136001. lajstromszámú szabadalom • TRópusálló drótnélküli híradókészülék
' Megjelent 1953. évi július hó l>én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMILEÍRAS 136.001. SZÁM. ' 21. a*. 64-77 OSZTÁLY.-- L-9220. ALAPSZÁM. Trópusálló drótnélküli híradókészülék. C. Lorenz Aktiengesellschaft, Berlin-TempelhoJ Ä bejelentés napja: 1943. június 28.' Trópusálló drótnélküli híradókészülék iránt nagy követelményeket támasztanak. Ilyen készülékek öszszes alkatrészeinek egyformán elleritállóképesnek kell lenniök nedvességgel -és hirtelen hőmérsékletcsökkenésekkel szemben, mert bármelyik kapcsolóelem kiesése az egész készüléket működésképtelenné teszi. A korszerű készülékekben használt nagyszámú alkatrésznek ilyen nagyértékű kivitelben való alkalmazása nagyon megdrágítja a trópusálló készülékeket. Némely kapcsolóelemet, például nagyohmos ellenállást stb., tömbkondenzátort stb. egyáltalán alig lehet trópusállóvá tenni. A találmány szerint e nehézségek elkerülése végett rendes, azaz, nem trópusálló kapcsolóelemeket alkalmazunk és ezeket egyenként, vagy csoportokban összefoglalva, vákuumtartóán elzárt, előnyösen leforrasztott edénybe helyezzük.' Az edényeket a kapcsolóelemeknek káros behatásoktól való megvédése végett megtölthetjük száraz, semleges- gázzal. Az edényeket vákuumtartó átvezetésekkel szereljük fel, amelyeknek. száma a kapcsolástól függ. átvezetésként előnyösen az ismert vákuumtartó üveggyöngyös átvezetésekét alkalmazzuk, azonban használhatunk bármilyen más vákuumtartó átvezetést is. Az egy-egy edénybe együtt behelyezett kapcsolóelemek kellő megválasztásával' megfelelően csökkenthetjük az' átvezetések számát. ' Az 1. ábra a találmány szerinti készülék kiviteli példájaként ^llenálláscsatolású erősítőfokozattal és kimenőtransáformátorral felszerelt audionkapcsolású vevőkészüléket szemléltet. A csoportokba összefoglalt rendes, nem. trópusálló kapcsolóelemek vákuumtartón leforrasztott I, ír és III tokokban vannak. A kapcsolóelemek úgy vannak csoportosítva, hogy mindegyik tokhoz négy átvezető szükséges. A kapcsolóelemeknek . megfelelő négysarkú szerelvényekké való összefoglalása majdnem mindig lehetségessé teszi az átvezetések számának .jelentős csökkentését. A vákuumtartó, semleges gázzal töltött tokekon kívül csak könnyen trópusállóvá kialakítható alkatrészek és összekötővezetékek vannak. A következőkben példaképpen transzformátort tartalmazó, semleges gázzal töltött vákuumtartó toK készítését jsmertetjük. A transzformátort zárt tokba helyezzük és ezt légmentesen leforrasztjuk, vagy — például hegesztés útján — légmentesen elzárjuk. Az áramvezetőknek a fémtok falain való átvezetése végett, ezekbe a falakba magukbanvéye ismert vákuumtartó üveg* átvezetéseket forrasztunk be. A tok valamelyik pontján kis átmérőjű, szabad nyílást hagyunk. A transzformátornak a tokban való rögzítése után, légmentesen leforrasztjuk a tok falain átvezetett vezetőket, azután fedőjének, vagy fenekének.ráforrasztásával lezárjuk a tokot. Ezt követőleg a transzformátort tartalmazó tokot vákuumkemencében való hevítéssel légtelenítjük és evvel eltávolítjuk az egész nedvességet a transzformátor tekercseiből, majd a vákuumkemencében vákuumtartóán leforrasztjuk a tok nyílását, hogy a nedvesség ne hatolhassan be később ismét a tokba. Ha a tokban nem vákuumot, hanem rendes nyomást kívánunk, akkor a légtelenítés után szárított gázt engedhetünk be a tokba és a nyílást csak a toknak ä vákuumkemencéből való eltávolítása után zárjuk el légmentesen. A légtelenítéshez szükséges nyílásba üveg-, vagy fémesöveeskét, vagy pedig visszacsapódó szelepet helyezhetünk be és a tokot ezen át légteleníthetjük. 'A csövet vagy a szelepet a szivattyúzás befejezése után, bármikor, ismert módon, például forrasztás vagy hegesztés útján vákuumtartóán elzárjuk. A 2. ábra a transzformátort tartalmazó tok vázlata. A Tr transzformátort tartalmazó G tokot rá« forrasztott D fedele légmentesen elzárja. A transzformátor csatlakozó, vezetékei • vákuumtartó J átvezető szigetelőkben hatolnak át a tok fedeléíi.. A tok légtefenítése végett a tok fedélében O nyílás Van, amelyet később egy csepp forrasztóóhnal elzárunk. Ha a transzformátort például' mágnesesen is árnyékolni kívánjuk, akkor kézenfekvő volná, hogy a transzformátor árnyékoló burkolatát használjuk fel egyúttal a találmány szerinti vákuumtartó tokként. A mágneses árnyékolóburkolatot azonban két' okbójl nem lehet légmentes elzárás végett leforrasztani. A mágneses árnyékolóburkolat anyaga ugyanis sok nikkelt tartalmaz és ez eleve lehetetlenné- teszi a burkolat részeinek forrasztását, illetőleg megkívánja, hogy a burkolatot forrasztható fémmel vonjuk be. Még az utóbbi esetben is nagyon.hátrányos volna a burkolatnak a forrasztáshoz szükséges felhevítése, mert ez a hő iránt nagyon érzékeny