136049. lajstromszámú szabadalom • Eljárás réteges anyag, különösen műgyantával egyesített sajtolt falemez előállítására

2 136.049 tés körzeteit időrendileg az alacsonyabb tömörítésű körzetek előtt hevítjük és hűtjük. A találmány szerinti eljárás különös előnye abban van, hogy réteges anyagból egészen újszerű módon alakított testeket, tehát prof ilozott felületű testeket és tárgyakat állíthatunk elő. Ha ugyanis az anyagot az elősajtolás után lehűtjük, a végső tömörítés előtt forgácsoló szerszámokkal kényelmesen megmunkálhatjuk, amikoris a munkadarab meghatározott helyein túlméreteket hagyhatunk meg és ekként a végső sajtolásnál a test különböző helyein különböző mértékű végső tömörítést érhetünk el, amint ez például különleges hangtompító hatások, továbbá keménységi, illetőleg szilárdsági fokozatok elérése végett kívánatos lehet. A két szakaszban alkalmazott sajtolás, továbbá azzal az előnnyel is jár, hogy az alakított testekre a végső tömörítés köziben külső borításként határrétegeket, például előzőleg tömörített vékony furnírréteget sajtolhatunk és enyvezhetünk fel éstezzel • például a furnírok mehanikus megmunkálásánál keletkező sérülések következtében előálK esetleges hátrányokat kiküszöbölhetünk. A találmány tárgya továbbá az első eljárási szakasz szerint előállított közbülső termék. E közbülső termék azért előnyös és azért jelent tehnikai haladást, mert segítségével a műgyantás sajtolt fatest előállításánál egészen új úton járhatunk és forgácsoló megmunkálási szakaszok közbeiktatása útján tetszőleges alakított testeket állíthatunk elő, melyek szilárdság, tömörítési fok, csillapító tulajdonság, ütési és nyomási szilárdság, vagy dinamikus tulajdonságok szempontjából messzemenően befolyásolhatók. v A találmányt a rajzon feltüntetett kiviteli példa kapcsán, mely műgyantás sajtolt farétegekből készült fogaskerék előállítását tünteti fel, bővebben magyarázzuk. Az 1. ábrán vázlatosan réteges falemezcsomagot tüntettünk fel, mely viszonylag vastag furnírlapokból van. Ugyanitt megjegyezzük, hogy a találmány értelmében viszonylag vastag, például 0,5^2 mm vastagságú furnírlapokat is felhasználhatunk, melyek dinamikus'tulajdonságaik, bezárólag a bemetszési szilárdság és ütő-hajlító munka szempontjából a késztermékben, a tapasztalat szerint az eddig alkalmazott vékony 0,1—0,4 mm vastagságú furnírokat felülmúlja. A. kiindulási furnírcsomagot, melyet a rajzon az olőállítandó kerék középvonaláig tüntettünk fel, az első szakaszban mérsékelt nyomással és a kötőanyagot ki nem keményítő hőmérsékleten a 2. ábrán feltüntetett sajtolt testté tömörítjük, amelyben r műgyanta egyenletesen elosztott, úgyhogy egynemű műanyagot kapunk. A sajtolt testet ezután a 3. ábra szerint meha, rJkusan úgy munkáljuk meg, hogy az —a— kerékkoszorú és a —b— agyrész között vékonyabb —c— keréktárcsa maradjon. Ekkor természetesen a kerékkoszorú és az agy homlokoldalait is leesztergályozzuk, azonban a találmány értelmében akként, hogy a későbbi végső sajtolásra vonatkoztatva a —c— keréktárcsa körzetében kisebb túlméret maíaidjon fenn, mint az —a—• koszorú és a —b— agy körzetében. Ezt a 3. ábrán a kész kerék határvonalait szemléltető eredményvonallal tüntettük fel. Miután a sajtolt test —d— kerületét megfelelő mértékre esztergályoztuk le, továbbá az —e— középfuratot kialakítottuk és az —f— ékhornyot is bemetszettük, a sajtolt testet megfelelően prof ilozott külön odorban a műgyantás sajtolt falemez előállításánál szokásos hőmérsékleten és nyomáson a 4. ábrán feltüntetett kész testté tömörítjük, amikor a kerékkoszorú és az agy viszonylag erősebben tömörülnek, mint a keréktárcsa, úgyhogy a keréktár-, csanak előnyösebbek a csillapítási viszonyai, mimet lett a kerékkoszorú és az agy mehanikus szilárdsági tulajdonságai jobbak. Annak meggátlása végett, hogy az alakított test a mehanikus megmunkálás következtében a homlokoldalán szabaddá tett furnírélek mentén felrepedjen vagy egyéb módon megsérüljön, a készre való tömörítéssel egyidejűleg az alakított testre több, megfelelően összetömörített furnírlapból álló —g—, illetőleg —h—. határréteget sajtolhatunk és enyvezhetünk fel. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás réteges anyagok, különösen műgyantás sajtolt réteges fatest előállítására nyomás és meleg alkalmazásával, melyre jellemző, hogy az anyagot két szakaszban sajtoljuk, akként,,hogy a kötőanyaggal ellátott rétegköteget az első szakaszban mérsékelt nyomással és a kötőanyagot nem kikeményítő hőmérsékleten elősajtoljuk és a második szakaszban szokásos, például' 100—300 a.tm. nyomással és szokásos, például 140—180 C° kikeményítési hőmérsékleten készre sajtoljuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy 0.5—2.0 mm vastägmintegy 20—50 atm. túlnyomással és például 80— 100 C° hőmérsékleten dolgozunk. .3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy 0,5—2,0 mm vastagságú fafurnírlemezeket dolgozunk fel. 4. Az 1. igénypont sezrinti eljárás foganaitosítási módja, melyre jellemző, hogy a sajtolási folyamatokat közvetlenül egymás után foganatosítjuk. ' 5. Eljárás réteges anyagból álló alakított testek előállítására, melyre jellemző, hogy a sajtolt testeket az 1. igénypont szerinti első kezelési szakasz után lehűtjük, mehanikusain megmunkáljuk és ezután a második szakaszban készre sajtoljuk. 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy az alakított test egyes részeinek különböző mértékű végső tömörítése végett a mehanikus megmunkálásnál túlméreteket hagyunk meg. 7. Az 5. vagy 6. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy az alakított testek mehanikusan megmunkált felületeit a határvonalait követő összefüggő határréteggel fedjük le, mely előnyösen előtömörített réteges anyagból van és amelyet az alakított testre a második eljárási szakaszban sajtolunk fel. 1 rajzlap-melléklettel A kiadásért felel a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója. Terv Nyomda. — 172 —F. v.: Sumits István-