136240. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tápanyagok előállítására

Megjelent 1954. évi augusztus hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.240. SZÁM. 53. k, OSZTÁLY. - B—15974. ALAPSZÁM. Eljárás tápanyagok előállítására Bejelentő: dr. Bodrossy Leó szfőv. állatorvos, Budaőrs Bejelentés napja: 1943. július 17. Jelen találmány lényege az, hogy a táplálékul használt állati eredetű anyagok szilárd meszes részeit (csont, szálka, rákpáncél) vegyi úton oldatba visszük. , E célból a kisebb részeket, esetleg egészben, a nagyobbakat rendiesen előzetes felaprítás után savval, elsősorban sósavval kezeljük. Ezt: a kezelést hidegen vagy melegen végezhetjük, sőt különleges célra, úgymint a tápanyag minél nagyobb fokú elfolyósítása céljából, 100°-ot meghaladó hő és egy légkörinél nagyobb nyomás mellett is. A sósav mennyiségét, valamint a kezelés időtartamát minden esetben úgy szabjuk meg, hogy az állati váz oldhatatlan mészvegyületei, a foszforsavas és szénsavas mész, sósavas és savanyú foszforsavas mész (klorid és dihidrofoszfát) alakjában oldatba menjenek. A tökéletes oldás elérésére ,a savat kis fölöslegben kell alkalmazni. Ezt' a savas kémhatást okozó felesleget ,a mész feloldása után közömbösítjük. A közömbösítést legcélszerűbb nátriumvegyüLettel, pl. karbonáttal vagy bikarbonáttal végezni, miáltal konyhasó keletkezik, mely az ét!el ízére nem hátrányos. Lehet azonban egészben vagy résziben más anyaggal is közömbösíteni, pl. ammónium- vagy kalciumkarbonáttal. Ecetes íz elérése végett a sav közömbösítésére nátriumace'tát, esetleg — citrát vagy —• tartrát stb. használható. Egyébként a tápanyagból készülő étel ízesítését akár a kezelés előtt, akár utána végezhetjük el. A leírt eljárás a'z állati eredetű tápszerek tökéletesebb feltárását és kihasználását célozza. A szokásos elkészítési módok, sütés-főzés mellett, nemcsak a csontállomány szerves és szervetlen anyagai vesznek kárba, hanem a csont likácsaiba és üregeibe szivárgott zsiradék és húslé is. Egészbenvéve. tehát jelentős tápanyagveszteséget sikerül elhárítani azzal, hogy a mészállományt cseppfolyós alakba hozzuk. A kisebb mennyiségben keletkező kalciumklorid élettanilag közömbös, esetleg hasznos is lehet, a túlnyomó mennyiségben keletkező dihidrofoszfát pedig határozottan értékes anyag. Sok esetben, pl. halak, különösen az egyébként csekély értékű kisebb és szálkadlús halak szálkáinak felolidíásával, még további minőségjavítást érünk el. Hideg úton végzett szálkaoldás esetében az áztatólét elkészítés előtt elöntjük ugyan, de ezzel csak a mészsók egy részét veszítjük el, míg a kocsonyás állományú csontenyv, az izomfehérje, zsiradék és a többi szerves anyag megmarad a halban. Csontleves készítésénél célszerű 'lehet a forró feltárás. Nyomás alatt végzett feltárás közben az enyvanya/gok, a csont, porc, inak és kötőszöveti hártyák anyaga is oldatba megy s gyarapítják a lé tápanyagtartalmát. A kapott ló közömbösítés és ízesítés után fogyasztásra vagy tartósításra kész. A savas feltárás és azt követő közömbösítés útján előkészített tápanyagokból különféle ételeket lehet készíteni. így például halakból halászlé, paprikás, ecetes vagy olajban sült hal, pástétom, pudding stb., —• kisebb emlősökből vagy madarakból a csontok, rákokból a mészpáncél feloldása után, sűrített levesanyag, pástétom stb. készíthető. Mindezek a készítmények tartósíthatok. Konzervek gyártására annyiban is nagyon alkalmasak, mert a sósavas kezelés már nagyrészt osirátlanítja az anyagot s egyúttal fokozza a hő általi végleges csírátlanítás hatását. Példák: 1. Halat megtisztítva, kettéhasítva, 1— 10%-os hildleg sósavba áztatjuk, nagysága szerint egy vagy több óráig. A szálkák feloldása után a savat leönbve, a halszeleteket vízzel leöblítjük, majd 1—10%-os szódaoldatba áztatjuk egy vagy több óráig. Ezt az oldatot is leöntve, öblítés után tetszésszerinti módon készíthetjük el a halat. 2. Szivacsos csontot felaprítva, sósavval hidegen feltesszük s lassan forrpontig hevítjük. A mész feloldása után szódával közömbösítjük, végül tetszés szerint ízesítjük. Szabadalmi igényponton .-1. Eljárás tápanyagok előállítására, azzal jellemezve, hogy az állati váz mészanyagát savval feloldjuk s után az oldatot és/vagy az oldatlan részt közömbösítjük. 2. Az 1. alatti eljárás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy oldó savnak sósavat, közömbösítésre nátriumvegyületet használunk. 3. Az 1. és 2. alatti eljárás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy kiinduló anyagiul halakat használunk. Felelős kiadó: a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója. 813, — Terv Nyomda, 1954. — Felelős vezető: Bolgár Imre.