági körzeteiben a hőmérsékletet messzemenően befolyásolhassuk, pl. akként, hogy az anyag a munkahasítékban a kívánt legmagasabb hőmérsékletet; fokozatosan és a hasítékon való áthaladásának mértékében érje o'. és ezután fokozatosan vagy gyorsan lehűljön. Az anyagnak a munkahasítékban való felhevítéséhez vagy az önmelegedést használhatjuk ki, vagypedig kívülről meleg bevezetésével segíthetjük elő. A hűtést minden esetben hűtőközeg segítségével foganatosítjuk. Lényeges, hogy az anyagot a szándékolt felhevííés vagy lehűtés tekintetében közvetlenül a munkahasítékban, tehát oly pillanatokban befolyásoljuk, amelyekben az anyag a felhevítési vagy lehűtési rendszabályokkal szemben a legérzékenyebb, mivel a diszperzió még keletkezési állapotban van. Az anyagot természetesen nem kell közvetlenül a munkahasítékban lehütenünk, melyben az őrlési folyamat megy végbe, hanem ehhez a munkahasítékhoz csatlakozó őrlőhatáe nélküli külön hasítékot is alkalmazhatunk, melyben azonban az anyagot a hűitőbefolyásnak még a legfinomabb elosztásban vethetjük alá. A találmány szerinti malomnál tehát elvileg akként járunk el, hogy a munkahasíték magasságát a hőbefolyás különböző körzeteire osztjuk, vagyis a kolloidmalom munkahasítéka különböző magasságokban különböző hőmérsékletek által befolyásolhatóan van kialakítva, amit az állórészben és/vagy a forgórészben kialakított megfelelő köpenyterek útján teszünk lehetővé. A munkahasíték magassági irányában tehát gyűrűs körzetekre van osztva, melyek útján lehetővé válik, hogy az anyaghoz tetszés szerint meleget vezethessünk, vagy abból meleget vezethessünk el, illetve hogy az anyag önmelegedését lehetővé tegyük, fokozzuk vagy csökkentsük. A találmány szerinti malom kiviteli példáját a rajz tünteti fel. Mégpedig az 1. ábra a találmány szerinti kolloidmalom függőleges metszetét, a 2. ábra pedig az 1. ábra szerintihez hasonló, de más forgórésszel és álíórésszel ellátott malom részletét mutatja, melynél az őrlendő, illetve őrölt anyag hőmérséklete befolyásolható. A találmány szerinti malmot a rajz kapcsán még bővebben magyarázzuk. A függőleges elrendezésű —2— motor —1—tengelyére helytállóan —3— forgórészt ékeltünk, melynek felső részét a kezelendő anyag befogadására való —4— tartányként alakítottuk ki, melyet kerületén az —5— fogak határolnak, melyek közt megfelelő hézagok vannak. A —4— tartányhoz felül —6— adagolótölcsér csatlakozik. Amint az anyag a —6— tölcséren át a forgórész —4— tartányába jut, a röpítőhaitás azt az —5— fogak közötti hézagokon át a —7— gyűrűs hasítékba nyomja, melyet forgás közben a felső —8— burkolatfal és az —5— fogak rézselt —9— élei alkotnak.; A —-4— tartány külső alakja tehát csonkakúp, úgyhogy a -—tf— gyűrűs hasíték kifelé kúposán bővül. Az —5— fogaknak a —8— burkolatfallal szembeni ütőhatása következtében ebben a —7— hasítékban már előaprított anyag ezután a kolloidmalom tulajdonképeni függőleges —10— munkahasítékába jut, mely a forgórész —11—fogai és a