136005. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kapcsolókészüléknek különösen gépjárművek kapcsolókészülékének önműködő vezérlésére
136.005 3 —71— kapcsolóféllel van összekötve, mely lazán ül a —-72— tengelyen. A —73— ellenkapcsolófél a —74— körmösösszeköttetéssel eltolható a —72— tengelyen és azt a —72— tengely —75— tárcsáján megtámaszkodó —76— rúgó a —71— kapcsolófél felé szorítja. —77— a —72— tengelyben lévő furat, ez tömítőperselyen át a —34— vezetékkel van összekötve. —78— lendítőtömeget jelöl, ez a —72— tengelyhez erősített- —79— perselyen lazán elfordulhat. —80— a —79— perselynek a léce, —81— és —82— gördülőcsapágy, melyekkel a —78— lendítőtömeg a —72— tengelyen ágyazva van. —83— a —77— furat végén lévő harántcsatorna. —84— a —78— lendítőtömeg agyában lévő vezérlőhorony. —85— további harántcsatorna. Ez a —86— tengelyirányú furaton át a —72— tengelyen elrendezett —88— henger —87— terével van összekötve. A —88— hengerben a —89— dugattyú tolható el, miközben a —99— vezeték biztosítja a —88— hengerrel szembeni elfordulásban. A —88— henger külső felületén a —91— vezeték látható egy körmöskapcsoló egyik —92— fele számára, melynek —93— körmei a —95— kapcsolóház —94— ellenkörmeivel dolgoznak együtt. A —95— kapcsolóháznak a —96— belső dörzsfelülete van, ez a kívül kúpos —95— dörzsfelülettel dolgozik együtt. Az utóbbit a —98— csap a —89— dugattyúval köti össze. —99— tárcsát jelöl, ezen a --100— rúgó támaszkodik meg, mely a —89— dugattyút nyomja. —101— a —92— kapcsolófélre nyomást gyakorló rúgó. A —95— házhoz a —102— tengelydarab csatlakozik, ezen a —104— beesztergályozással ellátott —103— olajbeeresztőház van elrendezve, amelybe az —52— vezető torkollik. A —102— tengelydarabnak —105— tengelyirányú furata van, ez annak másik két —106, 107— furatához csatlakozik. Ez az utóbbi a —109— henger —108— terébe torkollik, amelyben a —110— dugattyú tolható ei. —111— a —110— dugattyúval összekötött rúq, ennek másik végéhez a —114— röpsúly van erősítve. —112— és —113— további centrifugális súlyok, ezek valamennyien eltolhatók a, —111— rúddal a —115— házba. —116— összekötőnyílás. —117, 118 és 119— ütközőfelületek. —120— a —115— házon elrendezett csapágy a. —121— kettős emeltyű számára, mely egyrészt a. —111— rudat ragadja meg, másrészt a —122— rudacskán át a —123— vezérlőtolattyút mozgathatja, mely a '•—125— dugattyú —-124— agyának furatában tolódik el. —126— a —123—• vezérlőtolattyú furata, —127— beesztergályozás ennek kerületén. A —123— vezérlőtolattyúra a —128— rúgó hat. —129— és —130— vezérlőcsatornák. Ezek a —133— hengernek a —-125— dugattyútól jobbra és balra lévő ;—131— és —132— tereivel állanak összeköttetésben, —134— szelőztetőnyílásokat jelöl, —135— nyomóolajszállítóvezeték, —136— beesztergályozás a —125— dugattyú kerületén, —137— sugárirányú furatok e dugattyú tárcsájában. A —133— henger a —138— gyűrűdarabbal a —109— henger és —115— ház alkotta vezérlőberendezéssel áll összeköttetésben. —139— a —125— dugattyú —124—- agya végén elrendezett csap, mely a —140— kettősemeltyü villájába kap. —141— és —142— vezetékek, melyek —133— henger —131— és —132— tereihez csatlakoznak. A —140— kettősemeltyű alsó végéhez a -—65— rúd csatlakozik, melynek másik vége a •—64— emeltyűt ragadja meg. A —141— és a —142— vezetékek a —151— házba torkollanak, melyhez másrészt a —152— nyomóolajvezeték csatlakozik és amelyben a —160 — zárótolattyú két —153— és —154— rúgó között eltolható. —155— és —156— a —160— tolattyútól balra és jobbra lévő tér. —157; — és —158— a —160— tolattyún elrendezett ütközőcsapok. —161— harántcsatorna a —160— tolattyúban. A 2. és a 3. ábrán az 1. ábrában megadott hivatkozójeleken kívül —162— vezetőhornyot jelöl a —78— lendítősúlyban a —80— léc számára, —163— hosszirányú hornyot a —78— lendítősúlyban, —-164— kivezető összekötőcsatornát, melyek valamennyien a —78— lendítősúlyban vannak elrendezve. A sebességváltóművet, melyben az ábrázolt berendezést alkalmazzuk, az 1. ábra a második sebességfoknak megfelelő állásában ábrázolja. Ebben a . sebességfokban a hajtóteljesítményt az —1— hajtómotorról a —3— tengelyen, a —12— áramlásátalakítón, a —20— tengelydarabon, a —22, 18— kapcsolón, a —7, 8, 10, 9— kerekeken, a —24, 28— kapcsolón és a —25— tengelydarabon át viszszük át a —11— hajtott tengelyre. Az első sebességfokban a —22, 18— kapcsoló kapcsoláson kívüli helyzetben van és ehelyett a —21, 17— kapcsoló fog egymásba; az átvitel ebben a sebességfokban az —5, 6, 10, 9— kerekeken és a —24, 28— kapcsolókon át történik. A harmadik sebességfokban a —21, 17— és a —27, 23— kapcsolófog egymásba, úgyhogy az átvitel az —5, 6, 8, 7— kerekeken át történik, míg a negyedik sebességfokban a hajtóteljesítményt a —20— tengelydarabról közvetlenül a —22, 18— és a —23, 27—• kapcsolón, valamint a —25— tengelydarabon át visszük át a hajtott tengelyre. A vezérlőberendezés egyes részei oly helyzetben vannak ábrázolva, melyet a jármű nyugalmi helyzetében, nyomóolaj jelenléte nélkül foglalnak el. Amikor a jármű az ábrázolt második sebességfokban halad, akkor a —11— tengelyről a —69— áttétel útján a —70— fogaskerékkel a —71, 73— kapcsolón át ä —72— tengelyt a mindenkori járműsebességnek megfelelő fordulatszámmal hajtjuk. A —71, 73— kapcsoló a —76— rúgó segélyével úgy van beállítva, hogy a járműsebességnek rendes változásai a —72— tengelyre átvivődnek, azonban a járműnek túlságos gyorsításakor vagy lassításakor a —71, 73— kapcsoló elcsúszik. Mindaddig, amíg a folyadékos —12— áramlátásalakító elállítható lapátozata rendes üzemi állásában van, a —33— vezetéken át bevezetett nyomóolaj a —35— tolatyi tyúnak —36— beesztergályozásán át a —34— vezetékbe és innen a —72— tengely —77— csatornájába jut. A —72— tengely forgásiránya, jobbról nézve, az óramutató járásával egyezőnek van feltételezve. A —93, 94— kapcsoló körmösfogainak rézsútossága olyan, hogy a megadott forgásiránynál egymásba kapcsolódnak és a Mrmök sugárirányú oldalfelületével a hajtóerőt átviszik. Az ábrában a körmök a jobb érthetőség kedvéért kapcsoláson kívüli helyzetben vannak feltüntetve. A —78— lendítőtömeg
