136097. lajstromszámú szabadalom • Eljárás természetes rostok áttetszővé tételére

136.097 ätnyomjuk, a nyomás után .bizonyos ideig, azaz, amíg a nyomott helyeken a kívánt összehúzódás beállott, állni hagyjuk, ezt követően melegvízzel lúgmentesítjük, majd savazzuk és mossuk, végül a szövetet lehetőleg cselsély feszültség alkalmazásával szárítjuk. Ilymódon kreppszerűen hullámosított alapon átlátszó nyomott mintákat kapunk. ' 15. Halványított viszkózamuszlint a következő összetételű pigmensvédőszerrel nyomunk: Acetilcellulóza Fenol Aceton . Titánfehér Desztillált víz 40 g 150 g 500 g 260 g 50 g 1000 g "A nyomott részek kiszáradása után a szövetet az 1. példában ismertetett módon az A) alatti eljárással kapott \gyantaoldattal

vékonyan bekenjük, előszárítjuk és ezután 15 percig 110 C°-ra hevítjük. A szöveten átlátszó alapon helyetfoglaló határozott fehér, átlátszatlan nyomott mintákat kapunk és a szövet aránylag kevéssé merevedett. 16. Mercerizált halványított pamutmuszlint egyetlen nyomómunkamenetben két egymással összehangolt mintahengerrel nyomunk éspedig a 15. példa szerint pigmensvédőszerrel és közvetlenül e fölé a nitrocellulózával sűrített C) alatti gyantám iszszával (lásd a 13. példát). Ezután a szövetet 15 percig 140 C°-ra hevítjük és ezt követően 30 Bé°-os nátronlúgba való behelyezés útján zsugorítjuk. Lúgmentesítés, savazás és mosás után lehetőleg csekély feszültség alkalmazása mellett szárítunk. Ilymódon határozott fehér nyomott mintákat kapunk, melyek transzparens kevéssé merevített, enyhén hullámos mintázott részekben foglalnak helyet, melyeket viszont tömötté tett muszlinalap vesz körül. 17. Mercerizált halványított pamutmuszilint egyetlen nyomási munkamenetben a 16. példában ismertetett módon egymásután pigmensvédőszerrel és a C) alatti sűrített gyantamasszával nyomunk és utóhevítésnek vetünk alá. Ezután már most további nyomási munkamenetben arabmézgás védőszerrel fölényomtatunk, szárítunk, a szövetet azután foulard-gépen 36 Bé°-os nátronlúggal itatjuk, kisajtoljuk, 3—5 percig feszültségmentes állapotban állni hagyjuk, majd meleg vízzel lúgmentesítjük. Végül még savazunk, mosunk és lehetőleg csekély feszültség alkalmazása mellett szárítunk. A szövet enyhén merevített, átlátszó, mintázott részeket tartalmaz és ezekben helyetfoglaló fehéj, átlátszatlan, nyomott mintákat, emellett pedig még változatlan vagy zsugorított szövetrészeket. 18. Színesen szövött, természetes selyemtaftot a következő oldattal itatunk: A C) alatti eljárással előállított •gyantamassza - 600 g Etilalkohol 400 g Borkősav , 3 g Ezután jól kisajtolunk és az oldószer elgőzolgése után 10 percig 120 C°-ra hevítünk, ilymódon enyhén merevített transzparehtált taftszövetet kapunk. 19. Festett gyapjúmuszlint, a 12, példában ismertetett masszával nyomunk és ezután 20 percig 90 C°-ra hevítünk. ,Á szöveten ekkor áttetsző;, lényegesen mélyített árnyalatú, nyomott-mintákat kapunk. '-"••' 20". „Nylon"-bpl álló hurkolt anyagot (a „Nylon"" hexametiléndiaminból és adipinsavból előállított műrost) az alanti összetételű eleggyel impregnálunk : A C) alatti eljárással előállított kb. 80%-os gyantamassza 600 g • , Toíuol . , 400 g Az anyagot jól kisajtoljuk és az oldószer elgőzöiögtetése után 30 percig 100 C°-ra hevítjük. A hurkolt anyag e kezelés útján átlátszóbb lesz és lényegesebb merevedés nem következik be. 21. Etilcellulóz 4~ százalékos vizes oldatának 50 g-ját butanollal telített desztillált víz 100 g-jával felhígítjuk. Erős keverés közben híg etilalkoholban oldott 3 g-nyi dimetil-benzillaurilammoniumkloridot adunk hozzá, majd erős keverés közben az A) alatti eljárással előállított gyantaoldat 1O0 g-ját porlasztjuk be. A keletkező kb. 23 százalékos emulzióval viszkózából készült muszlint a „foulard"-gépen impregnálunk és 70, C°-on enyhe feszültség mellett szárítunk. Erős transzparens hatást kapunk. A gyantamasszáknak megfestése útján, amihez többek között az úgynevezett szeszben oldható festékek, mint pl. a szudánvörös, igen alkalmasak, még egy sorozat további variációs lehetőséget kapunk, különösen nyomott minták előállításánál. Érdekes díszítő hatásokat kaphatunk úgy is, hogy a gyantamasszáknak cellulózaszövetekre való nyomása után savanyú festékkel festünk, amikor is csupán a nyomott helyek festődnek telten meg, >míg a nem nyomott szövetrészek nem, vagyfcsak enyhén festődnek. Ha már most oly fürdőben festünk, amely egymás mellett savanyú és közvetlenül felszívódó (szubsztantív) festékeket tartalmaz, úgy a festékek megválasztása szerint a legkülönbözőbb fajtájú kettős színhatásokat kaphatjuk. Szabadalmi igénypontok: -1. Eljárás természetes vagy mesterséges rostok, illetve ilyenekből készült szövetek áttetszővé tételére melyét" az jellemez, hogy azokat alkoholok jelenlétében kondenzált aminoplasztokkal, pl. karbamidvagy melamin-formaldehidbutilétergyanták 5% feletti töménységű oldataival, vagy emulzióival, adott esetben lágyíószerhozag alkalmazása .mellett, itatunk és a masszát a roston hőkezeléssel rögzítjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosít^si módja, mejyet az jellemez, hogy sűritőszerként nitrocellulózt alkalmazunk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás fóganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy a műgyantába festékeket kebelezünk be. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez,