136285. lajstromszámú szabadalom • Vasuti kerék

136.285 3 nyitása folytán annak vize az edzés haladási iránya szerint a láng mögötlt folyik le és így elvégzi az ed­zést. Természetesen annak sincs akadálya, hogy kü­lön edzősugarat is alkalmazzunk, ami azzal az, előny­nyei járhat, hogy a láng fölött elhaladó 6 sugár víz­mennyiségét lényegesen kisebbre vehetjük és ezzel a gőzfejlődést csökkenthetjük. A 6 és 7 csövek iránya, mint mondottuk, eltérhet a vízszintestől, s csupán az a fontos, hogy az alkalmazott láng méreteit,, a víz­mennyiséget s az eljárásban alkalmazott sebessége­ket figyelemhevéve úgy legyen megállapítva, hogy a vízsugár a láng fölött, vagy még valamivel előbb érve a felületet, minél kisebb ívben kerülje meg a lángot. Az elsőként megedzett sávnak a kerék teljes kö­rülforgásakor szükséges védelme itt igen egyszerű, mert a védő vízsugarát ez esetben iá láng alatt;' kell alkalmazni, úgyhogy annak lefolyó vize bajt' nem okozhat. A 2. ábra kapcsán leírt, eljárásnak jelentősége, mint említettük, abban van, hogy az 1. ábra kapcsán leírt eljárással kombinálva, függőleges síkban tar­tott kerekek edzésének meggyorsítását teszi lehe­tővé. További gyorsítás lehetséges azáltal, hogy a ke­rék mindkét oldalán egyidejűleg két-két, esetleg több helyen alkalmazzuk az eljárásokat. A leírt, egy lánggal dolgozó eljárásokhoz szükséges berendezések némileg egyszerűsíthetők azáltal, hogy azokat csak egyik irányban (pl. balról jobbra) v&lé haladáskor működtetjük, míg ugyanazon az alkotón visszatérve a lángot kioltjuk és a hűtőcsöveket elzár­juk; ilyen kivitelnél ugyanis a hűtőesövek fele és azok önműködő elzáróberendezései természetesen fe­leslegesek. Különösen egyszerűvé válik ez a legutóbbi eljárás, ha azt vízszintes síkban levő kerékre alkalmazzuk. Ez esetben ugyanis az edzést célszerűen mindig csak a láng alulról fölfelé való mozgatásakor végezzük s az edző sugarat a láng alatt alkalmazzuk, amely sugár­nak vize feladatát elvégezve lefolyik, anélkül, hogy a lángot zavarná; ugyanakkor egy másik sugarat az előző menetben megedzett sáv védelmére a láng mel­lett vezetünk, míg egy harmadik sugarat, csak a ke­rék teljes körülfordultával az elsőnek megedzatfc egy­két sáv védelmére hozunk működésbe. Ennek az eljá­rásnak lényegén mit sem változtat, ha a lángzók és a hatósugarak fölfelé való mozgatása helyett a kere­ket mozgatjuk lefelé, s a láng alatt lévő edzősugár helyett, vagy az alatt vízmedencét alkalmazunk, melybe a kerék hevítés után belesüllyed. Ilymódón hatályosabban 'gondoskodhatunk arról, hogy mindig csak a Tángzóval közvetlenül melegített hely mele­gedjék fel, s már megedzett részek ki ne lágyul­janak, t • A munkát ez esetben is lényegesen gyorsíthatjuk azáltal, hogy a leírt eljárást a kerület, több helyén egyidejűleg alkalmazzuk, mely esetben az eljárás be­fejezésekor megindítandó sugár természetesen a szomszédos láng által elsőnek megedzett egy-két sáv védelmére szolgál,. . Ugyancsak vízszintes keréken egyes különálló lán­gokkal vagy egyetlen lánggal foganatosított eljárás gyorsítását szolgálja a 3. ábra kapcsán ismertetendő további fogás, mely lehetővé teszi a .felülről lefelé haladó lánggal való edzést is, még pedig a- 2. ábrával kapcsolatban bemutatott módhoz nagyon hasonlóan, E célra a nagyjában vízszintes síkban lévő és ferdén a»felület felé irányított 6 sugárcsövet