136206. lajstromszámú szabadalom • Eljárás könnyen felszívódó tápszerkészítmények előállítására

Megjelent 1954. évi március hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.206. SZÁM. 53 k. OSZTÁLY. - K-16278. ALAPSZÁM. Eljárás könnyen felszívódó lápszerkészitmények előállítására Klinger Zoltán magántisztviselő, Budapest A bejelentés napja: 1943. január 8. Könnyen felszívódó tápszerek előállítása állati és növényi nyersanyagokból eddig úgy történt, hogy azokat többnyire enzimek felhasználásával lebontották. Az- oldhatóvá vált részeket elkülönítették az oldhatatlanoktól, célszerűen vákuum felhasználásával besűrítették és vagy önmagukban, vagy egyéb adalékok felhasználásával tápszerekké dolgozták fel. Pl. a malátát megőrölték, megfelelő eljárással vizes kivonatot állítottak elő, amely besűrítve az ismert rnalátakivonatot adta. Állati fehérjéből sósav, vagy enzimek felhasználásával oldható aminosav-keveréket, peptonokat, vagy albumozokat állítanak elő olymódon, hogy az oldható alkatrészeket az oldhatatlanoktól elkülönítve besűrítik. Az ilymódon nyert termékeket egyéb anyagokkal együtt is feldolgozták tápszerekké. Ennek az eljárásnak elsősorban az a hátránya, hogy az oldhatatlan frakcióval a táplálkozás szempontjából értéktelen ballaszitanyagokkal együtt értékes, bár nem oldódó anyagok is veszendőbe mennek, pl. fehérjék, zsírok, lipoidok. A malátakivonat-gyártásnál az árpaszem fehérjetartalmának iegnagyobb része a törkölyben marad. Hasonló az eset más keményíitőtartalmú nyersanyagokból diasztaze segélyével készített kivonatoknál, A szénhidrátok oldatba mennek, de az anyag fehérje-, zsír- és lipoid-tartalma a törkölyben marad. Jelén találmány szerinti eljárással ballá sztanyagöktól gyakorlatilag mentes, nagy tápértékű tápszereket állíthatunk elő, valódi oldatba gyakorlatilag nem vihető értékes alkatrészek hasznosítása mellett. Ezenfelül az esetleg jelenlévő olyan anyagok, amelyek egy lebontási eljárás során nem kívánatos módon átalaíku Ihatnak, változatlanul megtarthatók, mint pl. a vitaminok és enzimek. A találmány szeflinti eljárás abban áll, hogy a nyersanyagoktól a ballasztnak tekinthető részeket (pl. héjakat) elkülönítjük, úgyszintén elkülönítjük a vízben oldható, a lebontási müvelet folyamán bomlékony anyagokat, a maradék lebontható részét (pl. a keményítőt a diasztazeval) oldhatóvá tesszük, a változatlan anyagot pedig nehezen ülepedő szusz- penzióvá alakítjuk (pl. kolloidmalomban történő őrléssel) ~és a szuszpenziót és az oldhatóvá tett anyagot egyesítve (pl. besűrítessél) tápszerré dolgozzuk fel. Az eljárás foganatosításánál nem szükséges a lebontással oldhatóvá tett anyagot az őrlés végrehajtása végett az oldhatatlantól elkülöníteni. Az oldható és oldhatatlan anyagok keverékét a lebontás után minden elkülönítés nélkül is meg lehet pl. nedves úton őrölni. Az eljárás egyaránt alkalmazható állalti és növényi eredetű nyersanyagok esetében, sőt mindkét csoportba tartozó nyersanyagokból előállítható legváltozatosabb keverékeknél. Ezek a keverékek a gyártási eljárás bármely szakaszában létesíthetők és a további műveletek során együttesen dolgozhatók fel. A foganatosításnál betartandó műszaki rendszabályok esetről-esetre, a nyersanyagtól függően, mások lehetnek. Ezek felismerése a szakértő számára nehézséget nem jelent. Malátánál pl. a következőkép járhatunk el: őrléssel és szitálással elkülönítjük a malátalisztet és a héját.. A malátalisziteit diasztaze segítségével ismert módon elcukrosítjuk. A lisztben lévő fehérjék nagy része nem megy oldatba. Ezt az anyagot nehezen ülepedő szuszpenzióvá alakítjuk át olymódon, hogy a cukrosítással nyert folyadék savanyúságát letompítjuk, valamilyen védőkolloidot adunk hozzá és- tetszés szerinti nedvesen őrlő berendezésen bocsátjuk át. Ilyen pl. a kolloidmalotn, a nedves körjárat, á homogenizátor. A nyert, most már nehezein ülepedő szuszpenziót esetleg további adalékok hozzátétele mellett, besűrítessél, beszárítással, tápszerré, dolgozzuk fel. Kiindulhatunk pl. szójababból.*A szójabab-lisztet esetleg teljes, vagy részleges- zsírtalanítás után maláta-, vagy egyéb eredetű diasztaze hatásának teszszük ki. A keményítő elcukrosodik. Az oldat savanyúságát letompítjuk, pl, híg nátronlúggal és a keveréket, mint fentebb, megőröljük. A nyert szuszpenziót ismert módon, pl. besűrítessél dolgozzuk fel tovább. A találmány szerinti eljárással különösen előnyösen dolgozhatók fel a következő növényi anyagok: gyümölcsök, magvak, gumók, gyökerek, ezek őrleményei, vagy a belőlük elkülönített alkatrészek, pl.