136168. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kúpos profilok előállítására rúdsajtón

Megjelent 1953. évi december hó 15-é/i ORSZÁGOS TALÁLMÁNYT HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.168. SZÁM. 7 b. 1—13. OSZTÁLY. — F—10049. ALAPSZÁM. 'Eljárás kúpo§ profilok előállítására rúdsajtón I. G. Farbenindustrie Aktiengesellschaft, Frankfurt a/M. A bejelentés napja: 1942. október 8. Németországi elsőbbsége: 1941. június 13. (A 620/1940. JV1. E. sz. rendeled alapján.) Kúpos profilok, különösen könnyűfém profilok előállítása rúdsajtón legalább egy kúpos tüskével, melyeknek keresztmetszete olyan, hogy a sajtolóüreg (matrica; nyílását az egyes kialakítási fázisokban a kívánt profillá egészíti ki, már .ismeretes. Ennél az ismert eljárásnál a sajtqlóüregeken a tüske vagy tüskék számára mindig legalább egy vezetőfelületet alkalmaznak. Kitűnt azonban, hogy ilyen munkamcdnál a tüske a sajtolóüreg nagyon könnyen berágódik, illetőleg a * szerszámok acélnak acélon való súrlódása következtében -erősen kopnak,- mivel úgy« a tüske, mini a sajtolóüreg szilárdsági, okokból nemed acélból készül. A szerszámok olajjal való kenése a szükséges magas sajtolási hőmérséklet miatt nem lehetséges. Grafitkenést sem alkalmazhatunk a sajtolt anyag káros szennyeződése miatt. A találmány alapgondolata szerint az acélnak acélon való súrlódását biztosan azzal kerüljük cl, hogy a sajtóit anyagot magát használjuk, fel, részben a máivismert sajtolási ing (Presshemd) alakjában .kenőanyagnak, illetőleg acél és acél között .körbetétnek. A találmány értelmében a tüskét, melynek keresztmetszetét részben a fémtömböt befogadó tartány átmérőjének megfelelő körív határolja, a sajtolóüreg. nyílásában elrendezett légrés következtében egyrészt a tüskének a.fémtömböt befogadó tartányban levő felfekvő felületén, másrészt 2 profilvéset'és a tüskének a saj.tolóüreg -nyílásában levő henger palástalakú felülete között képződő sajtolási ing vezieti. Az 1., 2. és 3. ábrákon az eljárást példaképen njptitatjuk be. —1—' ~fémtömböt befogadó tia.ríány, —2— a sajtolt anyag, pl. könnyűfém, —3— a «sajtolóüreg, —4— a sajtolóbélyeg, —5— a kúpoB ' tüske, —6—• a sajtolóüreg kis vezető-felületei és —7—• a sajtolóüreg nyílásában levő légrés. A tüske az 1. ábra szerinti példaképeni kivitelj alakjánál a sajtolandó —2— tömb a 2. ábra szerinti alakot kapja. A sajtolás alatt a tüskét egyrészt a fémtömböt befogadó tartányban levő hengerpalást alakú felfekvőfelülete, másrészt a sajtolóüreg akis '-—6— felfekvőfelületei vezetik, melyeken a sajtolási ing képződött. Ezeken a —6-— felfekvőfielületeken nincs .nagy felületi nyomás, mert a sajtolásnál a sajfo'lt anyag a tüskét lefelé, tehát a sajtolóüreg —6— felületeitől elnyomni igyekszik. A sajtoló tüskének a fcmtömböt befogadó tartány falán _ való súrlódása következtében előálló anyagkopás elkerülésére célszerűen a tüskét a hengerpalást alakú felületből a két határos felületbe való átmeneténél legömbölyítjük (lásd 4. ábra), »miáltal a fém tömböt, befogadó tartányban sajtolási ing biztosan képződik. Természetesen úgy is eljárhatunk, hogy legömbölyítés helyett minden sajtolás után ia tüskét és sajtolóüreget bizonyos mentékig elfordítjuk, miután ott, ahol a sajtolt anyag az előző sajtolás alatt felfeküdt, sajtolási ing is már képződött. Az előbbiekben leírt eljárásnál görbe profilok képződésének elkerülésére a találmány értelmében a sajtolóüreg súrlódó /felületének megfelelő hoszszúság mellett olyan hajlásnak kell lennie, hogy a profilképződés olyan síkban menjen végbe, mely a fénntömfoöt befogadó tartány tengelyére merőleges és ebben a síkban egyenletes legyen'az anyag áthaladása (6. ábra). Kitűnt ugyanis (lásd 5. ábrát), hogy — eltekintve a súrlódások különbségé, tői, melyek egyrészt a sajtolt anyag és a tüske, másrészt a -sajtolt anyag és a sajtolóiifeg között fennállnak —, az előállított profilok elgörbülését különösen nagyobb profil keresztmetszeteknél és a tüske erős kúposságánál. az okozta, hogy bizonyos fajta « csúszószög keletkezett, amiáltial a profil képződése olyan síkban megy végbe, mely a sajtolóüreg síkjával a szóbanforgó a szöget zárja be. A sajtolóüregnek a találmány szerinti kialakításával ezt a csúszószöget hátrább helyezzük és a sajtolt anyag átfolyását akként vezetjük, hogy egyenes profilok keletkezzenek (6. ábra). A sajtolom eg súrlódó felületeit példaként a 7. ábra szerinti —a—, —b—, —c—• és —d— keresztmetszetű alakokra képezhetjük ki. Ha a tüske már önmagában ismeirt módon a sajtolóbélyeg sebességével a sajtolás irányában előre mozog, úgy az előzőkben leírt eljárással csak olyan profilok állíthatók elő, melyeknek egyik végén a