136129. lajstromszámú szabadalom • Épületfal s ehhez való gerenda, valamint eljárás ezek előállítására
Megjelent 1953. évi július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.129. SZÁM. 37 a. 4-5. OSZTÁLY. - P-10655. ALAPSZÁM. Epüleífal és ahhoz raló gerenda, valamint eljárás ezek előállítására Pfister Gerold műépítész Berlin-Schöneberg. A bejelentés napja: 1943. április 15. Németországi elsőbbsége: 1942. április 17. Épületek, különösen barakkok, garázsok, színek, csarnokok és más hasonló, egyszintű épületek felépítéséhez lemezeket szoktak alkalmazni, melyeket közbenső és véggerendák profilozott vezetékeibe tolnak úgy, hogy e lemezek és gerendák ?gyüttesen az épület falát alkotják. A találmány értelmében az ily épületfalakhoz való gerendákat üreges, tégláalakú, égetett agyag! testekből állítjuk elő, amelyekből tetszőleges hoszszúságú, egymással betonból készült bordákkal öszszekötött gerendákat vagy gerendarészeket készítünk. Az így elkészített, égetett agyagból és betonból álló gerendáknak tekintélyes szilárdságuk, továbbá hideggel és nedvességgel szemben jó szigetelő képességük van. Ate ilyen gerendákat, a találmány értelmében, előnyösen, úgynevezett Höurdi-lemeaekkel . kapcsolatban alkalmazzuk. Ezek a lemezek, mint :'smÄ-etes, égetett agyagból készült, hosszirányban lyukasztott, üreges lemezek, amelyeket 1 méter és ennél nagyobb hosszakban, 20—25 cm szélességben és 3—10 cm vastagságban szoktak készíteni. Uymódon nagyfelület, égetett agyagból készült, szabványosított alkatrészekből, adott esetben, szétszedhető, tömör falak gyorsan, egyszeren, olcsón és biztosán állíthatók elő. A gerendáknak az említett lemzeket befogadó, profilozott vezetékei ágy illeszkednek az éleik mentén, célszerűen, lerézselt lemezekhez, hogy a lemezek külső oldalai a közbenső és a véggerendák külső oldalaival egy síkba esnek. A találmány értelmében, a fent leirt módon, keretek és mellgerendák is készíthetők. A találmány további részleteit, .példakénti kivitelek kapcsán, az alábbiakban magayrázzuk. Az 1—5. ábrákban közbenső gerendák különböző kiviteli alakjait tüntettük fel, amelyek betonnal fegyverzett agyagtestekből vannak. A 6. ábra keretet alkotó kő metszete. Az ábrából egyidejűleg a találmány szerinti fal felső lezárása is látható» Az ilyen kő küszöbként is használható. A 7. ábra "a találmány szerinti fal izometriai ábrázolása. A 8. ábra a találmány szerinti fai egy másik, példakénti kiviteli alakja, melyben közelítően felezetí és egymással szemben eltolt gerendákat alkalmaztunk. A találmány szerinti szerkezet részei és felépítése az 1., 5. és 7. ábrákból látható. —n— a közbenső gerendák, —m— a sarokgerendák. E gerendák hosszoldalai mentén profilozott vezetékeket alakítottunk ki, amelyek úgy alkalmazkodnak nz —a— lemezek lerézselt széleihez, hogy a lemezek és a gerendák külső oldalai egy síkban feküsznek. Uymódon egyszerű és kettős falak, tetszőleges alakban és méretben, könnyen ás gyorsan állíthatók elő. A találmány gyakorlati megvalósítása szempontjából, különösen jelentős a közbenső és a sarokgerendák, továbbá a fal alsó és felső éleit keretező alkatrésezk oly kialakítása, melynél fegyverzett, égetett anyagból- készült gerendákat alkalmazunk. Az ilyen gerendák példakénti kiviteli alakjait az 1—5. ábrákban tüntettük fel A gerendák mindegyike több —m— égetett agyagtéglából van, melyeknek keresztmetszete megfelel az előállítandó gerenda keresztmetszetének. A téglákat betonfegyverzet kész gerendává köti össze egymással. Az -—n— téglák külső oldalaiban, a téglák előállításakor, —n1 — : hornyokat alakithtunk ki. (2. ábra 1 , melyek a külső fal kiverését a gerenda előállítása előtt megkönnyítik. E külső iihHi kiverése után az üreget, átmenő —p— vas fegyverzet elhelyezése után. —q— betonnal töltjük meg. Uymódon tetszőleges hosszúságú gerendákat állíthatunk elő. A betonfegyverzet elhelyezése után, az azt befogadó üregek, az előzetesen kivert falrészek visszahelyezésével, ismét zárhatók, mely esetben a gerenda külső felülete pusztán anyagból van (1. ábra), A gerenda- azonban úgy is elkészíthető, hogy a betonfegyverzet az üreget határoló falak között azok külső felületéig terjed (3. ábra). A Hourdi-lemezek szintén égetett anyagból vannak, úgyhogy ha a fentemlített hornyokat, a fegyverzet bevitele után, a kivágott részékkel ismét lezárjuk, az épület minden oldala azonos anyagból van.' ' A 4. ábrában a gerenda oly példakénti kivitelét tüntettük fel, amelynél a betonfegyverzet kereszt-
