136167. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textilanyagok vizet taszító tulajdonságai mosásállandóságának javítására
2 136.167 pl. oly emulziókkal kezeljük, melyek parafinon, viaszon és zsírokon kívül mintegy azonos mennyiségben benzinben oldhatatlan viaszokat tartalmaznak ,továbbá fémsókat, mint cirkonoxrkloridot és pl. melamin-aldehid-koníaenzálási termékeket, a textilanyagokon oly vizet lepergető hatást érhetünk el, mely mind ismételt szappanos mosással, mindpedig benzines mosással szemben állandó. Ez 'a hatás meglepő, mert a benzinben oldhatatlan összetevőkön kívül egyidejűleg benzinben könnyen oldódó összetevők jelentős mennyisége van jelen, mint amilyenek a parafin és a viaszok. A melamiin-aldehid-kondenzálási termékek adagolása nélkül a parafinnal előidézett .»lepergető «hatás már gyenge benzines kezelés után is veszendőbe megy. Lepergető hatás alatt a vizettaszító 'textiliáknak azt a tulajdonságát értjük, hogy a rácsepegtetett vagy rápermetezett víz lepereg anélkül, hogy a textilanyagot nedvesítené. Ez a tulajdonság a vizettaszító kikészítés legmagasabb fokozata és hidrofil i'iiyagokkal, mint szappannal szemben, különösen érzékeny. A lepergető hatás fenntartása végett a mosott textiliákat az utolsó szappanmaradékoktól is gondosan mentestíeni kell. A lepergető hatást mészszappanok is csökkentik,1 úgy hogy a mészszappanok lerakodása a vizet lepergető hatás hiányos mosásállóságának látszatát keltik. A lepergető hatás fenntartása végett célszerű, ha az impregnált textiíiákat vagy szappanmentes mosószerekkel mossuk és ezután gondosan öblítjük, vagy szappanos mosás esetében mészszappanok keletkezését meggátoljuk, mégpedig vagy lágyított vízzel való alapos öblítéssel, vagypedig a mészszappanok keletkezését meggátló segédanyagok adagolásává'. A lepergető hatásnak szappanos mosás utáni fenntartására való biztos és könnyen foganatosítható eljárás abban van, hogy a mosott textiliákat öblítés után rövid ideig savanyú fürdőben kezeljük. A fentiek nemcsupán a háztartási mosásnál fontosabb, hanem megismételhető összehasonlító kísérletek foganatosítása szempontjából is. 1. példa. a) Kezelő fürdő. 15o/0 parafint, 15% ceresint, 8.3% montánsavésztert, 5<>/0 olajsavbóil készült nátronszappant, 2.2% oleilszarkozin-nátriumot és 1.1% benzilalko, holt tartalmazó pép 30 g-nyi mennyiségét gőzzel megolvasztunk és és 370 cm3 60—70 C° hőmérsékletű vízzel emulzióvá keverjük. Ezt az emulziót 44% ZrOj-tnr'almú 10 g e'rkonoxikloridnak 400 cm3 vízben való 60 C° hőmérsékletű oldatához adagoljuk, melyet 2.5 g szódával letompítottunk és melyhez 7 cm3 jégecetet adagoltunk. Pufferhatás' elérése végett 1 g kristályos nátriumaeetátot adunk hozzá. Az így kapott emulzióhoz 7.5 g melaminnak és 20 cm3 30%-os förmaldehidnak 200 cm 8 vízben való oldatát adagoljuk. A kezelőfürdő pH-értéke 4.5. b) Impregnálás. Regenerált cellulózamürostbój készült vászonkötésü szövetet, melynek súlya 110 g/m2 , 40 C° hőmérsékleten fulardon impregnálunk, 110%-os súlyszaporulatig kinyomjuk, majd 80—90 C° hőmérsékleten előszárítjuk és, ezután utólag 10 percig 125—135 C°-on szárítjuk. A szövet kitűnően vizettaszítóvá vált és igen jó lepergető hatása van, mely mosástálló. Ezt a lepergető hatást még több, fokozott hőmérsékletű mosás sem rontja le, mimellett ez a hatás a gyantaképzők adagolása nélkül csökken. c) A mosásállóság vizsgálata. A lepergető hatás mértékeként aa ismert permetező módszerrel való permetezésnél mutatkozó vízfelvevőképességet vehetjük alapul. A regenerált cellulózaműrostból készült szövetnél a lepergető hatás igén jó, ha a vízfelvétel kevesebb mint 10% és jó ha a vízfelvétel 10—20 %. Mintegy 30% vízfelvétel esetében gyakorlatilag már nincs lepergető hatás. A gyantaképzők nélküli kikészítéssel szembeni haladást az alábbi mosási kísérletekkel bizonyítjuk. A találmány szerint impregnált szöveteket valamint a fentebb ismertetett, azonban gyantaadalékot nem tartalmazó emulzióval kikészített szöveteket literenként 5 g szappant és 3 g szódát tartalmazó mosofürdoben 1 :20. fürdőarányban háromszoros mosásnak, mégpedig mindenkor y4 óráig 45, 60 és 80 C° hőmérsékleten való mosásnak vetettük alá. Az egyes mosások között desztillált vízzel öblítettünk. A harmadik mosás után kétszer testmeleg desztillált vízzel, egyszer langyos és hideg vízvezetékvízzel öblítettük, majd szárítottuk és 10 percig 120—130 C°-on utólag szárítottuk. Ezután permetező módszer szerint a vízfelvételt határoztuk meg, amikoris százalékban kifejezve a következő eredményeket kaptuk: -• mosási hőmérséklet Kikészítés 45° 60° 80" adalék nélkül 32 38 38 melamin-formaldehid adagolása mellett 6 13 10 Azonos eredményt érünk el, ha az impregnálófürdő előállításánál 44% Zr02 -tartalmú 10 g cirkcnoxiklorid helyett az 582.682. sz. német szar-dalom leírásának 4, példája szerint előállított cirkonszol egyenértékű mennyiségét alkalmazzuk. A melamin-formaldehid adagolásával impregnált szövetet továbbá 25-ször az alábbi módon literenként 5 g szappant és 3 g szódát tartalmazó mosófürdőben 1 :20 arányban 45 C° hőmérsékleten 15 •percig mostuk: Az impregnált szövet 1 m hosszú és 25 cm széles csíkját a szappanoldatba többszörös kihúzás közben behelyeztük. 5., 10 és 14 perc múlva a csíkot mindig 5-ször kiemeltük. Az egyes mosások kö•zött rövid ideig öblítettük, az 5, 10, 20 és 25-ig mosás után alaposan öblítettük olymódon, mint- a fentmegadott példánál a 3-ik mosás után. A vizesére előtt facsavarógépen mindig 110%-ra kinyomtuk. A szárítás előtt rövid ideig 1%-os ecetsavoldattal öblítettük és kinyomtuk. A permetező módszerrel megállapított vízfelvétele a következő: eleinte , 3% az 5-ik mosás után 4% a 10-i'k mosás után 7% a 15-ik mosás után ,10% a 20-ik mosás után 9% a 25-ik mosás után 10%
