136020. lajstromszámú szabadalom • Támasztógörgő elrendezés hernyóláncos járművekhez
Megjelent 1953. évi július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.020. SZÁM. 63. d. 5-24 OSZTÁLY. — S-19410. ALAPSZÁM. ! Támasztógörgő-elrendezés hernyóláncos jármüvekh ez. Steyr-Daimler-Puch Aktiengesellschaft, Steyr, Oberdonau A bejelentés napja: 1943. március 31. Németországi elsőbbsége: 1942. április 4. mét közös —6— összekötőhídon vannak a •—4a— és —5a— helyeken elforoghatóan megerősítve. A —6— ösiszekötőhidak végein a —7— és —8— egyoldali befogott lemezrugócsomagok vannak felerősítve, melyek —9— és —10—-nél támaszkodnak a —11— járműkeretre. A —4— é» —5— támasztógörgő tartók —4a és 5a— forgoes apágyazási helyei akként vannak elrendezve, hogy ezeknek a helyeknek a —4— tartónál a —3a— görgő tengelyétől való —a— távolsága, és az —5— tartónál a —3d— görgő tengelyétől mért —a— távolsága kisebb, mint a —3b— és —3c— támasztógörgők tengelyeitől való —b— távolság. Szabadalmi igénypontok. 1. Támaszitógörgő-elresndezés klernyóláncos járművek részére, melyeknél a jármű mindegyik oldalán elrendezett támasztógörgők közül kettő-kettő rugózóan és elforoghatóan ágyazott tartók végein van, azok forgáspontjához vsizonyítva asszimetrikusan elrendezve, melyre jellemző, hogy az elől lévő támasztógörgőtartó (4) forgáspontjának (4a.) távolsága a tartón elől elrendezett támasztógörgőtől (3a), valamint a hátul lévő támasztógörgotartö (5) forgáspontjának (5a) távolsága az ezen a tartón hátul elrendezett támasztógörgőtől (3d) kisebb, mint a forgáspontoknak a tartókon elrendezett második támasztógörgőktől (3b—3c) való távolsága. 2. Az 1. igénypont szerinti támasztógörgő elrendezés, melyre jellemző, hogy a jármű mindkét oldalán lévő támasztógörgőtartók (4, 5) közös összekötőhídon (6) elforoghatóan vannak ágyazva, melyek a végeiken megerősített és egyik végükön befogott lemezrugócsomagokkal (7, 8) vannak a jármű testtel (9- és 10-nél) összekötve. 1 rajzlap-melléklettel A kiadásért felel a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója. A találmány támasztógörgő elrendezés hernyóláncos járművekhez, melyeknél a jármű mindegyik oldalán elrendezett támasztógörgők közül kettőkettő rugózóan és elforoghatóan ágyazott tartók végein van, — azok forgáspontjához viszonyítva asszimetrikusan — elrendezve. A találmány értelmében a tartók asszimetriáját akként alakítjuk ki, hogy különösen terepjárásnál a jármű stabilitását (különösen kedvezően befolyásolja és a jármű felborulási veszélyét csökkentse, amit azáltal érünk el, hogy az elől lévő tartó forgáspontja annak elől lévő támasztógörgőjéhez és a hátul elrendezett tarte forgáspontja annak hátul lévő támasztógörgőjéhez közelebb fekszik, mint a mindegyik tartón elrendezett második támasztógörgő. Ezzel az elrendezéssel azt az előnyt érjük el, hogy mindkét oldalon, főleg a legelső és a legutolsó támasztógörgő viseli ä jármű súlyát, míg a közöttük fekvő támasztógörgők csak a jármű súlyának kisebb részét viselik és főleg a hernyólánc vezetésére valók. A jármű stabilitását továbbá az is javítja, hogy a jármű mindegyik oldalán a támjass|tógörgő tartói közös összekötő hídon vannak ágyazva, mely .a maga részéről a végein elrendezett, egyoldalon befogott lemezrugócsomagokkal van a jármű testéhez erősítve. A her- . nyóláncOiS futóműnek a jarműkeretre támaszikodó rugós felerősítései ezáltal egymástól a lehető legnagyobb távolságban vannak elrendezve. A bil« lentő nyomatéknak, illetőleg rugózónyomatéknak a jármű súlypontjára vonatkoztatott hatásos karja túlnyúlik a támasztógörgők tartóinak az összekötőhídon való megerősítési pontjain. A rajzban a találmány értelmében való támaszr tógörgőv elrendezését példaként szemléltettük. A jármű mindegyik oldalán az —1— feszítőgörgő és —2— hajtógörgő között elrendezett 3a— 3d támasztógörgők közül kettő-kettő a —4— és —5— tartók végein van ágyazva, mely tartók is-Terv Nyomda. — 167 — F. v.: Sümits István.
