136049. lajstromszámú szabadalom • Eljárás réteges anyag, különösen műgyantával egyesített sajtolt falemez előállítására

Megjelent 1953. évi július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.049. SZÁM. 38. k. OSZTÁLY. - B—16050. ALAPSZÁM. Eljárás réteges anyag, különösen műgyantával egyesített sajtolt falemez előállítására. Ottó Bosse cég, Stadthagen. A bejelentés napja: 1943. szeptember 21. Németországi elsőbbsége: 1942. szeptember 21. A találmány eljárás réteges anyagok, főleg műgyantával egyesített sajtolt falemez, valamint szövetrétegekből készített anyagok, réteges falemezeket tartalmazó lapok előállítására. A műgyantával egyesített sajtolt falemezt ismert módon úgy állítják elő, hogy a műgyantával átitatott vagy közéiktatott' műgyantafilmmel ellátott vékony furnírlapokat nyomás és meleg alkalmazásával sajtolják öszsze. A sajtolási egyetlen munkamenetben oly hőmérsékleten foganatosítják, melyen a műgyanta megkeményedik, vagyis rendszerint átlagosan 100— 200 atm. túlnyomással 140—180 C° hőmérsékleten dolgoznak. Kísérletek alapján kitűnt, hogy ezzel az előállítási eljárással még előnyös eredmények mellett sem állíthatók elő egységes műanyagok, hanem csupán egymáshoz ragasztott, többé vagy kevésfobé tömörített anyagrétegek, úgyhogy a műanyagok különleges tulajdonságai, mint például az igen kis víz-és nedvességfelvevő képesség, nagy villamos szigetelőképesség és jelentős .szilárdsági tulajdonságok nem érhetők el. Ennek oka főleg abban van, hogy a furnírlapok összesajtolásával járó azonnali nagy tömörítés a kötőanyagnak a sejtek közötti üregekbe való behatolását meggátolja, mivel e tereket a nagy nyomás többé vagy kevésbbé elzárja, illetőleg megszünteti. Már javasolták, a furnírlapoknak sajtolás előtt nyomás alatt vagy vákuumban műgyantával való átitatását. Ez az eljárás azonban drága és bonyolujt technikai berendezést igényel. A találmány szerinti eljárás'alapgondolata abban van, hogy a' réteges műanyagok, főleg műgyantával egyesített, sajtólt'fatestek előállításánál a sajtolási folyamatot úgy vezetjük, hogy a sejtek közötti tereket* vagy általában az összesajtolandó anyag rostjai és egyes részei' közötti finom tereket eleinte nem zárjuk el, úgyhogy az egyes rétegeket alkotó anyagot a kötőanyag átjárhatja. Ezt azzal érjük el, hogy a sajtolási két szakaszban végezzük akként, hogy a kötőanyaggal ellátott réteges csomagot az első szakaszban csupán mérsékelt nyomáson és oly hőmérsékleten sajtoljuk, melyen a kötőanyag még nem keményedik meg, majd a második szakaszban a sajtolási a szokásos, például 100—300 atm. túlnyomással és a szokásos, például 160—180 C° kikeményítési hőmérsékleten fejezzük be. Kitűnt, hogy az elősajtolásnál célszerűen mintegy 80—100 C°-on és 20—50 aim. túlnyomás közötti nyomással dolgozhatunk, ámbár ezeket az értékeket a rétegeket alkotó anyag és a- kötőanyag fajtája, valamint a végtermék kívánt technikai tulajdonságai szerint változtathatjuk. Ha például furnírcsomagot cseppfolyós, előnyösen vízben oldódó fenolgyantáva! itatunk át, és azt ezután a fent megadott módon sajtoljuk, a gyanta cseppfolyósodásának pillanatában a sejtek közötti terek még eléggé nyitva vannak ahhoz, hogy a cseppfolyós gyanta nagy erővel behatolhasson. A gyanta ekkor rendkívül finoman oszlik el, amit a sejtfalak és az anyag egyéb finoman elosztott szerkezetének kapilláris hatása is elősegít. Miután ekként a sajtolandó anyag telje» átitatását értük el, a csomagot a második szakaszban készre sajtoljuk. Az eljárás második szakaszát célszerűen közvetlenül az első szakaszhoz csatlakoztatjuk, azonban időrendileg attól el is választhatjuk amiköris a sajtolt testet közben lehűtjük és a nyomással szemben tehermentesítjük. A készre sajtolást egyéb rendszajjájyokkal is kombinálhatjuk, például úgy járhatunk el, hogy a sajtolt testet a rétegéket alkotó anyag külső körzetei felé fokozódó mennyiségű műgyantával látjuk el, amennyiben az azonos hőmérsékleten való hevítés közben elősajtolt azonos vastagságú és azonos műgyantatartalmú fürnírlapokat a 'műgyanta lekötési ideje alatt fokozatosan csökkenő nyomásnak tesszük ki, vagy a fürnírlapokat állantdó hevítés közben, azonban a külső körzetekben nagyobb műgyantatartalommal állandó nyomással terheljük. A találmány szerinti eljárással továbbá azt a redszabályt is kombinalhatju'k, hogy különböző mértékben tömörített felületi körzetekkel rendelkező műgyantás sajtolt fatestek előállítása végett a hőmérséklet és illetőleg vagy a sajtolási nyomás változtatásával a nagyabb mértékben tömörített körzeteket a kisebb mértékben tömörített körzetekkel szemben átmenetesen engedjük zsugorodni és evégből a sajtolóformát sajtolás közben lépcsőzetesen hevítjük és hűtjük akként, hogy a nagyobb tömöri-