136074. lajstromszámú szabadalom • Villamos ellenálláskemence
2 136.074 lyen természetű árut kívánunk kezelni, mimellett a már szigetelő belső falhoz csatlakozó" külső szigetelő faliazatréteg oly szigetelő kövekből áll, amelyek térfogatsúlya 'legfeljebb 350 kg/m3 . Minthogy az, új kemence kitűnő szigetelése következtében, különösen kerámiai anyagok égetése esetén, igen csekély falvastagság elegendő, a kemencesúly nagymértékű csökkentése válik lehetővé. Ha ehhez még ;a vasibádog falakat, amelyekkel eddig a •kemenceházat a kifelé való megvé|dés végett borítani szokás volt, azbesztből, vagy azbesztcementből készült külső fallal helyettesítjük, akkor a kemence súlya az eddig ismert kemencékéhez képest oly mértékben csökken, hogy az az alakos tartó, amely a külső falakat hordja, igen könnyűre méretezhető; Külső falakként igen alkalmasaknak bizonyultak farostból, vagy formázott üveg-, vagy saiakgyapotból készült lemezek. • ' -L Azt találtuk továbbá, hogy már akkor is kitűnő szigetelésihez jutunk, ha csupán a belső falazáshoz alkalmazzuk a találmány szerinti szigetelő köveket és a kemence külső falazatát, valamint vasszereié-, sét a szokásos módon építjük fel. Ez esetben természetesen akkor jutunk kis súly mellett a legjobb szigeteléshez, ha a belső falazáshoz olyian szigetelő köveket használunk, amelyek térfogatsúlya legfeljebb 650 kg/m3 , előnyösen csupán 500 kg/m 3 és a kemencefalazatot, illetve a szigetelő réteget olyian szigetelő' kövekből építjük fel, melyek térfogatsúlya legfeljebb 350 kg/m3 , végül ha a szereléket azbesztcementből, vagy formált salakgyapotból álló szigetelő lapokból készítjük. A találmány szerinti és a fütővezetéket hordozó tartók fémből, vagy fémmel bevont kerámiai anyagból vannak. E -tartók közvetlenül behelyezhetők, oly szigetelő kövekibe, amelyek nyomószilárdsága 10 kg/cm2 , vagy több. A szokásos egyszerű kövek, lemezek, vagy héjak alkalmazása minden további nélkül lehetséges. Az új kemencében a «ima belső falak, amelyeket nem szakítanak meg az eddig alkalmazott nagyobbméretű kerámiai alakdarabok, különösen kedvező sugárzási viszonyokat mutatnak. Melegtorlódások nem lépnek fel, mivel a fűtőtestekben keletkezett meleg szabadon sugározhat ki mindenfelé. Előfeltétel azonban, hogy a fűtőtestek olyan kialakításúak legyenek, mint azt a következőkben leírjuk. A fütővezetéket célszerűen úgy renjdezzük el, hogy az alsó huzal a felsőbe fésüszerűen nyúljon be. A találmány szerinti elrendezés és felfüggesztés igen,előnyös módja az, amikor több egymás alatt elhelyezett fűtőhuzal esetén az alsó a felsőre van függesztve. Ezt például különleges tartók segítségével valósíthatjuk meg,' amelyek célszerűen egyúttal a távolságot szabályozó darabok is és a fűtővezetéknek a kemencefalazattól való távolságát is megszabják. A találmány további jellemző vonásait az alábbi kiviteli alakokból ismerhetjük meg, amelyeket a mellékelt .rajzokon vázlatosan ábrázoltunk. Az 1. ábra a .fűtővezeték hullámszerű elrendezését, a 2. Sbra az 1. ábra szerinti vezeték oldalnézetét, a 3. ábta fésüszerűen, egymásba nyúló fűtőhuzalok kiviteli alakját, a 4. ábra a 3. ábra szerinti kiviteli alak oldalnézetét tünteti fel. Az 