136104. lajstromszámú szabadalom • Átalakító berendezés
2 136.104 mat megkönnyítése céljából és minimális terhelési érték biztosítására —21— alapierhelést alkalmazhatunk. Az érintkezőberendezésekkel párhuzamosan mellékáramkörök vannak elrendezve, melyeket a rajzban —22— kondenzátorokkal és —23— ohmikus ellenállásokkal jelképeztük. Ezek feladata, hogy a visszatérő feszültség növekedését késleltessék. A párhuzamos áramköröket —7, 8, 9— segédérintkező szerkezetekkel ütemesen megszakíthatjuk. A segédérintkező szerkezeteket —38— excenter tengellyel hajthatjuk, melyeket a —39— kapesolóművöh és a —15—. főtengellyel kapcsolhatunk össze. A párhuzamos áramkörök, továbbá a bekapcsolási művelet megkönnyítése céljából a —25— mágnesmagon elhelyezett —24—. tekercseket tartalmaznak. A —25—• mágnesmag a —13—• fojtócsévével is láncolva van és mágneses tulajdonságai azonosak a —14— főmag tuladonságiaival, vagy lehetőleg még annál is jobbak. A —24— tekercs menetszáma lényegileg azonos a —13— tekercs menetszámával, a tekercselés értelme ellenkező. A —14— magon annak mágneses viselkedésének a vezérlésére, külön —26— előmágnesező tekercset rendezhetünk el, melyet pl. a —28—• megcsapolható •tekercselésből a —27— forgatótranszformátoron át forgóárammal táplálhatunk. A —28— tekercselés viszont segédtranszfommátor szekunder tekercse, vagy a főtranszformátoron lévő járulékos tekercs lehet. A —14.— magot ezenkívül még további —29— vezériőtekercseléssel is elláthatjuk, melyen át ahhoz járulékos pl. nem szinusz alakú feszültséget juttathatunk. Ennek a feszültségnek az előállítására —30— segéldlfojtóikiat alkalmazhatunk, melyek a —14i— és —25— magokkal azonos vagy hasonló anyagból való —31— segédmagon vannak elrendezve, melyet további megcsapolható —34— segédtekercselésből —33—. forgató'transízformátoron át —32— tekercseléssel gerjesztünk. A —34— segédtekercselés is lehet segédtranszformátor szekundertekercse, vagy a főtranszformátor járulékos' tekercse. A —17, 27— és —33— forgatótranszformátorok szabályozó berendezései, mint jeleztük, , egymással kapcsolva lehetnek, ugyanúgy kapcsolva lehetnek velük a megcsapolható —28— és —34— tekercsek szabályozó szerkezetei is. A —13'— fojtótekercs éléseket, —35'— ohmikus ellenállásokat, —36— kondenzátorokat és mindenekelőtt —37— induktivitásokat tartalmazó párhuzamos áramkörökkel áthidalhatjuk. A 2. ábra az átalakítóberendezés feszültséggörbéit, a 3. ábra annak áramgörbéit mutatja, míg alattuk az érintkezőzárási és nyitási idők vannak, a t idő függvényében, illetve az* E t szög függvényében feltüntetve, h'a E = 2T f a váltakozóáramú feszültség körfrekvenciája. Az Ui; U 3 , U 5 feszültséggörbék metszéspontjai — = 120 vili. foknyira m vannak egymástól. Ennek megfelelően a különböző fázisok bekapcsolási időpontjainak (pl. tt és tO is ugyanazzal a szöggel kell egymáshoz képest eltolva lenniök. Esenkívül egy váltakozóáramú feszültséghullám folyamán minden egyes fázist kétszer kell bekapcsolni, egyszer a —20— egyenáramhálózatnak a -f- sarkához és egyszer a — sarkához. A hozzátartozó érintkezőszerkezetek ebből a célból ellenütemben dolgoznak, azaz egymáshoz képest 180°-os szöggel eltolva. A leváltófázis hozzákapcsolásának az időpontja és azon időpont között, melyben az éppen leváltott fázist ellenkező irányban újra hozzá kell kapcsolni, 180 — ^= 180 m ~" 2 = 60 vili. m m foknyi szög áll rendelkezésre (pl. t4 -től t e -ig, illetve t.