135976. lajstromszámú szabadalom • Csőlámpa és eljárás annak előállítására

ps^sif&fswwr .. vp ^o,*rr.

^uyj,.^»^, •.. y 3pj^7»^jpp^! 135.976 a fejhez az izzólámpáknál szokásos módon forrasztani. Minthogy pedig a_ segédberendezések a buravégben foglalnak helyet, a fej hengeres része az eddig .'szokásosnál rövidebb is lehet. A lámpát tehát az eddiginél kisebb fejbe is igen megbízhatóan és egyszerűen lehet beerősíteni és a fejelés az izzólámpáknál szokásossal azonos módon és gépeken történhet. ! A találmány szerinti lámpaszerkezetnél a fejbe benyúló burarész átmérője célszerűen a bura világító részének átmérőjével egyenlő, és e burarész a többivel egy darabból van. *— A találmány szerinti lámpát és annak előállítását alaiitiakban részletesebben egy példában a csatolt rajz 2. ábrájával kapcsolatban ismertetjük, mely a találmány szerinti lámpát szintén részleges tengelymenti hosszmetszetben mutatja, és melyen az 1. ábra szerintivel azonos szervek azonos jelzésekkel is vannak jelezve. A, rajzon látható, hogy az —1— bura fala a —3— talpnak a burába (

való —la— beolvasztási helyén lefelé túlnyúlik és hogy ez az —lb— burarész a —8 és 9—szervek benne való elhelyezésére alkalmas. E szervek akár az 1. ábrán látható kivitelhez képest meghosszabbított —6 és 7— csőnyulványokhoz, akár magához äz —1b— burarészhez a rajzon fel nem tüntetett megfelelő tartószervék és/vagy esetleg alkalmas kiöntőmassza segélyével jól meerősíthetők. • E burarészt a hengeres —2a-- fejrész akár egész hosszában is körülveheti és így kisebb fejjel is igen jó megerősítést érhetünk él. Minthogy pedig fejeléskor a segédberendezések a burába már be vannak szerelve és kellőképpen bekapcsolva, a burából ekkor már csak két—12 és 13— vezetékdrót nyúlik ki, a fejelés tehát az izzólámpáknál szokásos módon és gépeken történhet. Ekkor pedig az —lb— buravégen amúgy is csak kevéssé- túlnyúló —6 és 7— csővégek sérülésétől nem kell tartani. E lámpa előállítása a találmány szerint célszerűen úgy történik, hogy a hengeres burát alkalmas gépbe mindkét végén befogjuk, azután a talpat a burához képest központosított fejbe befogva, a ^burába a kívánt mélységig betoljuk és abba mind. két alkatrésznek azonos geometriai tengely köcúli lassú forgatása közben a szokásos módon, például gázlángokkal való, előmelegítést követő, erős felhevítés útján légzáróan beolvasztjuk. Ismeretes, hogy az ilyen beolvasztásnál a bura a beolvasztási helyen kissé összeszűkül, amint ez a rajzon is látható, Ez a szűkület, ha túl nagymértékű, a lámpa tetszetőssége szempontjából és esetleg egyéb szempontokból is hátrányos lehet. Ezért ilyen esetben a találmány szerint célszerűen úgy járhatunk el, hogy a beolvasztás megtörténte után az addig lassan, például percenként 2-^10 fordulattal, együtt forgatott burát és 'talpat további melegítés mellett jóval gyorsabb forgásba hozzuk. A tapasztalat szerint ekkor' a meglágyult üveganyagra ható centrifugális erő a burát a szóbanforgó helyen újból kitágítja, miáltal a beolvasztáskori átmérőcsökkenés többé-kevésbbé kiegyenlítődik. Ehhez például 40—50 mm átmérőjű üvegburák esetén,- 1200—1300 C° hőmérséklet mellett percenként 400 fordulattal való forgatás elegendő. Ha a gyors forgás tovább tart, úgy a bura a beforrasztási helyen kidomborodik. Ez bizonyos esetekben kedvező lehet, ugyanis az így keletkezett kidomborodó gyűrű a lámpafej helyzetét a cső tengelyének irányában rögzíti. A talp beolvasztása után a lámpát a szokásos módon készítjük el, majd a túlnyúló buravégbe *á segédberendezéseket beszereljük ós a lámpát azután az izzólámpáknál szokásos módon fejeljük, mikor is az igen nagy kittelési felület és a fejhez jól illeszkedő buraajak folytán igen jó megerősítést érünk el, mi főleg hosszú burájú és egyetlen, fejű lámpáknál fontos. Szabadalmi igénypontok: 1. Csőlámpa, főleg fluoreszkáló falbevonatú gázkisülésű csőlámpa, melyet az jellemez, hogy hengeres burája legalább a lámpa egyik végén a lámpatalpnak a burába való beolvasztási helyén túlnyúlik, i , 2. Az 1., igénypont szerinti lámpa foganatosítási alakja, melyet az jellemez, hogy a bura túlnyúló, végén nyitott, része a zárt burarésszel egy darabból van és azzal célszerűen azonos átmérőjű. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti lámpa foganatosítási v alakja, mely a lámpa fejrészében elhelyezett gyujtószerveket tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a gyújtáshoz való kisütőcső és célszerűen a rádiózavarelhárító kondenzátor is a talp beolvasztási helyén túlnyúló burarészben foglalnak helyet. 4. Eljárás az előző igénypontok bármelyike'Szerinti csőlámpa előállítására, azzal jellemezve, hogy a csőalakú burát két ponton, célszerűen két végén, forgatószerkezetbe fogjuk be, és a külön forgatóázervbe befogott állványt a búra két befogási pontja közé toljuk be, azután a burát és talpat egymással egybeeső tengelyük körüli forgásba hozzuk, és forgatásuk közben a. talpat a burába annak két vége közötti helyen beolvasztjuk. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a beleolvasztott talppal már ellátott burát a beolvasztási hely melegítése közben a beolvasztáskorinál nagyobb akkora szögsebességgel forgatjuk, amely a beolvasztási helyen megszűkült burának e helyen a centrifugális erő hatása alatti, célszerűen az eredeti átmérőre való, kitágítására elegendő. 1 rajzlap-melléklettel A kiadásért felel a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója. Terv Nyomda — 1570 — F. v.: Sumits István