136078. lajstromszámú szabadalom • Eljárás háncsrostok fehérítésére

2 136.078 / részt, a találmány szerinti előnyök rostkeverékek kezelésekor is mutatkoznak. A találmány szerinti munkamód esetén az ed­digi háncsrostfehérítési eljárásokkal szemben az esetben is kifogástalan fehérítéshez jutunk, ha az általánosan szokásos lúgos előkezelést, mint ami­lyen pl. a lenfehérítéskor a lúgos előfőzés, elhagy­juk. Mindamellett különösen gazdaságossági okok­ból igen előnyös, ha a fehérítendő anyagot a klo­ritos kezelés előtt előkezelésnek, pl. lúgos oldatok­kal, pl. szódapldattal végzett nedvesítésnek vagy főzésnek (Brühen) vetjük alá, hogy ily módon a fehérítő vegyszerekkel, különösen az aránylag érága nátriumklorittal takarékoskodjunk. Némely esetben előnyösnek mutatkozott, ha a kloritos kezelés után és a következő fehérítési fokozat előtt főzést ikta­tunk közbe. ' A találmány egyik kiviteli módja szerint a klo­ritos kezelést és a rákövetkező hipokloritos, illetve peroxidos kezelést a fürdő (flotta) kicserélése nél­kül foganatosítjuk. A kloritos fehérítést követő fő­zőkezelést ugyancsak fürdőcsere nélkül valósíthat­juk meg. A legegyszerűbben úgy járhatunk el, hogy a kloritos fürdőhöz a kloritos fehérítés végre­hajtása • után a következő kezeléshez, illetve keze­lésekhez szükséges vegyszereket hozzáadjuk és az anyagot ezután a szokásos módon kezeljük tovább. Ennek következtében abba a helyzetbe jutunk, hogy az eljárást leegyszerűsíthetjük és megrövidíthetjük. A találmány szerinti eljárásnak a fehérítendő anyagot lazatömegű fonalak, keresztcsévék, lánchen­gerek, köt-szövött áruk vagy szövet alakjában vet­hetjük ialá. Már ismeretes ugyan kloritnak növényi rostok fehérítésével kapcsolatos alkalmazása. Nem volt azonban előrelátható, hogy éppen a háncsrostoknak több fehérítő szerrel vialó kombinált kezelése esetén különleges előnyök mutatkoznak, ha pontosan meg­szabott sorrendet tartunk be, mégpedig oly módon, hogy először klorittal fehérítünk előnyösen sava­nyú oldatban és csak ezután alkalmazzuk a lúgos hipokloritoltdatot vagy a lúgos peroxidoldatot. Ha pl. hancsrostokat először hipoklörittal és azután klo­rittal fehérítünk és eközben %-es fehérítést érünk el, a sorrend egyszerű megváltoztatásával, vagyis a Moritos kezelés előreiktatásával és hipokloritos továbbkezeléssel sikerül jó K-es fehérítést, elérni. Ezt az előnyt a szakember előre semmiképen nem láthatta. Ha az anyag hipokloritos élőkezelésével és kloritos továibbkezelésével csupán 3^-es fehérí­téshez lehet jutni és az illető anyagot K-es fehé­rítésig kívánjuk fehéríteni, akkor harmadik fehérí­tési fokozatban pl. peroxiddal végzett továbbfehérí­tés szükséges. A háromfokozatos kezelés azonban tekintélyes szilárdságveszteséggel, pl. 10—18%-os veszteséggel jár. Emellett a találmány szerinti két­fokozatos eljárással, vagyis a megelőző kloritos fe­hérítéssel és a csatlakozó hipokloritos fehérítéssel a K-es fehérítés semmi vagy csak igen csekély szilárdságveszteséget okoz. 1. példa. 