-től t3 -ig). Ennek a szögnek megfelelő idő alatt két folyamatnak kell lejátszódnia, t. i. az áram tülajdonképeni kommutálásának és a —13— fojtónak az előzővel ellenkező értelmű telítésének. E két folyamat lefolyására nézve mértékadó az a feszültség, mely a leváltó fázis és az átvevő fázis által alkotott kommutálókörben hatásos. Ennek az Uk feszültségnek a lefolyását a 4. ábrában a kommutáló áramkörrel kapcsolatban ábrázoltuk, melyet a két az 1. ábra értelmében épen zárt —5— és —1— érintkezőszerkezet alkot. A két U5 és \J1 fázis feszültséggörbék t0 metszéspontjában az Uk kommutálófeszültség görbéje a nullértéktől kiindulóan emelkedni kezd. Értéke egyenlő a két fázis láncolt feszültségével. Maximális értéke tehát T [U Kmax= 2 V 2sÍI 4^ U n=V 2 -y 3 U n ha U u ] feszültség névértéke. A vizsgált kommutáló folyamat az —1— érint.kezőszerkezetnek a feszültség egyenlőség t0 időpontja után <* szöggel a tt időpontjában történő bekapcsolásával induljon meg. A tulaj donképeni kommutálás számára (a 4. ábra). K felületének megfelelő feszültségintegrált kell alkalmaznunk. Ez olyan részt is tartalmaz, melynek révén az áramot leadó —5—. fázis —14— fojtómagjának a J áramértékhez tartozó B.j indukciója a telítés megszűntének pillanatában, tehát a telítési könyökben fennálló Bs indukcióra és az átvevő —1— fázis fojtómagjának indukciója Bs -ről B P -re változik. Mivel az áramot leadó —5— fázis fojtója a —2— érintkezőszerkezettel is sorban van, annak a —14— magját az ellenkező telítési könyökig át kell mágnesezni, mielőtt a —2—. érintkezőszerkezet a t8 pillanatban zárul. E fojtómag indukciójának tehát 2Bg-el kell megváltoznia. Ehhez az M felületnek megfelelő feszültségintegrál szükséges A K + M felületeknek megfelelő felhasználandó teljes feszültségintegrált a 180— = 60 vili. foknak megfelelő m t,-től t3 -ig terjedő idő alatt kell átfutni, értéke tehát legfeljebb Uk max [cos«—cos (a-|-60)] lehet. Ha nagyobb lenne, ez azt jelentené, hogy a fojtó átmágnesezése az —1— érintkezőszerkezet zárásakor még nem fejeződött be, tehát, hogy a fojtó még telítetlen. Ekkor a tulaj donképeni kommutálófolyamat az érintkezők zárása után nem indulhat meg rögtön, hanem csak később, amikor a fojtó a mágnesezési görbe könyökéig telítődött, tehát nagyobb « szöggel később, mint ahogy eredetileg feltételeatük. Az a szög azonban az egyenáramú oldal feszültsége szempontjából mértékadó. Az 5. ábrában az Ug egyenáramú feszültség,-'lefolyását az « szög függvényében üres járásban ábrázoltuk. Cosinusgörbe lefolyását követi és értéke terheléskor, az áramkörben fekvő impedanciák feszültségesésével és további abból adódó értékkel csökken, hogy a kommutáló idő tartama alatt az egyenáramú oldalon nem a 2. ábra kihúzott vonalának megfelelő teljes feszültség, hanem az átadó és az átvevő fázisok feszültségeinek eredményvonallal berajzolt kö-
