136153. lajstromszámú szabadalom • Redukáló tangenstahiméter és hozzávaló magassági vagy egyéb beosztáshordozó alkatrész
4 136.153 a 10-es'és 3'0-as fő-osztásvonalak közötti tartományban, tetszésünk szerint, mind a km =10. 'mind á km = 20 magassági sszorzótényezővel dolgozhatunk. Ezáltal lehetővé válik az, hogy nagyobb léctávolságok, illetve nagyobb magasságkülönbségek esetéri a szóbanforgó tartományon belül is nagyobb magassági szorzőtényezővel azaz a beosztásban egymáshoz közelebb eső lécleolvasási indexekkel dolgozhassunk, mint közelebb . felállított lécek esetén, amikor a léc képe a távcsőben nagyobb. A kérdéses skálatartományban, amint a ,3. ábrán látható, mind a km = 10 szorzótényezőnek megfelelő (15) képlet szerinti u = 1,1 r értékű al-osztásvonaiak, mind pedig a km == 20 szorzótényezőnek megfelelő (16) képlet szerinti u = 1,06 r értékű aUosztásvonalak fel vannak tüntetve. Az aíosztásvonalak a 3. ábrán példaképen feltüntetett, célszerű megoldás esetében, megkülönböztető jelzésül, egy vagy két ponttal • vannak ellátva, annak feltüntetésére, hogy a km = 10 és a km = 20 tényezők melyikéhez tartoznak. A 4—7. ábrák a találmány szerinti beosztással ellátott magassági körű tangens-tahiméter távcsövének látómezejét különböző magasságmérések közben mutatják. A látómező jobboldalán, ismert módon, a magassági körön levő tangensbeosztás egy részének képe, baloldalán pedig, a beosztás képe mellett, a mérési ponton függőlegesen félállított, beirányzott mérőlécnek, illetve e léc egy darabjának képe látszik. A 4. ábra szerinti példánál, melynél a látómezőben a magassági kör beosztásának a 2. ábra szerinti első tartománya látható, az alsó (azaz alacsonyabb értékű) lécleólvasást a + 2 számú osztásvonalnál akarjuk végezni. Ha km=l magassági szorzótényezővel akarunk dolgozni, a felső lécleólvasást a (11) képlet szerint az ' t = C a - -i + i- 2 + 4 m L sorszámú osztásvonalnál kell végezni. A felső léc-' leolvasás eredménye a rajz szerint 1318 mm, az alsóé 0942 mm. A lécleolvasások különbsége tehát L=1318—0942 + 376 mm. Az alsó mérési pontnak .vagyis a 942 mm-es lécosztásvonalnak a műszerhorizont feletti magassága az (1) és (10) egyenletek szerint h km. L=-km 1.37«'—376 mm = 0,8*716 m A léc talppontjának azaz a felveendő tereppontnak a müszerhörizonthoz képesti magassága: m = h—Lx = 0,376—0,942 = 0,566 m A magassági negatív lévén, a tereppont a műszerhorizont alatt fekszik. Az 5. ábra szerinti példa esetében a látómezőben a tangensskálának egy a 2. ábrával kapcsolatban tárgyalt, második tartományához (km— 10) tartozó részét látjuk. Az alsó leolvasást a + 12 osztásvonalnál végezzük, a felső leolvasást pedig, a (11) képlet értelmében, a találmány v szerinti skálán fel tüntetett f ---- iíLÜ. 12 + 13.2 10 al-osztásvonalnál. A felső és alsó lécleolvasások különbsége L = 1254—,1014 = 240 mm. A keresett magasság •'./'. h = km . L = 10.240,;-= 240Ö mm == 2,40 m A 6. ábrán feltüntetett példánál a látómezőben á tangensskála azon tartományának egy részét látjuk, amelynél a magassági szorzótényező km = 20. Az alsó leolvasást az a ='+30 osztásvonaln'ál végezzük, a felsőt pedig az f = +31,5 osztásvonalnál, minthogy a (11) képlet szerint f = 20 + 1 . 30 — 31,5 20 A lécleolvasások különbsége L = 1674—1336 = 338 mm és így . h = 20.338 = 6760 mm = 6,76 m A 7. ábra végül olyan mérési példát tüntet fel, amelynél a műszer látómezejében a tangensskála negatív részének azt a tartományát látjuk, amelynél & magassági szorzótényező km = 100. Az alsó (vagyis a kisebb abszolút értékű) leolvasást az a = —70 osztásvonalnál, a felső (azaz a 0-tól tá^ volabb eső) leolvasást pedig, a találmány szerint, a skálán feltüntetett f = 70,7 osztásvonalnál végezzük, minthogy a (11) képlet szerint f=I^.7 o.:o, 7 . A lécleolvasások különbsége L—3776— 3601 = 175 mm, a meghatározandó h érték vagyis a szóbanforgó esetben & mért lécpontnak a műszerhorizont alatti (negatív) magassága h = 100.175 =--= 17.500 mm =17,50 m Á találmány szerinti al-beosztással ellátott skálájú tangenstahimétert a távolságmérésre ugyanúgy használhatjuk, mintha al-beosztása nem volna, az tehát a távolságméréskor ugyanazokat az előnyöket biztosítja a más rendszerű tangenstahiméterekkel szemben, mint az eddig ismert ilyesfajta tahiméterek. Ezekhez az ismert előnyökhöz járul még további jelentős előnyként a találmány szerinti beosztás használata esetén az, hogy a műszerrel a magasságmérés a 'fentismertetett, egyszerű módon végezhető.' A találmány szerinti műszer a többi ismert rendszerű tahiméterekkel szemben is jelentős, «lőnyöket • nyújt a magasságmérés- szempontjából. A diagramm-tahiméterekkel szembeni főelőnye például az, hogy diagrammok nélkül dolgozik és hegyesszögű metszésekből adódó értéket leolvasására nincs szükség, továbbá km = 1 vagy 2 használatát is lehetővé teszi, mely esetekben a vele való magasságmeghatározás pontossága a szintezés pontosságát közelíti meg, tehát mind az előállítás, mind a használat szempontjából célszerűbb. A 18.721/ 1912. sz. angol szabadalmi leírásban ismertetett Jeficott-féle tehiméterreí szemben pedig fontos előnye az, hogy nincs a leolvasóindex előállítására való mechanizmusa és így mentes az ennek előállításával járó költségektől, valamint használatából eredő pontatlanságoktól. A találmány szerinti tahiméter, természetesen, minden "nehézség nélkül úgy is kialakítható, hogy egyúttal teodolitként vagy más geodéziai műszerként is lehessen használni és a leolvasómikroszkóp-
