136030. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémes munkaanyagok folytonos öntésére
Megjelent 1953. évi július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.030. SZÁM. 31. c. 10-25. OSZTÁLY. — W—7332. ALAPSZÁM. Eljárás fémes munkaanyagok folytonos öntésére. Wieland-Werke Aktiengesellschaft, Ulm|Donau. • A bejelentés napja: 1942. október 27. Németországi elsőbbsége: 1941. november 19. Tömör vagy üreges fémmunkadaraboknak ismert módon folytonos öntéssel való előállításakor az olvasztott, folyékony munkaanyagot többnyire hűtött fémformába öntik. Ebben az öntvény megkapja kívánt alakját és egyúttal többnyire folyékony hűtőközeggel foganatosított közvetett hűtés következtében meg is dermed foenme. Hűtőközegként tudvalevőleg többnyire vizet használnak. Ha azonban a hűtött formából kilépő, folytonosan öntött, korlátlan hosszúságú rúdöntvényt, amelynek magja még folyékony, folyékony hűtőközeggel, pl. vízzel való közvetlen érintkeztetés útján akarjuk egész keresztmetszetére kitérj edőleg megdermeszteni, aminek alkotó-vándorlásra hajlamos ötvözetek esetében célszerűen lehetőleg gyorsan kell megtörténnie, úgy a hűtőközeget az öntvény teljes megdermedése után ismét el kell választani az öntvénytől. A két különféle halmazállapotú anyagnak ezt az elválasztását olyan hűtő szekrénnyel lehetne foganatosítani, amely csak a rúdöntvénynek rajta való keresztülhaladását engedi meg, a hűtővizet ellenben nem bo-csátja ki magából. Ennek megvalósítása azonban olyan szerkesztési és üzemi nehézségekkel jár, hogy lemondtak róla és ehelyett a folytonos öntéssel készült korlátlan hosszúságú rúdöntvényeket vagy az aránylag hosszú formában dermesztik meg teljesen, közvetve ható folyékony hűtőközeg segélyével, vagy pedig csak részben dermesztik meg, így a formában és a formából kilépő, magjában még fo-'lyékony riMöntvények teljes megdermesztését nem folyékony hűtőközegnek a rúdöntvényre való közvetlen behatásával végzik. Ismeretes oly eljárás, amely szerint folytonos öntéssel készült, véges hosszúságú öntvénynek csak külső rétegeit dermesztik meg hűtőgyűrűként kialakított, aránylag rövid formában, belsejét ellenben folyékony állapotban hagyják. Az egész öntvény megdermesztése és lehűtése azután a formán kívül megy végbe olymódon, hogy az öntvényt közvetlenül a formához csatlakozó vízfürdőbe merítik. Evvel az eljárással azonban csak véges hosszúságú öntvényeket lehet előállítani és egymásután két öntvénynek azonos ötvözetből ugyanabban az öntőberendezésben való készítése esetében az öntést meg kell szakítani. Ezenfelül a folytonos öntéssel készült, véges hosszúságú öntvényt bőségesen alkalmazott folyékony hűtőközeggel ennek hőmérsékletére hűtik le, amely az öntvény lehűtése folytán csak kis mértékben növekszik. A találmány viszont ; f őleg korlátlan hosszúságú tömör vagy üreges fémrúdöntvény folytonos öntésére való olyan eljárás, amelynél az öntvényt a formából való kilépése után vele közvetlenül érintkező folyékony hűtőközeg hűti. Ennél az eljárásnál a korlátlan hosszúságú rúdöntvénynek csak "olyan vastag 'külső rétege dermed meg a hűtőformában, amely szükséges ahhoz, hogy meggátolja a még folyékony magnak az áttörését kifelé. A rúdöntvény ebben az állapotában hagyja el a formát és csak ezután hűl le hűtőközeggel való közvetlen érintkezés folytán annyira, hogy folyékony magja is gyorsan megdermed. A találmány szerint a folytonos öntéssel készült rúdöntvény teljes megdermedéséhez csak olyan mennyiségű folyékony hűtőközeget használunk, amely a rúdöntvény felületén teljesen gőzzé változik, minek folytán mindennemű, a hűtőközegnek a rúdöntvénnyel együtt a hűtő szekrényből való eltávozását gátló tömítés feleslegessé válik. A folyékony hűtőközegnek a találmány szerinti eljárás értelmében alkalmazandó mennyisége általában az öntött munkaanyag nemétől függ. Ha ez az anyag nem hajlamos hőfeszülések okozta repedésre, akkor olyan mennyiségű hűtőközeget használunk, amely még teljes mértékben gőzzé válik ugyan. die egyúttal mégis a lehető legnagyobb mértékben csökkenti a megdermedt öntvény hőmérsékletét. Hőfeszültségek okozta repedésre hajlamos munkaanyag esetében ellenben célszerűen csak olyan mennyiségű hűtőközeget használunk, amely nem csökkenti az öntvény hőmérsékletét a munkaanyag helyreállítási hőmérséklete, azaz ama hőmérséklet alá, amelynél hidegen alakított munkadarabok hőkezelésekor az anyag szerkezetének látható változása nélkül többékevésbbé teljesein helyreállnak az anyag eredeti tulajdonságai. Ez azért előnyös, mert a munkaanyag alakváltozási képessége a helyreállítási hőmérséklet fölött még olyan nagy, hogy a megdermedt öntvény összes rétegei képesek a lehűtés okozta térfogatcsökkenéshez alkalmazkodni anélkül, hogy repedéseket előidéző feszültségek keletkeznénekbennük.ílyen munkaanyagok esetében néha ajánlatos a találmány szerinti eljárás értelmében megengedhető hűtőkö-