136135. lajstromszámú szabadalom • Dobléces törő-tiloló kender és len feldolgozására

Megjelent 1953. évi május hó 1-én. . Í /• = • ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.135. SZÁM. 29 a. 2-5. OSZTÁLY. S-19258. ALAPSZÁM. Dobléces törő-tiloló kender és len feldolgozására Szabó József oki. gépészmérnök. Komló (Baranya m.) A bejelentés napja: 1942. december hó 14. A kender- és lenkóró feldolgozó üzemek célja a kóróbán lévő háncsrostok feltárása. A háncsrost feltárásának első folyamata az áztatás, mellyel a 'kender- és lenkóró fás részeit elkorhasztják. A kiáztatott kóró fás részei szárítás után törékennyé válnak. • Az áztatott és szárított korából az elkorhasztott fás részek eltávolítása, töréssel és tilolással történik. Gyári üzemekben a törés elvégzésére hengeres törőgépeket, a tilolásnai pedig küllős rendszerű tilológépeket használnak. -Ezen gépek tökéletesen. el* végzik a szükséges műveleteket. A háziiparban azonban beszerzési áruk nagysága miatt nem tudják megvásárolni ezeket a gépeket. Kisebb gazdaságok és üzemek a kender- és lenkóró törésére és tilolására a cséplődob elvén alapuló dobléces törő-itilolókat használnak. Ezen dobléces törőknél a kóró a gép etetőnyílásán át a forgó dob verőlécei elé kerül. Amint a kóró a forgó verőlécekhez ér, ezeknek ütése következtében <as kóró fás részei eltörnek és az eltört fás részeket a lécek » eltépik. A forgó verőlécek és a kórok közötti súrlódás nagysága szerint több-kevesebb rostszál is elszakad és a letépett pozdorja közé kerül. Minél nagyobb a súrlódás a kóró és a forgólécek között, annál több a kóc. A súrlódás nagysága attól függ, hogy milyen vastag kórónyaíábot bocsa jtunk a gép etetőnyílásán • keresztül ;a verőlécek elé. Minél vastagabb ia kórónyaláb, annál nagyobb a súrlódás a verőlécek és a kóró között. Nagyobb súrlódás ímellett a kóróban lévő fás részek jobban eltörnek és ekkor a forgó lécek fésülő hatása is nagyobb, úgyhogy a rostszálak közül a "pozdorját jobban kifésűlík. Nagy súrlódás következtében azonban több rostszál szakad el és így nagyobb a kócvesztéség. IIa' vékonyabb kórónyaíábot boesájtunk a gépbe, a «urlódás kisebb, úgyhogy a törés és a fás részek kifésülése nem lesz oly beható, mint nagy súrlódás mellett, tehát a doibléces törő-tiloló tökéletlen munkát végez. Végigkísérve a törés-tilolásra váró kóró útját, .azt látjuk, hogy az eddig használatos dobléces törő'tilológépaknél az etetőmunkás által kézbevett kóróköteget a gépbe adagolva, az a verőlécek és az ©tetaaisztal közötti szabad résben helyezkedik el. A verőlécek az ütés «következtében a korobol a fas részeket letépik. A letépett fás részek miatt az etetőmunkás kezében lévő kóróköteg most már jóval kisebb tömegű, mivel a fás részek tömegét a verőléc letörte, tehát a gépbe helyezeibt kóró és verő lécek és az etetőasztal' közötti szabad rést most már csak Lazán tölti ki. Ezáltal a kóróköteg és a forgó verőlécek között a súrlódás csökken és így a tilölt kötegben még pozdorja marad: vissza, mert a súrlódás csőkkenésével a verőlécek tiloló hatása gyengült. Ezen szerkesztésű dobléces törő-tilolókkal, ha jobban kitiloH, tehát kevesebb pozdorját tartalmazó szálroistot akarnak előállítani, akkor erősebb ütéseknek kell kitenniök a kórót. Azonban ekkor sok rostszál szakad el és a lesodort pozdorja közé jut, tehát sok a hulladék kóc. Ha pedig a kórót kisebb ütéseknek tesszük ki, akkor viszont sok pozdorja marad a kitilolt rostszálak között, ami szintén nem kívánatos. Fenti hiányosságokat a dobléees törő-tilolóknál kiküszöbölhetjük, ha a feldolgozandó kórót fokozatos súrlódással vetjük törés és tilolás alá. Jelesül a kóró és a forgó doibléoek közötti súrlódás nagyságát a megmunkálás alatt álló kóró állandóan csökkenő tömegétől függetlenül, a tetszésünk szerint a kóréba» lévő és eltávolítandó fás részek mennyiségé alapján változtatjuk. Ezáltal elérjük, hogy kevesebb a kóc és a háncsrostot is tökéletesebben tudjuk megtisztítani a közte lévő pozdorja tói. . Az eddig használatos dobtilolók verőlécei a legkülönbözőbb profillal készültek, azonban abban mind megegyeznek, hogy keresztmetszetük egész hosszúkban állandó. így a forgó verőlécek és az etetőasztal közötti szabad rés az egész verőléc hoszszában szintén állandó. Ezen állandó nagyságú szabad rés miatt a munkafolyamat alatt a forgó doblécek és a kóró közötti súrlódás nagyságát nem lehet változtatni. A súrlódás nagyságát a szabad rés és a gépbe adagolt kóró tömege határozza meg. Minél nagyobb tömegű kórót adagolunk a gépbe, annál nagyobb a súrlódás. Az egyenes verőléccel készült dobléces törő-tilolók fentebb felsorolt tökéletlen működését teszi tökéletesebbé a szabadalom tárgyát képező újszerű kiképzésű verőléccel ellátott törő-tiloló.