135993. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés koncentrátumok előállítására az oldófolyadék kifagyasztása után

'•.'"Tpjpw-7 ••«''-?;?;" <"^>,ff'. Megjelent 1952. évi december hó 15-én. 'ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 135.993. SZÁM. 12. a. OSZTÁLY. - L-9184. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés koncentrátumok előállítására az oldófolyadék kifagyasztása útján. Gesellschaft für Linde's Eismaschinen A. G., Höllriegelskreuth és Dr-. Georg A. Krause mérnök, Höllriegelskreuth, Bejelentés napja: 1943. május 21. Németországi elsőbbsége: 1942. június 10. Ismeretes már eljárás oldatok besüritésére az oldószer kifagyasztása útján, melynél ezt követően a folyékony részt a kifagyasztott összetevőktől mechanikusan elkülönítik. Az ilyen eljárásoknál a kiindulási oldatban oldott anyag különösen nagy menynyiségét tartalmazó koncentrátumot és egyidejűleg különösen nagy kitermelést azzal érnek el, hogy a hütőhőméksékletet a fagyasztási folyamat közben az oldat besűrítésének megfelelően a csökkenő jégkiválási hőmérséklet szerint csökkentik. Elvileg a hőmérséklet folyamatosan és a hűtőközeg és hütende anyag közötti állandó hőmérsékletkülönbség fenntartása közben csökkenthető, azonban ez a legtöbb esetben technikailag nagy nehézségekkel jár. Evégből gyakorlatilag megelégedtek azzal, hogy több hűtőközeghőmérsékletet alkalmaznak, mimellett adott esetben már két különböző hűtőközeghőmérseklet alkalmazása esetében is igen előnyös hatás érhető el. Az említett eljárást tehát eddiggyakorlatilag oly berendezéseikben foganatosították, , melyekben' a hütendő anyagot adagonként a magasabb hőmérsékletű hűtőberendezésből második alacsonyabb hőmérsékletű " hűtőberendezésbe vezették át, miközben a hütendő anyag kifejezetten szaka-. szosan, ugrásszerűen hűlt le. A találmány az ismert eljárás javítása, mely abban van, hogy a hütendő anyagot, vagyis azt az oldatot, melyből az oldószer kifagyasztása útján koncentrátumot kívánunk előállítani, különböző hütőhőmérsékletek alkalmazása mellett fagyasztási folyamatnak vetjük alá, melynél a Mfagyasetási folyamatot a hütendő anyag folyamatos szállítása közben ftkként vezetjük, hogy a hütendő anyag hőmérsékletváltozásá a folyamatosi, vagyis ugrás-' nélküli hőmérsékletváltozást megközelíti akkor is, ha a hűtőközegek közt jelentős hőmérsékletkülönbség van. A folyamatosan szállított hütendő anyagot a különböző hűtÖhőmérsékleteknek akként vethetjük alá, hogy vagy a hütendő anyagot különböző hőmérsékletű helytálló hűtési szakaszokon vezetjük át, vagypedig a hütendő anyaggal együtt mozgó fagyasztóberendezés hatékony hűtőközeghőméiisékletét változtatjuk. A találmány szerinti eljárásnál lényeges, hogy a hütendő anyagot a kifagyasztási folyamat alatt folyamatos hőmérsékletcsökkenés útján folyamatos fagyasztási eljárásnak vetjük alá. Emellett a hatékony hűtőközeghőmérsékletek közötti , különbséget és a hütendő anyag szállítási sebességét egymáshoz viszonyítva úgy választjuk meg, hogy minden egyes helyen a hütőhőmérséklet meghatározott legkisebb értékkel alacsonyabb legyen, mint az oldószer jégkiválási hőmérséklete ugyanazon a helyen. A találmány szerint elért hatás nem csupán abban mutatkozik, hogy a folyamatos munkamóddal üzemi előnyöket érünk el, melyek nagy hütendő anyagmennyiségek feldolgozása esetében önmagukban is jelentősek, hanem abban is, hogy á besürítési folyamat a találmány szerinti eljárásnál *élőriyösebben megy végbe, mint a hőmérsékletnek ismert, adagonkéntj csökkentése" esetében. Ismeretes', hogy a jégkiválási hőmérséklet a besürítés fokával állandóan csökken. (Lásd 1. ábra —a— görbéjét.) Már az ismert eljárásnál is arra törekedtek, hogy a hűtőközeg hőmérsékletét a csökkenő jégkiválási hőmérséklettel« lehetőleg összhangba hozzák. Mivel ehhez a hűtőközeg folyamatos hőmérsékletcsökkenésére van szükség és a hűtőközeget minden újabb adagnál "újból fel kellene melegíteni, ami viszont gyakorlati üzemben gazdaságilag igen hátrányos és nehezen foganatosítható volna, mint, már említettük, megelégedtek azzal, hogy állandó hűtőközeghőmérsékletéket alkalmaztak és a hütendő anyagot az egyik hőmérsékletkörzetből a másik hőmérsékletkörzetbe adagonként vitték. Ekkor a hűtőközeg hőmérsékletének ugyan az egész hütendő anyag ki van téve, azonban a tömeg kívülről a közepe felé, tehát egyenetlenül hűl le. Evégett javasolták a hütendő anyagnak keveröoerendezés segítségével való mozgatását. Ezzel azonban nem gátolják meg, hogy az adagnak a következő alacsonyabb hőmérséklettartományba való átvitele közben ne következzék be hirtelen hőmérsékletesés. A hűtőközeg' hőmérséklete tehát nem változik párhuzamosan a csökkenő jégkiválási Jiő-