136198. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrogéntartalmú kondenzálási termékek előállítására

' Megjelent 1954. évi március hó 15-Tén. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 136.198. SZÁM. 39 b. 16-27. OSZTÁLY. - F-10479. ALAPSZÁM. Eljárás nitrogéntartalmú kondenzálási termékek előállítására. I. G. Farbenindustrie Aktiengesellschaft, Frankfurt a|M. Bejelentés napja: 1943. június 1. Németországi elsőbbsége: 1942. június*2. • Kairbaimiilániaik alifás primer ddaimiininial egyenesláncű nagyfokúan polimer termékké vai'ő kondemzálása ismeretes. Űgy taflláJit-uüfi, hogy egyanasaánoú, nagyfokúan polimer lányiatokat állíthjatuink ellő, melyek a íentamiített eljárás szerint keltetkieiziő nagyfokúan polimer anyagokkal szemben lényegesen nagyobb rugtaOmiaöslággial tűnnek ki, Ana ia barbamidot vaíiamely diai és oly primer vagy saekundar diiamiin kémesekével kondenzáljuk, amelyben az aiminocsopartakat adott esetben hietaMatomokkial vagy heteroiatomasopfoirtotokal anegsaalkított liegjajlább háromtagú szénlánc választja el egymástól. Diótokként pl. a következők alkalmasak: etilénglikol és magiasiaibb homológjai!, miilnt l.Sipropándioi, 1.4-butánd)iol és 1.6-hexándiol, továbbá poliglikoWk mint diglikol. Az említett fajtájú diiaminokként pl. .a következők jönnek tekintetbe: propiléndiamin, pentametilénöjiamltn, hexaimetilléndüaimiin,, ' S-metffihaxametiléndiiamiin, dekamétiléndiiaimiai,, 1.4-foutáindáioils-co,' cü-cliamdnr dipropilétar és xiliilién.dliiamiin. A dlipinimier aminők helyett isaekumdler mitragéniatomiot tairtalmazó amándkat is használhatunk, mint amilyenek pl, a'omonobuitálhexametiléndiamin, N-moinobenziaiexaimetiléndiamin (mely a bulfciráMiehádből és benzaldehidből és fölös diaminból álló reakciós keverék hidrogéneaésével állítható élő), és' piperazin. A kondenzáiásit akként foganatosítjuk, hogy az előnyösen 'közel mlollökulláirüs raeninyiisiéig|b;en alkalmazott összetevőket együttesen hevítjük. A kondenzálás általában 100 C° fölötti hőmérsékleten induí meg. Célszerű, ha a hőmérsékletet a reakció továbbhaladáséval lassan fokozzuk. A könnyen illó reakciós öszszetevők eltávolítását valamely közömbös gáz,„pl. nitrogén át_ vagy feMvezetósével elősegíthetjük. A gázalakú reakciós termékek utolsó maradékainak eltávolításához cálsizieSrűein Csökkentett niyamáist aítoal , mázhatunk. Katalizátorok beadagolásával a reakciót gyorsíthatjuk és a reakciós hőmérsékletet csökkenthetjük. Katalizátorokként pl. alumíniumklorid, ónklorid és vasklorid alkalmasak. A kapott termékek tulajdonságai a kiindulási anyagok megválasztásától eltekintve, főleg a hevítés fokától, sebességétől és időtartamától függnek. Szilárd, nagyfokúan rugalmas tömegeket kapunk, melyek vízben és a legtöbb szerves oldószerben oldhatatlanok. A kondenzálási termékeket műanyagok, sajtolható anyagok és műrositok előállításához alkamazhatjuk. 1. példa. 116 súlyrész hexametiléndiaimin, 90 sűlyrész 1.4-butándiol és 120 sűlyrész karbamid keverékét keverés közben elLőisiziör felárán át' 140'—160 C°-*a hevítjük. A hőmérsékletet 'ezután Ijalsisiain 220—240 C-wá fokozzuk, míg <a& öm!le|dlékíben alz amimóin!iiálífejll5d|é|s Csökken. Az ömiliadlélk viiszikozlütásiámBik möviekedéslével a nyomást a reakcIilÓB edényben floikoiziaifcsain mlintegy 50 mim/HiG nyomásra csökkBinitjüik. ÍLehűlés után 216 isúlyiríésE sziarufeaarű tömeget kapunik, melyből hevítéskor natgyfdkiúlan viszkózus, saálihúzó ömfedék keletkezik. „ 2. példa. 88 sűlyrész tetrametiiléndiamin, 118 súlyrésE 1:6-hexámdiol és 120 súlyrész karbamid keverékét mlkitegy félórán át 160 C°-ra hevítjük, miközben -a fejlődött ammóniák könnyebb elltávolítása végett az ömledéken gyenge nitrogénáramot vezetünk át. A hőmérsékleteit fokozatosan 240—250 C°-ra fokozva és a reakciós edényben a -nyomást mintegy 50 mm/Hgnyaraásira csökkentve SKÍvósiam fioBiyós, stzálhúzó ömle déket kapunk, mely számszerű tömeggé dermed. A konctemzálásá termékben kapott kitermelés 280 súlyrész. 8. példa. 200 sűlyrész 1.4-butándiol-co, co-diamindipropiliéter,90 súlyrész 1.4-butándiol és 120 súlyrész kartoamid keverékét 140—160 C°-ra hevítjük. Az ammoniákfejlődés csökkenése után az ömledék hőmérsék-