136247. lajstromszámú szabadalom • Sínérintő

Megjelent 1954. évi augusztus hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.247. SZÁM. 20 i. 30-45. OSZTÁLY. - F-10581. ALAPSZÁM. ínennto Feltén és Guilleaume kábel-, sodrony- és sodronykötélgyár rt. Budapest, mint a Feltén & Guilleaume Carlswerk AG. Köln-müiheimi cég jogutóda. A bejelentés napja: 1843. augusztus 17. Németországi elsőbbsége: 1942. augusztus 18. Sínérintőknél vasúti jelzőkészülék működttetésére szolgáló elektromos- áramkör képzésére a síneknek a keréknyomástól keletkezett behajlását használják fel. A behajlás nagysága igen csekély, éspedig nagyságrendje a 0,005—0,05 mm-ig terjed. Ennek a csekély behajlásnak a segítségével elegendő nagy kapcsolási utat és egy elektromosan kifogástalan érintkezést úgy állítanak elő, hogy álttételt használnak, amely leginkább abból áll, hogy a isinek alá lapos, rugózó fenekű, tetejű vagy membrános kamrákat szerelnek. Ezeket a rugózó kamrarészekeit a sínek annyiból befolyásolják, hogy egy vonatnak az áthaladásakor azokkal együtt behajlanak. Ennek következtében a kamrák térfogattá megváltozik. A kamrák folyadékkal, például higannyal vagy levegővel vannak töltve. A kamrák térfogatának változásánál, azok tartalma kiszorul, ami aztán a kapcsolószervként használt higanyt mozgatja, amely pedig ezzel a mozgással elektromos kontaktusit, zár, vagy nyit. Ilyen sínérintők nagy számban, a legkülönbözőbb kiviteli alakban egész Európában beváltak. Nem lehet azonban őket minden további nélkül olyan vidékeken alkalmazni, amelyeknek éghajlata különlegesen kedvezőtlen. A keleteurópai vidékeken például a higany télen befagy (fagyáspont —38° C), más időszakban a sínek hosszú ideig víz alatt állnak, amikoris a kamrák tömítése nehezen megoldható féladat. A találmány vezérgondolata az, hogy Ilyen éghajlati viszonyú vidékekre egy különlegesen robosztus sínérintőt kell alkotni, amely kamrák és higany nélkül dolgozik. A találmány feladata az., hogy a sínek behajlásának hatását: lehetőleg egyszerű módon felnagyítsa. A feladat megoldása a következő: Találmány szerint a sínhez egy merev tartó támaszkodik, úgy, hogy az a sín behajlásában egyáltalán nenv vagy pedig csak jelentéktelenül vesz részt; találmány szerint egy hurok alakú fémnyelvnek egyik vége a tartón, másik vége pedig a einen van megerősítve; a fémnyelv pedig a itartó furatán keresztül szabadon mozgathatóan van keresztülvezetve. Nyugalmi állapotban a nyelv egyenes és egy felr fekvő elencsúecsal nyugalmi áramkört képez. Ha a sín vasúti szerelvény áthaladása következtében behajlik, távolsága a tartóhoz képest egy kevéssel megváltozik. Ez azonban a nyelv két lapjának párhuzamos elmozdulását idézi elő, ami a nyelv elhajlását okozza, úgy, hogy a nyelv szabad vége kilengést végez. Ez a kilengés a két lapocska igen kis mértékű elmozdulásánál is oly nagy, hogy megfelelő kapcsolási út elérhető, mint ahogyan azt a tapasztalat az igen nagy számban hőérzékeny kapcsolóberendezéseknél alkalmazott kettős fémlapocskáknál is megmutatta. A nyellv tehát a sín behajlása álltai keletkezett (kitéréseikor egy második kontaktussal érintkezik amellyel működtető áramkört képez. A nyelvet és az érintkezőkét egy vízmentes házba építik be, amelyet célszerűen a merev tartóra szerelnek. A kapcsoló -nyelvet: a házba egy tömszelencén keresztül vízmentesen vezetik be. A tömszelencében fellépű súrlódás nem zavar, mert hozzá képest a sín hajlító erői, amelyek a nyelvet működtetik, igen nagyok. A találmánynak egy kiviteli példányát, ábrázolja a rajz, amely a sínre erősített sínérintőt részben metszetben, részben sematikusan ábrázolja. A —2— merev tartót az —1— sínnel a —3— heveder köti össze. A —2— tartón a —4— fémlap az —5— ponton van megerősítve, míg a —6— fémlap a —7— pontban van a sín italpára mereven felerősítve. Mindkét lap a —8— pontban van mereven összekötve. A kettős —4, &— fémlappár a — 9— csúccsal egy nyugalmi áramkört zár. A sín behajlásánál a —6— fémlap lefelé mozdul, míg a —4— fémlapot a —2— merev tartó helyzetében megtartja. A —6— szelet elmozdulása a —4— szelettel szemben, meghajlítja a —4, 6-— nyelvet és kihajlást idéz elő, úgyhogy az a —10— kontaktussal érintkezik, amely -lyel a —4, 6— nyelv a sínérintő működtető áramkörét zárja. Szabadalmi igénypontok: 1. Sínérintő, azzal jellemezve, hogy a sínhez egy merev tartó van oly módon hozzáerősítve, hogy az a sín behajlásában egyáltalán nem, vagy csak lényegtelenül vesz részt és hogy egy fémnyelvnek laz egyik vége a tartón, a másik vége a sínen van megerősítve,