5. ábra olyan elrendezést szemléltet, amelyben az alsó fűtőhuzalt a felső hordozza; ennek oldalnézetét a 6. ábra mutatja, végül a 7. ábra a találmány szerint felépített kemencefalazatot szemlélteti. Az 1. ábra szerinti kiviteli alakban az —1— fűtővezeték vagy kifeszítetten, vagy lazán függ a —2— tartókon, amelyek a vezeték lecsúszásának elkerülése végett felfekvési helyéken pl. be vannak mélyítve. A tartók vagy fémből, vagy pl. fémmel bevont kerámiai rúdacskákból vannak, amelyek a kemence falazatba süllyesztettek (2. ábra). A fűtővezeték 3. ábra szerinti elrendezésekor, amelynek különös előnye, hogy a felületegységre eső .fűtőteljesítmény nagyobb az alsó menet mindenkori felfüggesztési pontja a felső fűtőhuzalhullám lefelé nyitott szögébe esik. Az alsó fütővezetéket —4— jelzi. E vezetéket az —5— tartók hord, ják és többek között a jó fekvés biztosítására a vezeték alulról is a —6— tartókon át halaid. Az —5— tartók a felső —7— fütővezetékhuzal lefelé nyiló szögei között fekszenek, amely utóbbi iá —8— tartókon függ és alulról a —9— tartók segítségével .ugyancsak vezetett. Az 5. é£ 6. ábra szerinti elrendezés különösen akko.r célszerű, ha mélyebben elrendezett fütővezeték esetén a kemencefalazatot kívánjuk tehermente, síteni. Ez elrendezésben az alsó fűtővezetékhuzalt különleges horgok, gyűrűk, alakdarabok és hasonlók segítségével a felső huzalra akasztjuk, mimellett a közvetíitőtartókat távolságtartó1 testekként alakítjuk ki, hogy a kemencefal és a fütővezeték közötti érintkezést kiküszöböljük, amely utóbbi pl. vetemedéskor, elhajláskor és hasonló esetekben 7 következhetik be. Az alsó —ip— fűtővezeték, az alsó —11— tartókon, valamint a —13— testek —12—. horgain megy át. A távolságot az alaktestek —13'— részei vagy orrai biztosítják. A —13— testeknek felül a —12— horgoknak megfelelő —14— horgai vannak, amelyek a felső fűtővezetékhuzal hajlataiban fekszenek, amely huzal viszont a —16— tartókra függeszkedik. A tartók a —3— szigetelőrétegbe vannak építve. A 7. ábra szerinti elrendezésben" —17— a fűtővezetéket jelenti, amely a —18— tartókon függ, ezeket pedig a —19— szigetelő réteg hordozza, amely szigetelőréteg térfogatsúlya legfeljebb 650 kg/m3 és a falazat által megkívánt mechanikai ellenállóképességgel rendelkezik. A —19— réteghez csatlakozik kifelé a —20— szigetelő réteg, e réteg falvastagságának nem kell 120 mm-nél többnek lennie, sőt különleges esetekben 65 mm is lehet. Minthogy ez a réteg a tartóknak a legbelső rétegbe való elrendezése következtében mechanikai igénybevételnek kitéve gyakorlatilag alig van, oly szigetelő kövekből készíthető, amelyek térfogatsúlya 350 kg/m3 és így hőszigetelő tulajdonságaik kiválóak. A fütővezeték valamennyi leírt és ábrázolt elrendezési módja elősegíti a kemence belső falazatának hőtechnikai szempontból egyenletes igénybevételét úgyhogy e falazat könnyű stzigetelő 'anyagainak igénybevétele igen egyenletes ós az élettartam ennek következtében hosszú. Szabadalmi igénypontok: 1. Villamos ellenálláskemence, amely előnyösen szakaszos üzemű és amelyben az ellenállások elemei a falazatba beerősített tartókon a több szigetelő rétegből összeépített fal belső oldala előtt szabadon
