136057. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szárított zöldség- és főzeléktermények sajtolására

2 136.056 úttal konzerváltam is, mert közel telített konyhasóoldat van~az anyagban. A konyhaisó tehát előnyös, mert konzervál, sőt még a£ra az esetre is megvédi az áruit a romlástól, ha azt helytelenül tárolják olyan helyen, melynek levegője nagy páratartalmú. A konyhasó mennyisége természetesen igen kevés, úgy, hogy ételek elkészítésekor ki sem kell mosni, mint azt más sóban eltett élelmiszernél szokás, hanem még utána kell sózni. A só megkönnyíti a sajtolt darabok szétesését a felhasználás alkalmával a vízben való áztatáskor, a termék hamarább duzzad, mert azt a só miatt az ózmosis elősegíti Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás szárított konyhakerti növények sajtolására, azzal jellemezve, hogy a szárítmányt páratélt levegővel, vagy gőzzel, vagy vízzel való permetezéssel kezeljük, ezután felmelegítjük, majd sajtoljuk. 2. Az 1. igényponttal meghatározott eljárat foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a szárítmányt oly mért mennyiségű vízzel permetezzük, hogy a kezelés után légszáraz állapotba kerüljön, pl. a szárítnaány minősége szerint 10—30% nedvességet tartalmazzon, 3. A 2. igényponttal meghatározott eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a permetező vízben konyhasót oldunk fel oly mennyiségben, hogy a szárítmány annyi konyhasót vegyen fel, amennyi a maradandó nedvességgel konzerváló hatású, pl. 15 % -os oldatot ad. 4. Az 1—3. igénypontokkal meghatározott eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a nedvességet felvett szárítmányt 60—80 C°-ra melegítjük. 5. A 4. igényponttal meghatározott eljárás foganatosítási , módja, azzal jellemezve, hogy a szárítmányt 60—80 C°-on addig, pl. 5—15 percig tartjuk, míg az a képlékenység és gyúrhatóság tekintetében a satjoláshoz kedvező állapotba nem jut. Kjadásért felel a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója. Terv Nyomda. —174 —- F. v.: Sumits István.