136290. lajstromszámú szabadalom • Eljárás adszorpciós folyamatok foganatosítására, különösen nehezen folyósítható szénhidrogénekben gazdag, folyékony terméknek adszoprció útján való előállítására

Megjelent 1954. évi augusztus hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.290. SZÁM. 12. e. OSZTÁLY. - L-9131. ALAPSZÁM. Eljárás adszorpciós folyamatok foganatosítására, különösen nehezen folyósítható szénhidrogénekben gazdag, folyékony terméknek adszorpció útján való előállítására Lurgi Gesellschaft für Wärmetechnik m. b. H., Frankfurt am Main. A bejelentés napja: 1943. április 3. Németországi elsőbbsége: 1942. április 4. Gázalakú közegeknek, például gazolmnak földgázokból adszorpcióval való előállításakor ismert módon akként járnak el, hogy az elnyeletendő anyaggal féltöltött adszorpciós közeg deszorpciója alkalmával kihajtassál kapott első frakciót leválasztjuk és újbóli feltöltés végett az elnyeletendő gázba vezetik vissza. A kihajtás útján kapott további frakcióikat kondenzáló berendezésekbe vezetik át, amelyben lényegében a vízgőzt és a keverékben tartalmazott gazolint csapatják le és amelyből a folyékony halmazállapotba átvitt gazolint vízleválasztón át folyadéktárolókba vezetik. A konden'zálás közben nem folyósodott anyagokat, amelyek lényegében butánból és propánból állanak, tárolótartályba vezetik, amelyből azok további kezelés végett tetszés szerint vételezhetek. Ismeretes olyan eljárás, amelynél a fentiek szerint dolgoznak és az adszorpciót kisebb, nevezetesen körülbelül 1—2 atmoszféra nyomásom, a deszorpciót viszont nagyobb, például 5—6 atmoszféra nyomáson foganatosítják abból a célból, hogy a kapott, könynyen illó szénhidrogéneknek nagyrészét, különösen a butántt, folyékony halmazállapotban nyerjék ki. E'zt «a nyomást túlnyomásos szelep vezérli, amelyen át a kondenzáláskor nem folyósodott szénhidrogéneket a nyomás alatt álló gázt tartalmazó tartályba vezetik. A leírt munkamódnak az a hátránya van, hogy csak a deszorpciós szakasz elején kapunk butánnal nagymértékben dúsított gazolint és hogy a kapott gazolin összetétele a deszorpció végéig tág határok köizött ingaidozik. További hátrány abban van, hogy viszonylag terjedelmes, nyomás alatt álló gázt tároló berendezésre van szükség, hogy a deszorpció kezdetén nagymértékben jelentkező gázalakú butánt és propánt tárolhassuk. A találmány abban van, hogy iaz eljáráshoz szükséges berendezést úgy alakítottuk ki, hogy a kondenzátorban jelentkező nyomásesés alkalmával a nyomás alatt álló gázt tároló tartályból gázok a kondenzátorba áramlanak vissza. A kondenzátorban ilyen nyomásesés akkor keletkezik, ha, az előrehaladott deszorpció után csak nehezen forró szénhidrogéneket kapunk, amelyek >az átáramolt gázalakú butánt és propánt oldják. A gázoknak a gázt tároló tartályból a kondenzátor|ba való visszaáramlását a találmány értelmében, péidául a nyomás alatt álló gázt tároló tartályból a kondenzátorba vezető oly vezetékkel foganatosít-, juk, amelyet túl korai vagy fordított irányú átáramlásisal szemben szelep biztosít. A találmány szerinti munkamóddal azt érjük el, hogy az előállított folyékony termék összetétele lényegesen egyenletesebb és az butánszénihidrogénekben lényegesen dúsabb, mint alz eddigi eljárásnál, úgyhogy a terméket folytonosan feldolgozó berendezés kisebbre mérieitteizhető. Egyjbeni a gázalaklbani kapott szénhidrogének tömege, amelyet a gázt tároló tartálynak fel kell vennie, lényegesen kisebb, úgyhogy a nyomás alatt álló gázt tároló tartály és a terméket utólagosan feldolgozó berendezések kisebbre méretezhetők. A rajzban a találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas berendezést példaként tüntettük fel, amely gazolin előállítására való.. A rajzban 1 az elny etető, 2 a kondenzátor, 3 a vízleválasztó, 4 folyadéktároló és 5 a nyomás lalatt álló gázt tároló tartály. Li—L9 a berendezés fentemlített alkatrészei közötti összekötő vezetékek. A berendezés a következő módon működik. Az 1 elnyeletőhen felvett szénihidrogének kihajtása végett . az elnyeletőn felülről lefelé öblítő gőzt áramoltatunk. Eközben kezdetben permanens gázokból álló inéra gáz lép ki, amelyet az L2

vezeték az elnyeletendő gázba vezet vissza. Az' iners gáz leválasztása után szénhidrogénekből és öblítő gázból álló keverék lép ki, amely a kihajtás kezdetekor vízgőzön kívül lényegileg könnyen illékony szénhidrogéneket tartalmaz,, amely azonban a könnyen illékony szénhidrogének folytonos csökkenése közben nehezebben illékony szénhidrogénekben mind dúsabbá válik. Ebben a tartályban a vízgőz és a nehezen illékony anyagok, például a gazolin, kondenzálódnak és az L4

vezetéken át a 3 leválasztóba jutnak. A közeg