136165. lajstromszámú szabadalom • Visszacsapószelep, különösen gázoltalmi helyiségekhez
136.165 , A rajzon a találmány egyik példaként! kivite . alakját tüntettük fel. Az 1. ábra ismert szerkezetű túlnyomásos szelep karakterisztikája, a 2. ábra a találmány szerinti szelep karakterisztikáit és megnövelt munkakörzetét tünteti fel, a 3. ábra túlnyomással dolgozó kétcsappantyűs találmány szerinti szelep példakénti kiviteli alakjának felülnézéte, a . 4. ábra a 3. ábra 4—4 vonala menti metszőt,-- az 5., 6. és' 7. ábra a -3. ábra 5—5 vonala menti metszetben a csappantyúk különböző helyzetét tüntéti fel a nyitás mértékének különböző beállítása esetén. Az 1. és 2. ábra szerinti diagrammok a túlnyomással dolgozó szelepek ellenáKásának az átáramló levegő mennyiségétől való függését tüntetik fel. Ez az ellenállás megfelel a szellőztetendő helyiségben . uralkodó túlnyomásnak. A túlnyomást p betűvel jelöltük és pl. m.m-vízoszJopnyomásban mérjük. A nűlw nyomást .vagy ellenállást mindkét esetben a függőleges tengelyre, az átáramló levegő L mennyiségét pedig a vízszintes tengelyre vittük. Az átáramló levegő mennyiségét pl. nfVmin-ban mérjük. Az A betűvel jelzett vízszintes vonal mindkét ábrán az üzemi nyomást, vagyis a • szellőztetendő helyiségben megkívánt p1 túlnyomást jelzi. A p 1 . túlnyomást a túlnyomásos szelep, teljesen nyitott helyzetében kell elérnünk, feltéve, hogy a szükséges L1 levegőmennyiséget fújjuk a helyiségbe és ugyanezen levegőmennyiség távozik a túlnyomásos szelepen át. Az 1. ábra szerinti görbe önmagában ismert szerkezetű túlnyomásos szelep esetében . az ellenállásnak vagy a helyiségben uralkodó p túlnyomásnak a szükséges levegőmennyiség növekedésekor való növekedését tünteti fel. Ez az ellenállás vagy túlnyomás a levegő mennyiségével négyzetesen változik. A B görbe tehát mindezideig szokásos és a. nyitás vagy szelepemelkedés korlátozása nélküli tűl',. v nyomásos szelep karakterisztikája. A B karakterisztiikániak a helyiségben megkívánd p* túlnyomást jelző vízszintes A vonallal való C metszéspontja a levegő szükséges L1 mennyiségének felel meg. Az - 1. ábrából, kitűnik, ho_gy a szükséges p1 túlnyomás önmagában ismert szerkezetű szelepnél csak a levegő teljesen meghatározott mennyisége esetén, ne• vezetésen az L1 szükséges mennyiségű levegő áramlásakor érhető ei. Adott nagyságú szelep munkakörzete tehát erre a szükséges mennyiségű levegőre van korlátozva.- Ha a helyiségben megkívánt p1 túlnyomást a szükséges levegőmennyiség más értékeinél kell tartanunk, eltérő méretű túlnyomásos szelepet kell alkalmaznunk. Ha ezzel szemben a találmány szerinti, túlnyomással dolgozó csappantyús szelepet alkalmazzuk. amelynél a szelepemelkedés vagy a csappantyúk nyitásának -mértéké változtatható, akkor a szelep karakterisztikájaként a 2. ábra szerinti görbék adódnak. A 2. ábrán a vízszintes A- vonal a teljesen nyitott szelep ellenállásának megfelelő és a helyiség• ben megkívánt p1 túlnyomást jelzi. A D görbe az i ellenállásnak teljesen nyitott szelepnél növekvő Í- mennyiségű levegS átáramlásakor való növekedését 'l;: .tünteti fel. A csappantyúk nyitásának mértéke, | illetőleg a szelepemelkedés ez esetben tehát úgy van .i beállítva, hogy a szelep legnagyobb mértékben nyitható. Ha ezzel szemben a nyitás mértékét és ezzel a szelepemelkedést a legkisebb mértékre állítjuk be, akkor teljesen nyitott' szelep esetén karakterisztikaként az E görbe adódik. A közbenső F,, G, H görbék a csappantyúk közbenső helyzeteinek felelnek meg, amelyekben, azok a helyiségben megkívánt p1 túlnyomás elérése végett a szükséges levegőmennyiség L2 , L 3 értékei közé eső mennyiségű levegő áramlása esetén elhelyezkednek. • Az E karakterisztikának az üzemi nyomásra jellemző A vonallal való J metszéspontja ä levegő L" szükséges mennyiségének felel meg. A D karakterisztikának „az üzemi nyomásra jellemző A vonallal, való K metszéspontja a levegő.L3 szükséges mennyiségének felel meg. Az L;i szükséges levegőmennyiség a 2. ábrából látható módon az L2 szükséges levegőmennyiség többszörösét teszi ki. Az elállítható nyitású találmány szerinti túlnyomásos .szelep alkalmazása esetén tehát M munkakörzetének alsó határát a legkisebb L- szükséges levegőmennyiség, fölső határát pedig a legnagyobb L? szükséges levegőmennyiség szabja meg. Nincs tehát löbbé szükség arra, hogy az ismert sze^kez-itti és az 1. ábra szerinti karakterisztikával dolgozó szelepek esetéhez hasonlóan a szükséges levegőmennyiség szerint különböző méretű szelepet alkalmazzunk. Az M munkakörzetben mindössze egyetlen túlnyomásos szelepet kell alkalmaznunK, amelynél mindössze a nyitás mértékét kell elállítanunk, ha a he'yiségben megkívánt azonos pl túlnyomást a szükséges levegőmennyiség különböző értékei esetén kívánjuk fenníartani. A 3—7. ábrákon feltüntetett, túlnyomással dolgozó csappantyús 1 szelepnek szelepülésen rnegfekvő két 2, 3 csappantyúja van, amelyeket 4 híd hordoz. A 2, 3 csappantyúk 5, 6, 7, 8 csuklópántok útján közös tengely körül elforgathatóan- vannak ágyazva. A 4. hídban a szeíepüléshez viszonyítva függőlegesen elrendezett és különböző magasságra beállítható 9 állítóeaavar van. A.9 állítócsavar 10 feje a 2, 3 csappantyúk elmozdulásának'pályájába iktatott ütközőt alkot, amely a csappantyúk nyitásának mértékét és ezzel a csappantyúk elmozdulását korlátozza. Ütközőként fejjel összekötött tárcsát is alkalmazhatunk. Az 5. ábrán a 9 állítócsavart oly helyzetben tüntettük fel, amelyben az a legkisebb mértékben van" a 4 hídba csavarva, míg a 6. ábrán középhelyzetben, a 7. ábrán legmélyebbre csavart helyzetében látható. A 2, 3 csappantyúk ennek következtében a 9 állítócsavarnak az 5. ábrán feltüntetett helyzetében legnagyobb mértékben nyithatók, a 7. ábrán feltüntetett helyzetben pedig legkevésbbé, míg a 6. ábra szerinti helyzetben közbenső helyzetet foglalhatnak el. * Az 5. ábra szerinti helyzetben, amelyben tehát a csappantyúk elmozdulása a legnagyobb, a 2. ábra szerinti diagrammnak megfelelően a helyiségben megkívánt p1 túlnyomás mellett a levegő legnagyobb L3 szükséges mennyisége áramolhatik át, A 7. ábra szerinti legkisebb emelkedés esetén a helyiségben megkívánt azonos p1 túlnyomás mellett csak aZ L3 szükséges levegőmennyiségnél lényegesen kisebb L2 szükséges levegőmennyiség áramolhatik át. A 6. ábra szerinti középhelyzetben pl. a G görbe és az üzemi túlnyomásra jellemző A vonal
