136032. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerves vegyület előállítására
Megjelent 1953. évi július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.032. SZÁM. 12. o. 11-18. OSZTÁLY. —. W-7374. ALAPSZÁM. Eljárás szerves vegyület előállítására. Dr. Alexander Wacker, Gesellschaft für elektrochemische Industrie G. m. b. H., München. A bejelentés napja: 1943. február 3. Németországi elsőbbsége: 1942. február 6. Ha viniilacetátot az elszappanosítás normális feltételei mellett lúggal kezelünk nátriumacetátot és aeetaldehidet, illetve aldehidgyantát kapunk, úgy találtuk, hogy új vegyületet kapunk, ha vinüacetátra lúgot hagyunk behatni és a vinilacetátnak alkálihidroxiddal való kezelését alacsonyabb, célszerűen 15 CD alatti hőmérsékleten foganatosítjuk. Ekkor ugyan keletkezik nátriumacetát, azonban gyanta nem keletkezik és meglepő módon új, szerves vegyület képződik. E kezelésnél az egyéb behatási feltételeket célszerűen meghatározott módon szabályozzuk. Ekként szabályozzuk pl. az alkálinak a vinilacetáthoz va!ó mennyiségi viszonyát. 1 mol vinilacetátra előnyösen 0.6—0.8 mol alkálihidroxidot alkalmazunk. Ha többet vagy kevesebbet használunk, ezzel a kitermelést (károsan befolyásoljuk. Az észternek az al'kálilúghoz való ilyen viszonya mellett továbbá az alkalmazott víz mennyiségét előnyösen az alkalmazott vinilacetát mol-mennyiségének 7— lO^szeresére álláthatjuk be. Nagyobb vízmennyiség alkalmazása esetén az említett feltételek mellett akitermelés csökken. Kisebb vízmennyiség alkalmazásakor csupán mechanikus hátrányok mutatkoznak, melyeket a kiváló nátriumacetát okoz. A reakciót bensőséges keverés elősegíti. Kézenfekvő, hogy egyéb észterek alkalmazása esetében a megfelelő vegyületekhez juthatunk. A vinilacetátból kapott új vegyület elemzési öszszetétele Cg H 14 0 4 . E vegyület fajsúlya 1,08 színtelen és némileg viszkózus. 22—14 mm nyomáson 92—100 C°-on forr. Közönséges nyomáson desztillálva elbomlik. ' Az új vegyület szerkezete még nem ismeretes. Az a kéridés, hogy savról vagy egyéb oxovegyületről, illetve észterről van-e szó, még nincs eldöntve. Míg a vegyület — amint ezt a leírásban alul bővebben kifejtjük — víz beadagolása után acetaldehiddé, krotonaldehiddé és ecetsavvá bomlik, közvetlenül a víz beadagolása utáni titrálással sav még nem állapítható meg. Az észterjelleg vizsgálatát az a körülmény nehezíti meg, hogy az összes ezirányú reakció az új vegyület ecetsavösszetevőjét jelzi, A találmány szerinti vegyület a brómvizet és vizes permanganátoldatot nem színteleníti el azonnal. A vízmentes vegyület azonnal simán két atom brómot additional. A naftalinban való olvadáspont csökkenés útján meghatározott molekulasúlya 174. Az új vegyület technikai jelentősége többek közt abban van, hogy reakciókhoz és szintézisekhez alkalmas nyersanyag. A vegyület ugyanis aszerint, hogy vegyileg, hogy vesszük igénybe, a legkülönbözőbb feltételek akjtt foganatosított reakcióhoz statu nascendi-állapotban ecetsavat, aeetaldehidet és krotonaldehidet képes leadni. Már víz behatása elegendő, hogy szobahőmérsékleten huzamosabb idő múlva és hevítés közben rövidebb idő alatt a három említett vegyület egy-egy mol-ja keletkezzék, miközben az önmagában vízben oldhatatlan vegyület oldódik. A víz jelenléte azonban ennek nem előfeltétele. Az acetaldehid kretonaldehid és ecetsav ugyanilyen keletkezése víz teljes hiányában is kimutatható és kihasználható. Ha a CsH 14 0 4 vegyületet pl. n-butanollal csekély mennyiségű tömény kénsav jelenlétében szobahőmérsékleten összehozzuk, egymás mellett jelentős mennyiségű butilacetátot acetaldehiddibutilacetált és krotonaldehiddibutilacetált állíthatunk elő. Szükség esetében azonban folyékony közeg nélkül is eljárhatunk. Ekként sárga higanyoxid a C8 H lí 0 4 vegyülettel fehér kristályos higanyacetáttá reagál. Oxidálószerekkel a vegyület összetevőit részben oxidálhatjuk és azután ebben az alakban használhatjuk. Ekként pl. megfelelő menynyiségű káliumpermanganáttal való oxidálással az acetaldehiidösszetevőt ecetsavvá oxidálhatjuk és a kretonaldehidet nagyrészt változatlanul hagyhatjuk. A vegyület ama tulajdonsága következtében, hogy aldehidet képes lehasítani, természetesen ammóniákkal és mindenfajta szerves bázissal szemben erős reakcióképességet mutat. Az aldehideken át továbbá elgyantásodások is létrejöhetnek, főleg acetaldehidkrotonaldehid-kombiinált gyanták keletkezhetnek. A biszulfiit vegyületei is előállíthatók. A vinilacetátból kapott új vegyület nem csupán reakciók és szintézisek nyersanyagaként fontos. E vegyületet technikailag közvetlenül is felhasználhatjuk. Ekként pl e vegyület számos szerves anyag, gyanta, műgyanta igen jó olldószere. Számos egyéb folyadékkal elegyíthető és ezért a lakktechnikában
