135985. lajstromszámú szabadalom • Ráforrasztott hütőszárnyas anóda, rövidhullámú csövekhez

Megjelent 1952. évi december hó 15-én. • ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 135.985. SZÁM. 21. g. 1-16 OSZTÁLY. - L-8784. ALAPSZÁM. T—! ——*= . í' .- '.- - '. .' Ráforrasztott hűtőstórnyas aoáda, rövidhullámú csövekhez. Lieentia Patent-Verwaltungs-Gesellschaft mit beschränkter Haftung, Berlin. Bejelentés napja: 1942. május 12. — Némelíbrazági elsőbbsége: 1941. május 14. • Rövidhullámú csövektől, különösen impulzuscsövektől többnyire megkövetelik, hogy az anódákról nagy veszteségteljesítményt vezethessünk le. Az anŐdákat evégből többnyire hűtőszárnyakkal látják el, melyeket az anódákra forrasztanak. A hosszirányú" bordák száma és nagysága azonban a legtöbb esetben korlátolt, úgyhogy a hűtés a nagyteljesítményű csöveknél fellépő nagy anódaveszteség4eljesítményekhez nem mindig elegendő. Ez a körülmény üzem alatt alakváltozást és ennek következtében kapacitásváltozást idézhet elő. A találmány értelmében e hátrányt azzal küszöböljük ki, hogy az anóda és vele összekötött hűtőszárnyak közötti jó hőátmenetről gondoskodunk. A találmány értelmében ultrarövidhullámú csövekhez való és ráforrasztott hűtőszárnyas anódánál az anóda és a hűtőszárnyak érinktzési helyeire hőátvivő testeket forrasztunk. E rendszabállyal nem csupán a hőátadást javítjuk meg, hanem az anóda alaktartósságát is fokozzuk. A rajz a találmány szerinti anóda kiviteli példáit szemlélteti. Az 1. ábráiP'fel,tüntetett hengeralakú —1— anódának egyetlen gyű^ rűalakú —2— hűtőszárnya van. Avégből, hogy az —rl— anóda és a —2— hűtőszárny közt a mélegátmenetet megjavítsuk, az —1— anédával és a —2— hűtőszárnnyal összeforrasztott két gyűrűalakú —3— és —4— hőátadó testet alkalmaztuk. Forraszként nikkel£hódáknái pl. rézforraszt használunk. Tantalanódák esetében különösen célszerűenk níób- vagy molibdénforrasz bizonyult. Ha wolframanódákat használunk, forraszként, tántalt alkalmazhatunk. Egyéb forraszokat is használhatunk, pl. tantál vagy molibdén anódákat a hűtőszárnyakkal és a hőátvivőtestekkel cirkon vagy tóriumforrasszal köthetjük össze. A találmány szerinti anódánál fontos, hogy az érintkező helyeken ne keletkezzenek sarokvajatok, mert ezek a keresztmetszetet gyöngtíik. Kitűnt, hogy a' jó hőátmenetet nem csupán gyűrű beiktatásával érhetjük el, amint ezt az 1. ábra szemlélteti, hanem adott esetben különösen célszerű, ' ha a hőátvivő testet a forrasztással magával állítjuk elő. Ebben az esetben az anóda és a hűtőszárnyak közötti érintkezési helyeket a két rész összekötésére alkalmazott forraszban nem oldódó, fémporréteggel fedjük és ezután a részeket forrasz segítségével öszszekötjük. A 2. ábra szerinti kiviteli példánál a —2— hűtőszárnyat m —1— anódával oly —5—• és —6— hőátadótestek kötik össze, melyek a forrasznak és a forraszban nem oldódó fémpornak keverékéből állnak. Különösen célszerűnek bizonyult, ha oly fémport alkalmazunk, mely a forrasszal forrasztás közben sem ötvöződik nagyobb mértékben, így pl., ha forraszként cirkont használunk a forraszt célszerűen tantál- vagy molibdén- vagy wolframporral keverjük. Egyes esetekben különösen előnyösnek bizonyult, ha a forrasszal együtt fémpor helyett a fémporrá széteső vegyületet alkalmasunk, mely a forrasztás alatti hevítés közben fémporrá és elpárolgó vegyületté bomlik. Ha pl. a fémek hidridjét alkalmazzuk, utóbbi forrasztás közben finoman elosztott fémpor visszahagyása közben bomlik. A hidrideknek továbbá az az előnye, hogy a bomlás közben keletkező hidrogén tisztítóan hat és ezzel az elektródák tisztításához hozzájárul: Kitűnt tehát, hogy a redukálóhatású vegyületek különösen előnyösek. Ezért a találmány értelmében az anóda ós a hűtőszárnyak érintkezési helyeit olyan fémvegyülettel, előnyösen fémhidriddel borítjuk, melyből a két rész összekötésére használt forraszban nem oldódó fémpor keletkezik és a két részt forrasz segítségével összekötjük. • Smbadtdmi igénypontok: 1. Ráforrasztott hűtőszárnyas anóda rövidhullámú csövekhez, melyet az anóda és a hűtőszárnyak "közötti érintkezési helyekhez forrasztott hőátvivő testek jellemeznek. t2.

Az 1. igénypont szerinti hengeres a^nóda kiviteli alakja, melyet az anódáhengerre merőleges gyűrűs hűtőszárny jellemez. 3. Eljárás az 1. vagy 2. igénypont szerinti anőla előállítására, melyre jellemző, hogy az anóda és a hűtőszárnyak közötti érintkezési helyeket a két rész összekötésére alkalmazott forraszban nem oldódé fémporréteggel fedjük, és ezután a részeket forrasz segítségével összekötjük. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a hőátvivő testek elős