136004. lajstromszámú szabadalom • Porlasztós belső égésű motor

Megjelent 1953. évi július hó Irén. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.004. SZÁM. 46. a*. OSZTÁLY. — M—12503. ALAPSZÁM. Porlasztós belső égésű motor. Maschinenfabrik Augsburg-Nürnberg A. G. cég Nürnberg, (Németország). A bejelentés napja: 1942. évi október hó 26. Németországi elsőbbsége: 1941. évi szeptember hó 3. Folyékony, kopogásra hajlamos tüzelőanyagokkal üzemben tartott porlasztós belső égésű motoroknál már régen nagyobb sűrítés alkalmazására törekednek, mert csak ez esetben érhető el kedvező, a Diesel-üzemhez közeljáró tüzelőanyagfogyasztás, ennek azonban a legtöbb tüzelőanyag kopogásra való hajlama állja útját. Lehet ugyan rendkívül nagy sűrítést és ennek megfelelően kis tüzelőanyagfogyasztást kis terheléseknél, azaz a levegő nagymértékű fojtásával és a hengerterek kis fajlagos megterhelésével elérni, de ekkor természetesen rossz a motor kihasználása. Különféle alakú égési terekkel és üzemi fogásokkal próbáltak nagyobb sűrítési arányt elérni, de csak igen kis hengerméretnél vezetett eredményre. Repülőgépmotoroknál például már 1 liternél nagyobb térfogatú hengerekkel 1 : 6,5 arányú és ennél nagyobb sűrítéssel, kifogástalan üzemet tudtak elérni, de csak mintegy 87-es vagy ennél nagyobb oktánszámnak megfelelő, különlegesen kopogásálló tüzelőanyagok használata mellett. Rendszeres kísérletek után azt találtuk, hogy az említett cél az égési tér sajátos kialakításával érhető el. A közhasználatú, közúti jármüvek céljaira normalizált 74 oktánszámú tüzelőanyag (járműbenzin), — amelynek kifogástalan felhasználhatósága különösen kívánatos — 1 ; 6,5 sűrítésnél kopogásmentesen elhasználható, a manapság szokásos fajlagos hengerterhelésnek megfelelő teljes teljesítménynyel, 1 literen felüli hengertérfogatnál, ha az égési teret a következőképpen kialakítjuk: Az égési teret lényegében a dugattyúban alkalmazott mélyedés alkotja, melyet felül a szelepeket felvevő sík hengerfedő határol. A mélyedés alsó része gömbfelületű, ahol a gömb átmérője kb. egyenlő az égési tér legalsó pontjának a hengerfedőtől holtállásban mért távolságával, vagy ennél valamivel nagyobb. A gömbfelülethez felfelé bővülő, a dugattyúfelületbe átmenő tölcsér csatlakozik. Ehhez hasonló égési teret ugyan már szűk keretek között alkalmaztak porlasztós motorokhoz, különösen kedvezőbb üzemi viszonyok mellett, de mindeddig nem ismerték fel azt, hogy nagyfokú sűrítésnél és teljes motorteljesítménynél az említett fajtájú tüzelőanyag nagyobb hengerekben kifogástalanul feldolgozható és hogy emellett rendkívül kedvező a tüzelőanyagfogyasztás. Nagyobb oktánszámú benzinek használatánál is ez az égési tér más szerkezeteknél' kedvezőbb anynyiban, hogy sokkal nagyobb lehet a sűrítés és, ennek megfelelően előnyös a tüzelőanyagfogyasztás. 87-es oktánszámú benzinnél például 1 : 8 sűrítést alkalmazhatunk, 100-as oktánszámú benzinnél pedig mintegy 1 : 9 sűrítést. A rajz a feltalált motor égési terének egy kivitelét ábrázolja metszetben. A teret felül az 1 hengerfedő határolja, magát, az egész teret a 3 dugattyúban kivájt, alul gömbfelülettel határolt, 2. mélyedés alkotja. A gömb 4 átmérője nagyjából egyenlő a mélyedés legalsó pontjának a hengerfedőtől mért távolságával, amikor a dugattyú holtállásban van. A gömbfelület 5 tölcséralakban folytatódik, amely lekerekítéssel a dugattyú felső lapjába megy át. Célszerűnek mutatkozott a mélyedést excentrikusan elrendezni a dugattyúban, úgy, hogy a sűrítőtérnek minél nagyobb része kerüljön a mélyedésbe, viszont a káros tér, azaz a dugattyú és a hengerfedő közötti hézag a lehető legkisebb legyen. A gyújtógyertya helyzete akkor legkedvezőbb, ha a gyújtás kb. a gömbfelület meghosszabbítása és a hengerfedő síkjának metszési vonalába esik. Szabadalmi igények: 1. Porlasztós égésű motor 74 oktánszámú járműbenzinhez és 1:6,5 sűrítéshez, 1 liternél nagyobb hengertérfogatnál, amelyre jellemző, hogy az égési teret a dugattyúban alkalmazott és a sík hengerfedővel határolt mélyedés alkotja, amelynek alsó része gömbalakú, mimellett a gömb átmérője egyenlőa mélyedés legalsó pontjának a hengerfedőttői hól'tállásban mért távolságával, a mélyedés gömbalakú része pedig lekerekített felső szélű tölcsérbe megy át. 2. Az 1. igénypont szerinti motor kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy a dugattyú mélyedése excentrikus helyzetű. 3. Az 1. vagy 2, igénypontok bármelyike szerinti motor kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy a gyújtás'a dugattyúmélyedést alkotó gömbfelület képzelt folytatásának és a hengerfedő síkjának a metszésvonalára esik. 1 rajzlap-melléklettel A kiadásért felel a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója. Terv Nyomda. — 164 — P. v..: Sumits István.