136254. lajstromszámú szabadalom • Berendezés pályajelzéseknek hajtójárművekre való átvitelére nagyfrekvencia segítségével

Megjelent 1954. évi augusztus hó 15-en. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.254. SZÁM. 20. i. 30-45. OSZTÁLY. — L—9161. ALAPSZÁM. Berendezés pályajelzéseknek haj tój ár művekre való átvitelére nagyfrekvencia segítségével LICENTIA Patent-Verwaltungs-Gesellschaft mit beschankter Haftung, Berlin. Bejelentés napja: 1943. április 23. Németországi elsőbbsége: 1942. április 23. Igen nagy sebességgel haladó vonatoknál az előjelzésnek távolságát a főjelzéstől lényegesen nagyobbra kell választani, mint eddig. Ez a távolság óránként 250 km-es legnagyobb sebességnél már mintegy 2 km-t tesz ki. Ilyen nagy távolságok és sebességek mellett azonban a szokásos optikai jelzések idejében való észlelése — kiváltképpen kedvezőtlen időjárás esetén — kérdésessé válik, A jelzési kép, pl. a fő jelzés megváltozása az előjelzés mellett való elhaladás után ekkor már csak későn vehető észre, úgyhogy a vasúti forgalomban nem kívánt késedelem következik be. Ilyen sebességeknél az előjelzés is könnyen elnézhető. Ennek következtében kívánatos, hogy a vonat előtt levő mindenkori jelzéseket a hajtójárművek vezetői állásában közvetlenül szemlélhetően kapjuk. A pályáról jelzéseknek haladó vonatokra való közvetítése alapjában véve már ismeretes. Erre a célra már a legkülönfélébb megoldásokat javasolták, többek között nagyfrekvencia segítségével való átvitelt is. Az utóbbi időben ezenkívül,különféle nagyfrekvenciás átvivő rendszereket javasoltak és részben gyakorlatilag is megvalósítottak már, melyek mozgó állomások egymásközötti, illetve mozgó és helyhez kötött állomások közötti hírközvetítésre valók, vagy amelyek a vonat haladását ellenőrzik. „ 4, vonat

haladását nagyfrekvenciával ellenőrző effajta berendezés lényege az, hogy mind a vonatból, mindpedig valamely, a vonat ellenőrzésére való helyről a sebesség által befolyásolt nagyfrekvenciát adnak le és vesznek fel. amikoris a vonatból leadott nagyfrekvenciát a sebesség valódi értéke, az ellenőrző helyről le- • adott nagyfrekvenciát a sebesség kívánt értéke befolyásolja és a leadott, valamint az ellenállomás által felvett frekvencia közötti különbséget az ellenőrző helyen a vonat sebességének állandó ellenőrzésére, a vonaton ezzel szemben meghatározott határérték túllépésénél kényszerfékezés önműködő kiváltására használjuk fel. A berendezés emellett olyan kialakítású, hogy az előjelzés helyének magasságában elrendezett sinenntkező révén a vonat létesíti az ellenőrző frekvencia leadását, melyet a főjelző állása különféleképpen befolyásol. A vonaton ezt az ellenőrző frekvenciát — mely mindig arányos a kívánt sebességgel — a valóságos sebességnek megfelelő frekvenciával hasonlítják össze és jelzőkészüléken jelzik. Bár ilyen berendezés közvetve a főjelző állásának felismerését is lehetővé teszi, mert a jelzőkészüléknek az ellenőrző frekvencia által befolyásolt mutatója a mindenkor betartandó sebességet előírja, mely szabad útnál a legnagyobb sebességnek felel meg, ezzel szemben a vonatnak tilosai jelző fő jelzőhöz való közeledtekor állandóan csökken. Ennek a berendezésnek hátránya azonban az, hogy nem eléggé áttekinthető. Ezenkívül ezzel csak a főjelzők állása ismerhető fel, ezzel szemben a gyors forgalomban különösen fontos előjelzők_állása nem. A találmány értelmében ezt, a jelzési képnek visszaadásában mutatkozó hátrányt a jelzési képnek a hajtójárművek vezetői állásában való járulékos szemléltetésével megszüntesse. Emellett ennek a járulékos jelzésikép-átvitelnek a már meglévő ellenőrző berendezéseket lehetőleg messzemenően hasznosítania kell. A találmány értelmében ezt a feladatot úgy okijuk meg, hogy az ellenőrző frekvencia átvitelére való nagyfrekvenciát járulékosan a mindenkor a vonat előtt lévő jelző jelzésiképének a vonatra való átvitelére használjuk fel, mégpedig úgy, hogv ezt a nagyfrekvenciát a jelző állásától függően, a kívánt sebesség által történő befolyásolástól eltérő módon befolyásoljuk és hogy a nagyfrekvenciának ez az eltérő befolyásolása a vonat vezetőállásában oly kapcsoló eszközöket működtet, melyek a jelző mindenkori állását lathatóvá teszik. Avégett, hogy a jelző állásának jelzését gyorssá és könnyen érzékelhetővé tegyük, célszerű, ha a jeizést szokott alakjában visszük át, vagyis a pályán használatos jelzők utánzásának alakjában, tehát, színes lámpákkal és a szokásos kar- és tárcsaalakú jelzők képei alakjában. A jelzések képének a vonatra való átvitelét természetesen az ellenőrző frekvencia különböző, már javasolt átviteli módjai szerint ugyancsak különböző módon eszközöljük. Ha pl. a vonat haladásának ellenőrzé$ét állandó vivő-