alkalmazzuk, melynek vize az 1 láng fölött ütközik a felületbe, majd azon szétterülve víszintes sebességösszetevő­jének és súlyának együttes hatása következtében a lángtól oldalit, annak zavarása nélkül folyik le. En­nek az eljárásnak biztonságát is fokozhatjuk hűtő­párna alkalmazásával, melyet itt a lángtól oldalt, a védendő sávra helyezünk, s amelybe így az edzést már elvégzett sugár beleütközik. Természe­tes, hogy amennyiben e fogást a közvetlenül: meg­előzőkben leírt, ugyancsak függőleges alkotó men­tén történő edzéssel kombinálva, tehát oly módon al­kalmazzuk, hogy az edzést felváltva fei- és lemenet­ben történjék, a hűtés szempontjából piilíanatnyilag felesleges sugarakat mindig el kell zárai, nehogy azok a hevítésre soron^következő felületrészt nedve­sítve a gőzfejlődést és ezzel a rozsdásodást előmoz­dítsák, az esetleg alkalmazott hütőpárnák közül pe­dig azt, amelyik éppen felesleges, el kell távolítani a felületről, nehogy a működő sugárnak útjában le­gyen. Azoknál az eljárásoknál, amelyeknél alkotóirány­ban mozgatott, magában álló lángot alkalmazóiak, a nyomkarimaedzése különös gondot kíván, mert ha egyszerűen egyenes vonal mentén vezetjük a lángot, az sokkal közelebb kerül a nyomkarimához, mint a futófelület egyéb részeihez, úgyhogy a láng és a víz­sugár legjobb távolságbeállítása az egész alkotó men­tén nem biztosítható. Erre való tekintettel a lángot és a vízsugarakat a 4. ábra szerint — mely az el­rendezést függőleges helyzetű kerék esetében alap­rajzban mutatja — olyan 13 pályán vezetjük, mely a kerék profiljához hasonló alakja folytán a lángzó­nak, illetőleg a sugárcsöveknek a felülettől való he­lyes távolságát legalább közelítőleg mindenütt biz­tosítja. A felrajzolt pálya megvalósítható a szó szo­ros értelmében vett vezeték alakjában, tehát csúszó vagy gördülő pályaként, de természetesen másféle, a szakember által külön feltalálói tevékenység nélkül kigondolható kényszermozgású szerkezetekkel is célt -érhetünk. A nyomkarima még további nehézséget is pkoz, amennyiben akkor, amikor az 1 láng és a 2 sugárcső a 4. ábrán rajzolt helyzetben működnek, a nyomkarimára lövelt vizet a nyomkarima a lángba tereli. Ezt úgy kerülhetjük el, hogy ia kerékre nézve sugárirányú Vízsugár helyett olyan vízsugarat alkal­mazunk, hogy irányának a mindenkori hüttendő felü* letrészre való vetülete (amelynek mentési a felületen megtört sugár folytatja útját) a lángot, ill. annak környezetét elkerüli. Eat pl. azáltal érhetjük el, hogy a vízsugár irányát a'nyomkarima környezetében az eltolás folyamán • változtatjuk, mint azt a 4. ábra nyilai mutatják, mimellett nem szükséges, hogy a sugár iránya a rajz síkjába essék, ill. azzal párhuza­mos legyen, hanem elégendő, hogy a sugárnak a rajz síkjában lévő vetülete követi a nyilak mutatta irá­nyokat. A sugár irányának változtatása nélkül is célt érhetünk, ha a sugárnak elég nagy érintőirámyú se­bességösszetevőt adunk ahhoz, hogy vize a kerek fe­lületén megtörve a láng alatt haladjon el, vagy azt pl. a 2, ill. 3. ábrákon látható módon felülről elke­rülje. A találmánynak egy további megvalósítási módja abban áll, hogy a futófelületet egy egész alkotójára kiterjedő sáv mentén megfelelő szélességű lapos lánggal vagy lángsorozattal hevítjük fel. Ez esetben ismét tarthatjuk és forgathatjuk a kereket vízszin-

Next

/
Thumbnails
Contents