136127. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alacsony hőmérsékleten használható habarcs, főleg cementhabarcs előállítására

Megjelent 1953. évi július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.127. SZÁM. 80. b. 3. OSZTÁLY, - P-10500. ALAPSZÁM. Eljárás alacsony hőmérsékleten használható habarcs, főleg cementhabarcs előállítására Portland-Zementwerke Heidelberg Aktiengesellschaft, cég Heidelberg (Németország) A bejelentés napja: 1942. november 5. Németországi elsőbbsége: 1941. november 8. A cementek megkeményedésének késleltetése télen nagy gazdasági jelentőségű, és többé-kevésbbé az éptíkezési iparban, használatos, valamennyi kötőanyagot érinti. Azok a hideg elleni fogások, amelyek a friss beton kívülről történő melegítésén, a keveréshez használt víz előmelegítésén, ritkábban adalékanyagokon alapulnak, költségesek, körülményesek és sokszor keresztül sem vihetők. Az eddig forgalomba hozott vagy ismert, fagy ellen védő szerek, főleg a fémkloridok vagy a szóda, nem eléggé hatásosak és gyakran a beton kivirágzását eredményezik. jMinthogy a cementek megkötési folyamata maga is jelentős hőmennyiséget • — 40—80 cal/g — termel, a folyamat azonban a fagypont közelében csak lassan indul meg, a megkeményedés első szakasza alatt a hőfokot csak néhány fokkal kell növelni a teljes megfágyás elleni védelem és egyben a biztos megkeményedés elérésére. E célra, többek között, alkalmasnak gondolták az oltatlan meszet, felhasználva annak nagy — 277 cal/g — hidratációs hőjét; a szakirodalom meg is említi kötőanyagok előállítását oltatlan mész hozzáadásával. Ez a módszer igen lassan kötő habarosfajtákhoiz, pl. mészhabarcshoz használható lehet, valamennyi többinél, főleg cementhabarcsnál azonban igen aggályosnak látszik, minthogy a mésznek aizok a részei, amelyek a habarcs megkeményedése időpontjában még nincsenek oltva, a későbbi oltódáskor szét kell, hogy nyomják a habarcs szövetét. A meszek oltódási sebességét különféle körülmények, főleg a szóbaiiforgó felhasználásnál az alacsony hőmérséklet, még legfinomabb elosztás esetén is, lényegesen csökkentik. Ide tartoznak az ipari meszekben elkerülhetetlenül jelenlevő, túlégetett alkotórészek és azok elsalakosodása. Fokozottan jelentkezik a késleltetett oltódás kevésbbé tiszta, valamint a használat előtt bizonyos ideig tárolt mésznél. A térfogatváltozás veszélye természetesen nő az adalék mennyiségének növekedésével, azonban már a szokott mértékben égetett, igen tiszte ipari mésznél is mindig megvan. Azt találtuk, hogy az említett nehézségek elkerülhetők, ha oltott, darabos meszet, főleg a kereskedelmi forgalomban levő oltott meszet megfosztjuk hidrátvizétő], amihez 500—600° hőmérsékletre van szükség, majd- a cementklinkerrel együttesen megőröljük. így cementből és tetszőleges mennyiségű mészbőr álló, térfogatváltozástól teljesen mentes keverék állítható elő. Ez az „aktivált" mész, a finomra őrölt, darabos mésszel ellentétben, vízzel, sőt jéggel is néhány másodperc alatt majdnem maradéktalanul oltódik és ezáltal, a finomra őröltdarabos mésszel előállított, egyébként Ugyanolyan habarcshoz képest, mintegy kétszer akkora hó'mérsékletnövekedést tesz lehetővé. Ez a tulajdonság, a nagyobb mennyiségű mészadalék alkalmazási lehetősége mellett, sok esetben, pl. érős fagyban, különösen nagy jelentőségű. Az aktivált mész előállításánál a nyersanyag fentemlített tisztasága, égési foka, raktározási ideje stb. tekintetében nem vagyunk korlátozva, mert e körülmények nem módosítják az oltódási időtartamot. Az eljárás foganatosítását a következő példa világítja" meg. Szabványos módon (1060 DIN) poralakúra oltott meszet granuláló berendezésiben kevés vízzel granulálunk, majd a terméket szárítódobban 500— 600°-on szárítjuk. Az így kezelt termiéket azután a cementklinkerhez adjuk és vele együtt megőröljük. Lehet a granulált meszet forgó kemence hűtődobjába is vetni, ott a klinkerhez adni és azután ezzel együtt megőrölni. • Szabadalmi igénypont: Eljárás alacsony hőmérsékleten használható habarcs, főleg cementhabarcs előállítására, melyre az a jellemző, hogy az elkészített habarcshoz vagy alkotórészeihez, főleg a kötőanyaghoz, felhasználás előtt, finoman elosztott, víztelenített oltott meszet keverünk. A kiadásért felel a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója. Terv Nyomda — 187 — F. v.: Sumits István