136054. lajstromszámú szabadalom • Eímke, sütendő élelmiszereknek, pld. kenyérnek, tésztaneműnek, cukorkáknak, dessertnek, stb. megjelölésére

Megjelent 1953. évi július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136-054. SZÁM. 2. c. OSZTÁLY - D-5552. ALAPSZÁM. Címke, sütendő élelmiszereknek pl. kenyérnek, tésztaneműnek, cukorkáknak, dessertnek stb. megjelölésére Dávid János oki. gyógyszerész Marosvásárhely és Janász Ödön oki. vegyészmérnök Budapest A bejelentés napja: 1942. március 28. Élelmiszereknek, pl. kenyérnek, tésztaneminek, cukorkáknak, desszertnek stb. sütésénél az élelmiszereket címkével szokták megjelölni. Ez a cimke eddig papírból készült, aminek az a hátránya, hogy a kisütött élelmiszernek a címkével ellátott részét nem lehet, elfogyasztani; ezt a részt rendesen levágják az élelmiszerről és felhasználatlanul eldobják. Ilymódon naponta igen nagymennyiségű élelmiszer vész kárba, ami nemzetgazdasági szempontból erősen kifogásolható, különösen a jelenlegi háborús viszonyok mellett, midőn az ország zavartalan élelmiszer ellátásának biztosítására minden élelmiszerre szükség van. De hátrányos a papírcímkéknek a használata azért is, mert azoknak az élelmiszerre való ráragasztásához higiénikus szempontból erősen kifogásolható ragasztószert kell alkalmazni. Mind e hátrány kiküszöbölődik a találmánynál. Ennek lényege az, hogy a cimke a sütendő élelmiszer felületére felerősíthető anyagból áll. Az ehető anyagból készült cimkét a megsütött élelmiszerrel együtt el lehet fogyasztani anélkül, hogy a cimke miatt az élelmiszernek legcsekélyebb része is kárba veszne. A találmány egyik példaképpeni alakjánál a cimke gyógyászati célra nem használatos ostyából áll. Ezt a cimkét minden ragasztószer nélkül fel lehet erősíteni a isütendő élelmiszerre úgy, hogy az élelmiszert, pl. kenyeret a felerősítés helyén vízzel1 megnedvesítjük. Az ostyacimke fehér színű és színezése, illetve a rajta lévő nyomás méregmentes festőanyaggal történik. A cimke különböző alakban készül, pl. derékszögű négyszög, téglalap, háromszög, tojásdad alak stb. Aszerint, hogy milyen gyártmányú a sütendő élelmiszer, pl. kenyér vagy tésztanemű esetén a liszt keverési aranya, illetve a burgonyamennyiség aránya szerint az élelmiszer más-más formájú és színű címkével látható el és így már maga a cimke megjelöli az élelmiszer minőségét. Az ilyen cimkén felirat jelzi, hogy az nem vágandó le, mert a rajta lévő nyomás dacára ehető. Természetesen a címke nem csupán ostyából, hanem más ehető (tészta-, marcipán-, cukorka-, gyógyászati célra nem használatos ostya-) anyagból is készülhet, anélkül, hogy ezzel a találmány lényege megváltoznék. Szabadalmi igénypontok: 1. Cimke sütendő élelmiszereknek, pl. kenyérnek, tésztaneműnek, cukorkának, desszertnek stb. megjelölésére, azzal jellemezve, hogy a sütendő élelmiszer felületére felerősíthető tésztából, marcipánból, cukorkából, vagy gyógyászati célra nem használatos 'ostyaanyagból áll. 2.' Az 1. igénypont szerinti cimke kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy méregmentes festőanyaggal van színezve, illetve méregmentes festőanyagú nyomással van ellátva. 3. Az 1—2. igénypontok bármelyike szerinti cimke kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a különböző összetételű élelmiszerek megjelölésére különböző, pl. derékszögű négyszög, téglalap, háromszög, tojásdad stb. alakban van előállítva. A kiadásért felel a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója. 173 Tei-v Nyomda, 1953. — F. v.: Sumits István.