136074. lajstromszámú szabadalom • Villamos ellenálláskemence
Megjelent 1953. évi július hó 1-én. . ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEfRÁS 136074. SZÁM. 21. h. 14-19. OSZTÁLY. - G-9683. ALAPSZÁM. Villamos ellenálláskemeitce Deutsche Gold- und Silber-Scheideanstalt vormals Roessler eég, Frankfurt a|M. Ä bejelentés napja: 1943. március 9. Németországi elsőbbsége: 1942. március 9. A találmány olyan villamos ellenálláskemencére vonatkozik, amely előnyösen szakaszos üzemű és amelynél az ellenállás egyes részeit a több szigetelő rétegből felépített falazat belső oldalába bemélyített tartók hordják. Az ismert ellenálláskemencéknél különösen az a hátrányos jelenség mutatkozik, hogy a fűtővezetékek nagyobb kerámiai alakdarabokon függenek, minek következtében a vezeték felfüggesztési helyein igen hagy melegtorlódások keletkeznek. Ezek oly mértékű helyi felmelegedést okozhatnak, hogy a vezeték könnyen kiég. Ennek következtében az ismert kemencékben csak aránylag csekély fütődrótterhe^ léssel lehet dolgozni, hogy az átégés veszélye ne emelkedjék. Ezenkívül az ismert kemencéknek az is hátrányuk, hogy azok ia tartók, amelyeken a villamos fűtővezetékek függenek, igen bonyolult kerámiai alaktestek, amelyek egyúttal a kemencefalazat belső; részét is kialakítják. Ennek folytán ez alakdaraboknak mechanikailag igen szilárd, nehéz és ennélfogva költséges anyagból kell készülniök. Ezenkívül e nehéz alakdanabok a kemencében tárolt melegmennyiséget jelentékenyen növelik. Szakaszosan működő kemencékben, pl. kerámiai anyagok égetéséhez használt kemenoeberendezésekben azonban, a tárolt melegmennyiségnek ia lehetőség szerint csekélynek kell lennie, hogy az egy-egy égetésre eső áramszükséglet minimum legyen. A nehéz kerámiai alakidarabok, amelyeket az eddig ismert berendezésiekben alkalmaztak, stabilabb kemenceépítményt igényelnek, níinthogy a kemenceházmak nagyobb súlyokat kell hordoznia. Ez az eset különösen kupolás kemencéknél következik be. Azit találtuk, hogy az említett nehézségeket igen egyszerű módon elkerülhetjük, ha a tartókat fémből, vagy pl. fémmel bevont kerámiai vékony rudakból alakítjuk ki, amelyeken a nyújtott fütővezetéket, adott esetben ráhurkolással, körülvezetjük, továbbá ha legalább is a rudakat hordozó legbelső kemencefalatot tűzálló, könnyű és vékony szigetelőkövekből építjük fel. A falazat legbelső rétegébe épített tűzálló szigetelőkövek térfogatsúlya célszerűen nem több, mint 650 kg/m3 , előnyösen nem több; mint 500 kg/m-% nyoiriászilárdsága 10 kg/cm2 és több, míg az e falhoz kifelé csatlakozó kemencefalazat 120X65 mm vastagságban olyan szigetelő kövekből van, melyek térfogatsúlya célszerűen legfeljebb 350 kg/m3 . Ismeretesek már olyan szakaszos üzemű villamoskemencék, amelyekben a nehéz, tűzálló alakköveket könnyű szigetelő kövekkel helyettesítik. Azonban ez esetben is szükséges volt, hogy a fűtőtesteket nehéz kerámiai alakdarabokra függesszék fel, illetve ilyeneken erősítsék meg. A találmány révén elért nagy haladás itt mutatkozik és különösen abban jelölhető meg, hogy a nyújtott fűtővezetékek aránylag igen könnyű, de egyúttal igen ellenállóképes fémből, vagy fémmel bevont anyagból álló tartókra függeszthetők fel. Csupán a felfüggesztésnek ez a módja teszi lehetővé, hogy a belső kemencefalat, amely a fűtőtesteket hordozza, kizárólag, könnyű szigetelőkövekből építsük fel. Ama belső fialak élettartama, amelyekbe részben nehéz alakkövek hordják a fűtőtesteket, a nehéz építőkövek által gyakorolt nagyobb mechanikai igénybevétel következtében nem kielégítő. A találmány szerint alkalmazásra kerülő tartók lehetővé teszik a könnyű szigetelő kövek alkalmazását- A könnyű szigetelő^ kövek használata a kemence belső falának felépítéséhez, melyek térfogatsúlya 650 kg/m3 , továbbá a fűtőtesteket eddig minden <esetben hordozó nehéz kerámiai alakdarabok elhagyása lehetővé teszi, hogy kisebb szigetelő darabokat használjunk, anélkül, hogy ezzel a magas hőmérsékletre hevített kemence hőveszteségeit fc. koznók. Az új építési mód lényegesebb e%iye azonban abban mutatkozik, hogy a tárolt.meleg menynyisége csökben, minek következtében szakaszos üzemű kemence esetén a gazdaságosság mértéke nő. A kemencefalazatnak nem kell 120 mm-nél vastagabbnak lennie, egyes esetekben már 65 mm vastag fal is elegendő aszerint, hogy a kemencében mi-
