136002. lajstromszámú szabadalom • Modulációkorlátozó berendezés
136.002 3 ciős fok" nagyobbá válik annál az értéknél, amely megfelel az egyenirányítók zárási irányában ható előfeszültségnek, akkor a IIa egyenirányítón áram folyik át, amelynek: számtani középarányosa megfelel a 4. ábrán a vízszintes tengely alá nyúló rezgéscsúcsoktól határolt területnek. Ez a szabályozó áram feltölti a 9 kondenzátort. Ä demodulált U Dem feszültség felső félhulláma a Z3 tekercsnek a Zj és Z2 tekercsek tekercselési irányával ellenkező tekercselési iránya következtében 180°-kaí eltolódik úgy, hogy a IIb egyenirányítóval foganatosított egyenirányításra nézve a transzformátortekercsek menetszámarányának tekintetbevétele mellett a Z2 tekercs egyenirányítókörének átbocsátási feltételeivel azonos átbocsátási feltételek adódnak. Hogy tehát például m = 1 modulációs fok esetében szabályozó áram folyhasson, az Uoem feszültséghez azonos fázisú, olyan nagy Uz, feszültségnek kell hozzáadódnia, hogy a rezgés alsó csúcsa elérje a zérus feszültségértéket. Minthogy a demodulációval visszanyert moduláló \Jz1 feszültség a 3. és 4. ábra szerint pozitív irányított egyenfeszültséghez keveredik hozzá, az Uz, feszültség értékének kell lennie. Hogy már most a félhullám felső csúcsa is előidézze szabályozó áram létesülését, azaz modulációkorlátozás létrejöttét, az UZi feszültséghez olyan Uz, feszültségnek kell hozzáadódnia, amely u gyancsak elég nagy ahhoz, hogy megfelelő előfeszültség esetében a féíhullám rezgáscsúcsa elérje a zérus feszültségértékét. Minthogy ennek a feszültségnek fázisban 180°-kal eltoltnak kell lennie, az Uz feszültség értéke üz=V-hH-i) ebből megkapjuk a transzformátor áttételezését meghatározó következő egyenleteket: Zj __ i ]_ »1 ___ 1 I ^ %x m zt m "^ Az ábrázolt kiviteli példa esetében a szabályozó feszültség létesítéséhez akkor is felhasználjuk a demodulációval nyert moduláló feszültségnek mind alsó, mind felső félhullámát, ha a nagyfrekvenciás feszültség modulációja nem részarányos. Az 5. ábra a találmány szerinti modulációkorlátozó berendezés szabályozási karakterisztikáját szemlélteti. A függőleges tengelyre az. m modulációs fokot, a vízszintes tengelyre pedig az adóhoz vezetett moduláló UJJ feszültséget vittük fel. A 9 ellenállásra ható feszültség kellő megválasztásával lehetőség nyílik arra, hogy a moduláció határolásának görbéjét vagy .* gyakorlatilag vízszintes (a görbe), vagy gyengén emelkedő (b és c görbe) lefolyásúvá tegyük. A korlátozás megkezdése a 7 ellenállásra ható feszültség nagyságától független. A találmány szerint úgy is kialakíthatjuk a moduláeiókorlátozó berendezést, hogy a szabályozófokozat anódakörében a szabályozófeszültség létesülésének mindegyik megindulásakor jelentkező ingadozások olyan járulékos második szabályozási folyamatot idéznek elő, amelynek célja ugyancsak a modulációs fok korlátozása, amely azonban az áramingadozásokkal előidézett folyamat időállandójánál nagyobb időállandójú és a jelentkező áramingadozá-i • sok gyakoriságától függően csökkenti az erősítési fokot. Ez a berendezés tehát gyors és lassú szabályozás kombinációját eredményezi. A lassú szabályozás esetében a szabályozó erősítő erősítési foka hosszabb időtartam alatt, úgyszólván előkészítői eg csökken, minek folytán a moduláló feszültségnek mind a kisebb, mind a nagy amplitúdója ugyanabban az arányban csökken. Ilyen modulációkorlá^ tozó szabályozásnak akkor van jelentősége, ha a moduláló feszültség szintje időbelileg erősen ingadozik. A tapasztalat szerint az adó kezelőszemélyzete éppen ebben az esetben szokta a közepes modulációt az adó kapcsolószerveinek védelme céljából annyira csökkenteni, hogy a legnagyobb moduláló feszültség se okozhassa az adó veszélyes túlvezérlését. Ennek folytán azonban a moduláció hasznos terjedelme középértékben nagyon kicsinynyé válik és az egész rendelkezésre álló adóteljesítmény csak rövid és emellett nagyon ritka időközökben modulálódik teljes mértékben. A találmány szerinti, külső befolyásoktól mentes modulációkorlátozó berendezés lehetővé teszi e hátrányok teljes kiküszöbölését, mert módot ad arra, hogy a moduláló feszültség bemenőszintjét eleve nagyobbá tegyük annál az értéknél, amely a nagyfrekvenciás feszültség teljes modulálásához szükséges volna. Ily módon állandóan biztosíthatjuk a moduláció nagy, hasznos terjedelmét. A 2. ábra szerinti kiviteli példa esetében a lassú szabályozást egy második erősítőfokozat ellencsatolási tényezőjének változása idézi elő. A 9 ellenállásról származó szabályozó feszültség az ellenütemű fokozatokként kialakított első erősítőfokozatban gyors szabályozást idéz elő, mimellett a szabályozó feszültség a kisfrekvenciás 13 transzformátor kimenőtekercse alkotta rácskör rácselő'feszültségét adja. A gyors szabályozás megkezdésedkor csökken a két ellenütemű kapcsolású cső anód*árama. Az ellénütemű fokozat anódkörében mágneses 14 erősítő van, amely a közepes atiódárammal arányos kimenőfeszültséget szolgáltat és ennélfogva a szabályozás megkezdésének mindenkor megfelelő áramingadozásoktól függ. A mágneses erősítő kimenőárama 15 fűtőtekercset táplál, amely hőfüggő, például urándioxidból készült 16 ellenállásra hat. Ez a hőfüggő ellenállás 19 ellenállással és 18 tömbkondenzátorral van sorbakapcsolva és ezekkel együtt ellencsatolókört alkot, amely a( 17 cső erősítési fokát befolyásolja. Ha az ellencsatolás a 16 ellenállás gyengébb fűtése következtében növekszik, akkor csökken a szabályozó erősítő összes erősítése. Kattanó zajoknak a találmány szerint szabályozott adó sugárzása vételekor való elkerülése végett a modulációs fok korlátozásának nem szabad tulsá: gosan kis időállandóval végbemennie. Az időállandónak legalább akkorának leli lennie, hogy a moduláló feszültség adóoldáli korlátozása ne eredményezzen kattanó zajokat. Ismert fiziológiái mérések azt mutatták, hogy az emberi fül olyan szabályozási folyamatokat, amelyeknek megkezdése két ezred másodpercnél és bevégzése száz ezred -másodpercnél nagyobb időre terjed ki, nem érzékel kattanó zörejekként. A találmány szerinti berendezés esetében " a 10 kondenzátornak a szabályozás megkezdése időtartamát meghatározó feltöltése, amely a szabályozó erősítő erősítési fokának csökkentését idézi elő, néhány ezredmásodperc alatt mehet végbe, ha a
