136256. lajstromszámú szabadalom • Ultrarövidhullámú cső, különösen trióda, a légritkított térben elrendezett rezonanciakörrel

Megjelent 1954. évi augusztus hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.256. SZÁM. ^ 21. g. 1-16. OSZTÁLY. - L—9243. ALAPSZÁM. Ultrarövidhulláma cső, különösen trióda, a légritkított térben elrendezett rezonanciakörrel. LICENTIA Patent-Verwaltungs-Gesellschaft mit beschränkter Haftung, Berlin. Bejelentés napja: 1943. július 20. Németországi elsőbbsége: 1942. március 21. Ultrarövidhullámú csöveknél sok esetben a frekvenciát .meghatározó rezgőkört a légritkított térben rendezik el, pl. olymódon, hogy a légritkított edényt mágiát kapacjtiven rövidrezárt üreges rezonátorként állítják elő, vagypedig a rezgőkört hangvillaszerűén képezik ki, amint az már a mágnesmezős csöveknél ismeretes,. A már ismert elrendezések technológiai szempontból aránylag bonyolultak. Ehhez járul még az a körülmény, hogy a rezgőkörnek a magnetron csöveknél szokásos hangvilla alakú kiképzése szokásos kapcsolások mellett triódáknál nem használható, mert a mágnesmezős csövekkel 'ellentétben ezeknél a csöveknél a rezgőkört egyik helyén az egyenáram számára kapacitással meg kell szakítani. ' A találmány ultrarövidiliullámú cső, különösen trióda, a légritkított térben elrendezett rezonanciakörr«l, melynél a fönt említett hátrányok nem lépnek föl. A találmány értelmében a rezonanciakör két egymást körülfogó, előnyösén azonos tengelyű hengerből áll, melyek közül az egyik henger az anófdát képezi, míg a másik hengert kerületének egymástól egyenlő távolságiban lévő, előnyösen párosszámú helyén rácsként képeztük ki, melyek előtt egy-egy katódát rendeztünk el. Ez az elrendezés könnyen előállítható. Ehhez járul még az az előny is, hogy nagyon nagy teljesítményekre alkalmas. A találmány értelmében kialakított ultrarövidhullámú csövet a rajzon szemléltetett kivitel} példa kapcsán bővebben magyarázzuk: A rezgőkör azonos tengelyű —1— és —2— hengerekből áll. A szemléltetett kiviteli példánál a külső —-2—• hengert kerületénejc két egymással szembenfekvő helyén rácsként alakítottuk ki. A rácsokat —10— és —13-al jelöltük. Előnyösen ezek a rácsok a belső henger irányában íveltek, úgyhogy a rács hŐkiterjedése következtében a kifogástalan viszonyok megmaradnak. A —10— és —13— rácsok közvetlen közelében a —9— és —12— katódok vannak elrendezve. Az anódokat a belső henger —11-7— és •—14*-^ nyúlványai képezik. A szemléltetett cső ellenütemű cső, A feszültségi -csomópontokban, azaz olyan helyeken, melyek a'z elektródarendszerektől azonos távolságban vannak, rendeztük el a belső henger tartóit. A belső hengert az —5, 6—• szárnyak vagy támaszok segítségével erősítjük meg a külső :—7, 8— támásztótartókon, Ezért a —2— külső hengernek a belső henger tartóhelyein áttörései vannak, amint azt a —3, 4— nyílások jelzik. Adott esetben az elektródarends'zerek fordított elrendezésűek is lehetnek, azaz a katódokat az —li—•" belső hengertől körülzárt térben rendezzük el, a belső hengert több helyén ráccsá alakítjuk ki és a —a—• külső hengert használjuk anódként. Adott esetben a belső henger tartórészeit más módon is kialakíthatjuk, pl. a belső hengert tartó támaszokat annak belsejében is elrendezhetjük. Különösen célszerűnek bizonyult nagy teljesítmények előállítására alkalmas csövet több katóddal ellátni, melyek tengelyirányban egymásután vannak elrendezve. Ez minden további nélkül lehetséges, miután az —1— és —2— hengerek és ezzel az elektródarendszerek is a henger tengelyirányában tetszésszerinti hosszúságúra választhatók, anélkül hogy a cső működési módja gyakorlatilag megváltozna. A találmány értelmében kialakított elektródarends'zernél egyetlen katód alkalmazása azzal a hátránnyal jár, hogy a katód könnyen meghajlik, úgy- / hogy az elektródatávolságok tekintélyes mértékben , megváltozhatnak. Ezt több tengelyirányban egymás mögött elrendezett katóddal kerüljük el. Szabadalmi igénypontok: 1. Ultrarövidhulláma cső* különösen trióda, a légritkított térben elrendezett rezonanciakörrel, jellemezve két egymást körültfogó, előnyösen azonos tengelyű hengerből álló rezononiciakörrel, amikoris az egyik henger az anódát képezi, míg a másik hengert kerületének egymástól egyenlő távolságban lévő, előnyösen páross'zámú helyén rácsként képeztük ki, melyek előtt egy-egy katóda van. 2. Az 1. igénypont szerinti ultrarövidhullámú cső kiviteli alakja* jellemezve az elektródarendszerektől azonos távolságiban lévő nyílásokkal ellátott külső hengerrel, mely nyílásokon át a belső hengert tartó támaszok vannak kivezetve.