136057. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szárított zöldség- és főzeléktermények sajtolására
Megjelent 1953. évi július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.057. SZÁM. 53. c. OSZTÁLY. - D-5831. ALAPSZÁM. Eljárás szárított zöldség és zöldfőzelék termények sajtolására. Dorner Béla vegyészmérnök, Budapest. A bejelentés napja: 194g. június 23. . $ Az emberi táplálkozásban • fontos szerepet töltenek be a konyhakerti növények. A szárított konyhakerti termények ;a szárítás gyors lebonyolítása érdekében igen nagy felületűek, laza halmazállapotúak, "ezért nagy a térfogatuk is, amely utóbbi azután úgy a csomagolásnál, mint szállításnál hátrány. Ezen hátrányon úgy iparkodtak segíteni, hogy á száraz zöldséget igen erős, négyzetcentiméterenként 40—50 kg, sőt ennél magasabb nyomással összesajtolták. Azért kellett igen erős nyomást használni, mert a száraz, nagy cellulóz tartalmú anyag sejtjei üresek és rugalmasak. A nyomással a rugalmasságot le kell győzni, egészen a maradandó alakváltozásig, .hogy a sajtolt darabok megtartsák alakjukat. Emellett az ilyen munka lassú és költséges is. Eljárást dolgoztam ki, amely szerint ezen nehézségek megszűnnek. Tudjuk, hogy minden zöldségféle, széna, stb. higroszkópos épp úgy, mint a fa vagy papír. Ennélfogva vizet fog felvenni a~ környező levegőből, ha szárításkor a nedvességtartalom a levegőénél alacsonyabb volt. A nedvességfelvétel minden anyagnál, amelyről itt szó van, más és más és sok körülménytől függ, mely körülményeket céljainkhoz képest irányítani tudom. Ha nedvességtartalom 0%, akkor sajtolható ugyan az anyag, de ilyenkor többnyire porrá zúzódik, mert rideg, me rev. Ha a nedvességtartalom fokozatosan növekszik, a rideg állapot megszűnik és rugalmas, hajlékony állapotban megy át, a szárítmány nem törik és nehezen sajtolható. Ha még tovább növekszik a nedvesség mennyisége és az anyaga légszáraznak nevezett állapotba jut, akkor sajátságos változáson megy át, hajlékonnyá válik, rugalmasságát_legnagyobb részben elveszíti és azt a sajátságot veszi fel,- hogy kb. 60—80 C°-ra való hirtelen felmelegí-. téssel plasztikussá, gyurhatóvá lesz, mely állapot kb. 5—15 perc alatt következik be. Így kis nyomással alakítható, még az ujjak közötVis. Az ilyen állapotban sajtolt anyag kihűléskor alakját meg is tartja. A hirtelen felmelegítésnek lehetőleg zárt térben kell történnie, hogy a légszáraz nedvességnek a szükséges foka megmaradjon, amíg az anyag rajtolásra kerül, mert nedvességveszífcéssel ismét a rugalmas állapotba megy át. Számszerűleg pontosan nem lehet kifejezni azit a nedvességszazaiékot, melyet a jlégszáraz állapotú Eöldeégféle (tartalmaz, mert ez minden növényfélére más és elég tág határok között válltozik, a - víztartalom azonban több meghatározás szerint 15—20% között ingadozik. A szárított zöldségféléknél a találmány szerinti nedvességi állapotot vagy a szárítás után tetszésszerinti idő multán, vagy peidig azonnal hozom létre. Ezt pedig több módon tehetem, vagy kiterítem a szárítmányt oly térben, melyben a levegő nedvességét közel telített állapotban tartom, amikor is 10—20 óra alatt a kellő nedvességet a szárítmány felvette, de eljárhatok úgy is, hogy gőzt vezetek a szárítmányre, miközben azt keverem. Legcélszerűbb az, ha a nedvességet pontosan adagolt mennyiségben juttatom a szárítmányra, miközben a szárítmány meglévő, ismert nedvességtartalmára figyelemmel vagyok. Az adagolás egyszerű permetezéssel történhet éspedig úgy, hogy a haladó szárítmányt mért mennyiségű vízzel folytonos üzemben folyamatosain permetezem. A szárítást magát tökéletesen be kell fejezni. Nem lehet azt tenni, hogy csak addig szárítok, amíg az anyagban a találmány szerinti plasztikus állapotnak megfelelő víztartalom marad vissza, mert a feldarabolt részek nem egyenletesek, kisebb-nagyobbak,.,nem egyszerre száradnak, a kisebb darab már törik, míg a nagyobb még 30—40% vizet tartalmazhat. A szárítmányra permetezett víz természetesen nem hatol azonnal be a szárítmány belsejébe, hanem csak néhány órai állás után. K behatolás ideje attól is függ, hogy milyen anyagot akarok feldolgozni, leveles, vékony szárítmány gyorsabban puhul, mdnt a szeletelt, vagy metélt, húsosabb anyag. Előfordulhat, hogy a sajtolható állapot akkora nedvességtartalom mellett következik csak be, ami az utólagos raktározáskor vagy az újabb utószárításkor penészesedésre vezethet a darabok belsejében. Ennek elejét veendő nem tiszta vizet, hanem sós vizet permetezek a sajtolandó anyagra. Ha a konyhasó mennyiségét úgy szárítom ki, hogy a kész forgalmi áru konyhasótartalma akkora legyen, hogy az az árunak maradandó nedvességtartalmára számítva, a maradandó nedvességgel konzerváló hatású, pl. 15%-os oldatot adjon, akkor az anyagot egy-