136157. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olefinek és diolefinek előállítására dehidratáló katalizis segélyével

Megjelent 1953. évi december hó 15-én /­­• : ^ _ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL * SZABADALMI LEÍRÁS 136.157. SZÁM. 12 o. 19-22 OSZTÁLY. — U—1169. ALAPSZÁM. Eljárás olefinek és diolefimek előállítására dehidralálő katalízis segélyévelf Les Usines de Melle cég, Melle (Franciaország) A bejelentés napja: 1943. május 27. Franciaországi elsőbbsége: 1942. július 30. Ismeretes már olefineknek és diolefineknek de­hidratáláa útján, megfelelő katalizátorok jelenlété­ben való előállítása oly anyagokból, amelyek mole­kulája egy vagy több molekula víz elemeit tartal­mazza. Ily. módon állítják például elő az, etilént, a propi­lént, a butiléneket stb. a megfele'ő alkoholok kata­liziees deihldratálása útján. Hasonló módon ia meiilt­vinil-karbinolból, a propen^l-karbinolból, aiz alul— karbinolból, az 13 butilénglikolból, az 1,3-butadién't. állíthatjuk elő. Ezt az utóbbi vegyületet a tetra­hidrofurán dehidratálása útján is előállíthatjuk. Nemrégiben eljárást ismertettek piperilén előállí­tására tetrahidrometílfurán dehidratálása útján, mimellett ezt az utóbbi vegyületet a furfurol hid­rogénezése útján állították elő. Mindezeket a dehidratáló reakciókat oly katali­zátorok jelenlétében foganatosítják, amelyek álta­lában tfémoxidokból vagy fémsókból állnak, mint amilyen például a kaolin, az alumíniumfoszfát, az alkálifoszfátok stb. Javasolták már bizonyos ás­ványi savak, például, foszforsav alkalmazását is. Mindezen dehidratáló katalizátorok' alkalmazása azonban komoly hátrányokkal jár. Nevezetesen e katalizátorok másodlagos reakciók lejátszódását idézik elő, amelyek csökkentik a termelési hánya­dot és gyakran lerontják a kapott termék tisztasá­gát, így például az alkoholok dehidratálásakor gyakran megfigyelhetjük, hogy az olefinek önma­gával lejátszódó polimerizáeiós reakciói mennek végbe. A metiltetrahidrofuránnak piperilénné való dehidratálását pedig egyebek között oly mellékre­akció kíséri, amely 1,4-pentadién képződésélhez ve­zet. Ez oly szénihidrogén, melynek kettős kötései •nem konjugáltak és az ennekfolytán nem alkalmas •arra, hogy belőle szintetikus kaucsukot állítsunk elő. E káros mellékreakciók mértéke tág határok kö­zött változik a felhasznált katalizátor természete sze­rint anélkül, hogy azokat bármikor is teljesen vissza lehetne szorítani. ' Az találtuk, hogy a bórfoszfát, amely a PO4B kép­letnek megfelelő jól megbatározott vegyi anyag és amelyet bármely ismeretes módon előállíthatunk, pél­dául, úgy, hogy tömény foszforsavat finoman porí­tott bórsavra hagyunk behatni, alkalmas arra, hogy valamennyi fentemlített dehidratáló reakciót rend­kívül előnyös feltételek mellett katalizálja. E kata­lizátor valóban lehetővé teszi, hogy igen nagy­mértékben csökkentsük, sőt olykor teljesen kiküszö­tbö'jük a fentebb említett káros mellékreakciókat, és ennek következtében segélyével nagyobb termelési hányadot érhetünk el és közvetlenül nagy tisztaságú termékeket állíthatunk elő. Azt is megfigyelhetjük, hogy e katalizátor haszná­lata esetén a reakció egyéb melléktermékeinek mennyisége, nevezetesen a gázhalmazállapotú bomlás­termékek és nehéz termékek mennyisége is csökken. A bórfoszfát alkalmazásának továbbá még az az előnye is van, hogy lehetővé teszi jóval alacsonyabb hőmérsékletek a-kalmazását, mint amelyeket az eddig szokásos katalizátorok felhasználása esetén alkal­maznak, így például avégett, hogy a metiltetrahidro­furán dehidratálásánál hasonló hatást érjük el,, mint kaolininak 450 üc -on való alkalmazásánál, elegendő. ha a bórfoszfát esetében 350 C° hőmérsékletet al­kalmazunk. Részben ennek a sajátságos hatásnak kö­szönhetők, az elért termelési hányadok tekintetében, a fentebb említett előnyök, minthogy a bomlási reak­ciók alacsony hőmérsékleten lassabban ímemnek végbe Végül jól ismeretes, hogy a dehidratá'ó katalizá­torok majdnem mindig előidézik a kezelt termék meg­bontását, ami szénnek a kontaktanyagra való le­rakódásában mutatkozik meg és ami a katalizátor elszennyeződése következtében, főként hosszabb idő után, a kontaktanyag katalizises hatékonyságának gyengülését okozza. Bár ezt a hátrányt teljesen elkerülni nem tudjuk, a bórfoszfát mégis azt a kettős előnyt nyújtja, hogy az elszenesedés mértéke kevésbbé erős, a katalizátor regenerálása pedig könnyű. Ha a katalizátort 400—600 C°-os magasabb hőmérsékleten légáram ha: tasának vetjük alá, úgy kezdeti hatékonyságát helyre­állítjuk és ezt a műveletet sokszor megismételhet­jük, anélkül, hogy a katalizátor tulajdonságai és hatékonysága megváltoznának.

Next

/
Thumbnails
Contents