136089. lajstromszámú szabadalom • Asztal
Megjelent 1953. évi július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.089. SZÁM. 34. i. 1-9. OSZTÁLY. — H—11763. ALAPSZÁM. Asztal Heidrich Fritz asztalosmester Görlitz (Németország.) A bejelentés napja: 1943. február 8. Németországi elsőbbsége: 1941. május 5. A találmány négylábú asztal, a kávák közötti térben levő tolófiókkal. Űj az, hogy a lábakat a fiókot vezető lécekkel párhuzamos oldalakon, mintegy a hosszanti káva alsó szélének magasságában elrendezett, egy-egy áthidalás köti össze és ezeket a megfelelő vezetőlécig terjedő, egy-egy fenékdeszka fedi. így mindenekelőtt fát takarítunk meg, mert az aránylag alacsony, áthidaló pallókhoz fél-annyi fára van szükség, mint a kávafalakhoz, melyeket velük a találmány szerint helyettesítünk. Az asztal, továbbá használhatóbb lesz, mert a pallók és a velük kapcsolatos fenékdeszkák alkalmazásával a fiók mindkét oldalán, kívülről hozzáférhető tárolóteret nyerünk. . Azzal, hogy a fiók vezetőléceivel párhuzamos oldalon elmaradnak a kávadeszkák, az asztallábakat úgy lelhet a két kávalaphoz erősíteni, hogy a lábak felső végét bevágjuk és a bevágásokba eresztjük a. kávalapok megfelelően megvékonyított részeit. A lábak és a kávalapok ily módon való ossz erősítésénél a lábak jobban tartanak és ellenállóbbak. így pl. a találmány szerinti asztalnál, 90X60 cm méretű asztallapnál, 5X4 cm lábkeresztmetszet elég, míg az eddig szokásos kivitelnél legalább 5,5X5,5 cm keresztmetszet kellett. A feltalált, új szerkezetnél szállításkor az asztaltestet a két összekötött láb-pártól elkülönítve lehet csomagolni, ami jelentékeny térmegtakarítással jár. Három találmány szerinti asztal csak annyi csomagolóanyagot és helyet igényel, mint egyetlen közönséges asztal. A rajzon az új. asztal egy kivitelét látjuk; az 1. ábra elölnézet, a 2. ábra oldalnézet balról, a 3. ábra az 1. ábra III—III vonala szerinti metszet, nagyobb léptékben, a 4. ábra pedig a 2. ábra IV—IV vonala szerinti metszet. Az a asztallapnak két b kávalapja van; ezek között van a d tolófiókot vezető c léc. A szokásos kivitellel ellentétben a c vezető léqekkel párhuzamos, két oldalon hiányzanak a kávalapok; ezeket ugyanott elrendezietit, az f, g, ill. h, i asztallábakat összekötő e pallók helyettesítik. Ez .utóbbiak felső széle ab kávalapok alsó szélével kb. egyszinten van. Az egyes e pallók és a megfelelő c vezetékek közötti köz j deszkalappal van befedve, így a d tolófiók mindkét oldalán egy-egy, tárolásra alkalmas k fiókot kapunk, melyet kétoldalt a két b kávalap, felül az a asztallap, alul á j lap, hátul pedig a d tolófiók fala határol. E tér az oldalsó káva elhagyása folytán keletkezett 1 nyíláson kívülről könnyen hozzáférhető. Az egyes f, g, h, i asztallábak felső végén egyegy bevágás van. Az egyes b kávalapok a végeken, elül-hátul ki vannak vésve, miáltal vékonyabb m gerincrész keletkezik. Erre húzzuk az f, g, Ji, i asztallábakat és összeenyvezzük vagy összecsavaroljuk. Szabadalmi igénypontok: 1. Négylábú asztal, a kávák közötti tolófiókkal, melyre az'a jellemző, hogy az (f, g, h, i,) asztallábakat, az asztalnak a (d) fiók (c) vezetőléeeivel párhuzamos, két oldalán, egy-egy, a hosszanti (b) kávák alsó szélének magasságában elrendezett (e) áthidalások kötik össze egymással és ezektől a megfelelő (c) vezetőlécekig terjedő, egy-egy (j) fenékdeszka van. 2. Az 1. igénypont szerinti asztál kiviteli alakja, melyre az a jellemző, hogy a (b) kávadeszkáknak az (m) helyeken kivésett részei az egyes asztallábak felső végén lévő bevágásokba illeszkednek. 1 rajzlap melléklettel A kiadásért felel a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója. Terv Nyomda. — 179 — F. v.: Sumits István.