100 g 20-as angol finomságú lenfonalat először literenként 9 g nátriumkloritot és 3 cm3 100%-os ecetsavat tartalmazó fürdőben 1 : 10 fürdő arány mellett, vagyis 100 g anyagra 1 1 fürdőt véve 5 órán át 60°-on kezelünk, majd öblítünk. Ezután literenként 4 cm:i vízüveget, 0,75 g marónátront, 2,5 cm3 40%-os hidrogéns&uperoxidot 'tartalmazó fürdőben 1:10 fürjdő-iarány »tellett 5 órán át 75°-on . kezelünk. A fehérítő hatás K-es fehérítés. 2. példa. 100 g 20-as angol finomságú lenfonalat először literenként 7 g nátriumkloritot és 3 m3 100 % -cs ecetsavat tartalmazó oldatban, 1 :10 fürdőarány mellett 4 órán át 60 C°-on kloritos kezelésnek ve­tünk alá7 majd öblítünk. Ezután literenként 4 g szódát tartalmazó fürdőben, 1 :10 fürdőarány mel­lett 1 órán át 85 C°-ón főzünk, majd öblítünk, Erre következik a lúgos hipokloritos kezelés oly fürdőben, amely literenként 1,5 aktív klórt tartal­maz, 1 : 10 fürdőarány mellett 2[ / 2 órán át 80 C°-on. A fonalat öblítjük, literenként 0,5 g nát­riumbiszulfitot tartalmazó fürdőben 1 : 10 fürdő­arány mellett 10 percen át klórtalanítunk, majd li­terienként 1 cm3 66 Bé°-os kénsavat tartalmazó für-... dőben, 1 : 10 fürdőarány mellett 20 percen át 18°-on savazunk és végül ismét öblítünk. A fehé­rítési hatás K-es fehérítés. 3. példa. 100 g 20-as angol finomságú lenfonalat, melynek szilárdsága 976 g, 1. literenként 10 g szódát tar­talmazó oldatban, 1 : 10 fürdőarány mellett 4 órán át 95 C°-on főzünk, majd öblítünk, 2. 3,5 g nát­riumkloritot és 4 cm3 40% -os sósavat literenként tartalmazó oldatban 1 : 7 fürdőarány mellett 2 órán át 50 Cc -on kloritos kezelésnek vetünk alá, majd öblítünk, 3. literenként 5 g szódát tartalmazó oldat­ban 1:7 fürdőarány mellett 1' órán át 90 C°-on főzünk,, majd 'öblítünk, 4. literenként 3 g aktív klórt tartalmazó oldatban 1 ••! ~. fürdőarány mellett 3 órán át 18 C°-on lúgos hipokloritos kezelésnek vetünk alá. A fonalat öblítjük, klórtalanítjuk és a 2. példa szerint savazzuk. A fehérítőhatás K-es fe­hérítés, a szilárdság 971 tg, a csökkenés tehát 0,5%, tami gyakorlatilag figyelmen kívül hagyható. Összehasonlító kísérletek a 3. példához. 1. kísérlet. • ,. . 100 g 3. példia szerinti fonalat" í. literenként 10 g szódát tartalmazó oldatban 1:10 fürdőarány mellett 4 órán át 95 C%"on főzünk, majd öblítünk, 2. literenként 3,5 g aktív klórt és 10 cm3 40%-ps sósavat tartalmazó oldatban 1 : 7 fürdőarány mel­lett 1 órán át 18 C°-on savanyú hipokloritos keze­lést foganatosítunk, ez idő alatt az aktív klór el­használódik, mire öblítünk, 3. literenként 5 g szó­dát tartalmazó oldatban 1:7 fürdő-arány mellett 1 órán át 90 C°-on főzünk, majd öblítünk, 4. lite­renként 3 g nátriumkloritot és 8 cm3 40%-os só­savat tartalmazó oldatban 1:7 fürdőarany mellett 3 órán át 50 C°-ón'kloritos kezelést végzünk, majd öblítünk. A fehéritőhatás csak kb. K-os fehérítés, vagyis lényegesen rosszabb, mint a.S. példa szerint, a szilárdság 927 g, a csökkenés tehát 5%. 2. kísérlet. 100 g 3. példa szerinti' fonalat 1. literenként 10 g szódát tartalmazó oldatban 1 : 10 fürtdő­^

Next

/
Thumbnails
Contents