136138. lajstromszámú szabadalom • Eljárás beton keményítésére

Megjelent 1953, évi július hó 1-én. ORSZÁGOS.TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.138. SZÁM. 80. a. 43-56. OSZTÁLY. — S-19340. ALAPSZÁM. Eljárás a beton keményiíésére Siedenhans Alfons mérnök Berlin-Schöneberg. A bejelentés napja: 1943. február 8. A találmány eljárás beton gyorsított ég feszültségmentes keményítősére, hő alkalmazásával. A ki-Tcituzött feladatot, nevezetesen a feszültségmentes beton gyors készítését, a következő intézkedések kombinációjával érjük el. A betont levegőtől elzárva, egyenletes hőfokon éspedig 50—99 C° között tartjuk, még pedig a baton teljes megkeményedéséig. A találmány szerinti eljárás révén feszültségmentes betont kapunk, amely állandó térfogatú és zsugorodásmentes és emellett igen magae és mindenek előtt egyenletes szilárdságú. A beton zsugorodásának elkerülése és kötésének gyorsítása, valamint megkeményedése céljából már számos különféle művelet ismeretes, de ezekkel azonban a találmány szerinti, feszültségmentes beton elő nem állítható. Ismeretes, hogy a beton teljes megkeményedése, rendszerint, csak évek után következik be és így a beton zsugorodása évekig tart. Megkísérelték már a beton zsugorodását úgy csökkenteni, hogy a kötés alatt és a keményedés kezdetén a betont nedvesen tartják, illetve az elpárolgást megakadályozzák, pl. friss betontestek vízbehelyezésével, védőmázakkal és más effélékkel. A kísérletek azt mutatták, hogy bár kezdetben meglassítják a zsugorodást, de teljesen nem akadályozzák meg. Úgy találtuk, hogy a zsugorodás' csökkentését az építkezési tárgyak nedves tárolásával nem lehet elérni és ilymódon a zsugorodási feszültségeket csupán csak a megkeményedés későbbi időpontjába toljuk el. A betontestek.nedves tárolásánál tehát a kezdeti zsugorodás kisebb, de abszolút zsugorodási érték, hosszabb idő után, gyakorlatilag, épen olyan nagy, mint a nem nedvesített betontesteknéft Ebből következik, hogy maga a nedves tárolás nem vezethet a kívánt cél eléréséhez. Javasolták már továbbá a beton megkeményedését hőhatással meggyorsítani. Ez ismert megkeményedés* műveletek, gőz- és effélék révén, minden hatás nélkül maradnak a beton zsugorodását illetően. A gőzzel és hasonlókkal végzett hőkezelés bár meggyorsítja a keményedést, de a beton kisebb szilárdságát okozza, mert — amint azt a következőkben ismertetjük — a beton. feszültségmentes megkeményedése nem következik be. A gőzzel és effélékkel végzett, ismert' keményítőssel a beton zsugorodását sem lehet megakadályozni. A betonra gyakorolt hőhatás vizsgálatánál, először is a beton kötésénél felszabaduló, saját hőt kel! tekintetbe venni, amely 40 C°-on túlmenő hőemelkedést okozhat. Ezáltal a beton egy bizonyos térfogatnövekedése és a lehűléskor ismét zsugorodás következik be, ami repedéseket idéz elő. E térfogatváltozás révén így, természetesen, a megkötendő betonban feszültségek keletkeznek, miközben ezek" az egész betontestre kiterjedve, azt hátrányosan befolyásolják és nagyobb betontesteknél még hosszú ideig hatásosak. , ' Í A beton gyorsított megkeményítésére a 100°-os és e feletti gőzt ajánlották. Ennél a betonkeverék vizének, erős elpárolgása keletkezik. Az atmoszférikus nyomású gőzzel/végzett melegítés is hátrányos,*! minthogy a gőzfűtés hosszabb behatása miatt a beton a 100°-os fűtési hőfokot felveszi. Ezenfelül a zsaluzásnál: egy réteg képződik, azaz a zsaluzás mentén a beton kiszárad, odaragad, a kizsaluzást jelentősen megnehezíti, mimellett a beton felület is igen érdes lesz és itt csak kis szilárdságú lesz. A magas hőfokú és nyomású gőzzel való keményítés igen káros hatással jár, ami a zavartalan kötést és megkeményítést lehetetlenné teszi. Magas nyomás és megfelelően magas hőfok kedvezőtlen hatást fejtenek ki a friss betonra, minthogy összenyomódás és a betonon felül hőfokkülönbségek keletkeznek. A gőz magas hőfoka, természetesen, a betontesten belül erős gőzképződést és a víztartalom elpárolgását okozza. Ha azonban a gőzképződést különleges óvatossági intézkedésekkel meg is akadályozzuk, pl. hasürített levegővel dolgozunk, melynek nyomása magasabb, mint a telített gőz nyomása, úgy ennek ellenére a kötési és keményedési folyamat jelentősen befolyásolódik éspedig a jelentékeny nyomáskülönbségek révén, melyek a friss betonra hatnak és ezenfelül a nagy hőfokkülönibségek révén is, amelyek megfelelő térfogatváltozásokat és feszültségeket okoznak. Amellett tekintetbe kell venni azt is, hogy az említett eljárásnál a kazánba 'előbb hideg vizet kell beengedni és azt magas hőfokra kell hevíteni, hogy magas feszültségű gőzt kapjunk.